< Matthew 27 >

1 Toang na ke lotutang tok ah, mwet tol fulat ac mwet matu nukewa elos pwapa in unilya Jesus.
Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
2 Elos kaprilya ke sein, ac pwanulla nu yorol Pilate, governor Rome se su karingin acn Judea.
És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
3 Judas, su tukakunulak Jesus, ke el lohngak lah wotla mu in anwuki Jesus, el auli insial, ac folokunla ipin silver tolngoul ah nu sin mwet tol fulat ac mwet matu ah.
Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,
4 Ac el fahk, “Nga orala ma na koluk se ke nga tukakunak sie mwet su wangin mwata in anwuki!” Ac elos fahk nu sel, “Ac mea lasr nu kac? Ma na nu sum pa ma ingan.”
Mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad.
5 Judas el sisya ipin silver uh in Tempul ac illa. Na el som sifacna loksakla.
Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát.
6 Mwet tol fulat elos srukak ipin mani uh ac fahk, “Mani inge ma moliyen srah — Ma Sap lasr uh tia lela kut in likiya mani ouinge ke nien fil mani lun Tempul.”
A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára.
7 Na elos insesela in orekmakin mani sac in molela acn se lun sie mwet orek ahlu kle, tuh in nien kulyuk nu sin mwetsac uh.
Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek.
8 Pa inge sripa se oru pangpang acn sac “Acn lun Srah” nwe misenge.
Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig.
9 Ke ma inge akpwayeiyuk kas lal Jeremiah mwet palu su fahk, “Elos eis ipin silver tolngoul, lupa se mwet Israel elos insese in sang molella kac,
Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részéről megbecsültek,
10 ac orekmakin in sang molela acn se lun mwet orek ahlu kle se, oana ke Leum El sapkin nu sik.”
És adák azt a fazekas mezejéért, a mint az Úr rendelte volt nékem.
11 Jesus el tu ye mutun Governor, ac Governor el siyuk sel, “Ya kom pa tokosra lun mwet Jew?” Na Jesus el fahk, “Kom fahk na.”
Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod.
12 Na ke mwet tol fulat ac mwet matu elos fahk kas in tukak kacl, wanginna ma el fahk.
És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele.
13 Na Pilate el fahk nu sel, “Ya kom tia lohng kas in tukak puspis ma elos lain kom kac inge?”
Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened?
14 Tusruktu Jesus el tiana fahkla siefanna kas, su arulana mwe lut nu sel Governor.
És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék.
15 In pacl in Kufwen Alukela nukewa, oasr oakwuk se lun governor lun acn Rome in aksukosokyela sie sin mwet kapir in presin ma mwet uh ac siyuk in ikakla.
Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának.
16 In pacl se inge, oasr sie mwet presin pwengpeng ke koluk la. Inel pa Barabbas.
Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.
17 Ouinge ke mwet Jew puspis tukeni, Pilate el siyuk selos, “Su kac kowos lungse nga in aksukosyela nu suwos uh? Barabbas, ku Jesus su pangpang Christ?”
Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?
18 El arulana etu lah mwet kol lun mwet Jew elos eisalang Jesus nu sel mweyen elos sok sel.
Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe.
19 Ke Pilate el muta ke nien nununku, mutan kial el sapla nu sel ac fahk, “Nimet kom oru kutena ma nu sin mwet se ingan su wangin mwatal, mweyen mweme se nga mwemei fong kacl arulana aklokoalokyeyu.”
A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta.
20 Mwet tol fulat ac mwet matu elos pirakak insien mwet uh in siyuk Pilate elan tulalla Barabbas ac unilya Jesus.
A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
21 Ac Pilate el siyuk sin mwet uh, “Su kac sin mwet luo inge kowos lungse nga in aksukosokyela?” Ac elos fahk, “Barabbas!”
Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást.
22 Na Pilate el siyuk selos, “Ac mea nga ac oru nu sin Jesus su pangpang Messiah?” Elos nukewa fahk, “Unilya fin sakseng!”
Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg!
23 Ac Pilate el sifil siyuk, “Ma koluk fuka el orala uh?” Na elos wowoyak ke kuiyalos ac fahk, “Unilya fin sakseng soko!”
A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg!
24 Ke Pilate el akilen lah wangin ma el ku in oru in kutong wowon lun un mwet uh, el eis kutu kof ac ohlla paol ye mutalos nukewa, ac fahk, “Wangin mwetik ke misa lun mwet se inge! Ma inge ma na lowos!”
Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok!
25 Na mwet e nukewa elos topuk ac fahk, “Lela mwatan misa lal in oan facsr ac tulik natusr!”
És felelvén az egész nép, monda: Az ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon.
26 Na Pilate el tulalla Barabbas nu selos; ac tukun el sap in sringsring Jesus, el eisalang tuh in anwuki el fin sakseng soko.
Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék.
27 Na mwet mweun lal Pilate elos usalla Jesus nu inkul fulat lal governor, ac mwet mweun wialos nukewa toeni apnulla.
Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az őrházba, és oda gyűjték hozzá az egész csapatot.
28 Elos sarukla nuknuk lal ac nokmulang ke sie nuknuk srusra.
És levetkeztetvén őt, bíbor palástot adának reá.
29 Na elos pirakela sie tefuro ke lah ma oasr otoh kac ac sang nu fin sifal, ac sang sak soko nu inpaol layot; ac elos epasrla ye mutal ac aksruksrukel ac fahk, “Paing kom, Tokosra lun mwet Jew!”
És tövisből fonott koronát tőnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják vala őt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya!
30 Elos anel, ac eisla sak soko ah ac sang puok sifal.
És mikor megköpdösék őt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala.
31 Tukun elos aksruksrukel tari, elos sarukla nuknuk srusra sac, ac sifil nokmulang ke nuknuk se lal ah, na elos pwanulla in tuh anwuki el fin sakseng.
És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt.
32 Ke elos illa liki siti uh, elos sun sie mwet Cyrene su pangpang Simon, na mwet mweun elos sap ku nu sel elan us sakseng lun Jesus.
Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét.
33 Elos tuku sun acn se pangpang Golgotha, su kalmac pa “Sri In Ahlunsuf.”
És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,
34 Na elos sang nu sin Jesus wain karyak ke ma mwen; tuh ke el ema tari el tia lungse nim.
Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni.
35 Elos srupsrulak fin sakseng soko ah, na elos susfa ke nuknuk el nukum ah, in konauk lah ac ma lun su.
Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.
36 Tukun ma inge, elos muta in acn sac ac taranul Jesus.
És leülvén, ott őrzik vala őt.
37 Ac elos patikya sie ma simla oan lucng liki sifal, ma akkalemye sripen anwuki el, su fahk, “El inge Jesus, Tokosra lun mwet Jew.”
És feje fölé illeszték az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.
38 Na elos oayapa srupusrak mwet pisrapasr sulallal luo welul, sie layot ac sie lasa.
Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felől, és a másikat balkéz felől.
39 Mwet su fahsryak we elos usruk kwawalos ac fahk kas koluk in angnol Jesus,
Az arramenők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván.
40 ac fahk, “Kom pa tuh fahk mu kom ac kunausla Tempul ac sifil musaela tukun len tolu! Kom fin Wen nutin God, sifacna molikomla! Fani liki sakseng soko an!”
És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
41 In lumah se na inge, mwet tol fulat ac mwet luti Ma Sap ac un mwet matu elos oayapa aksruksrukel ac fahk,
Hasonlóképen a főpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala:
42 “El molela mwet ngia, a el tia ku in sifacna molella! Ya tia el pa tokosra lun Israel uh? El fin fani liki sakseng soko ingan ingena, na kut fah lulalfongel!
Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk néki.
43 El lulalfongi God, ac sifacna fahk mu el Wen nutin God. Kolya kut in liye lah God El ac lungse molella!”
Bízott az Istenben; mentse meg most őt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok.
44 Finne mwet pisrapasr ma welul sripsripyak uh, eltal wi pac aksruksrukel.
A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére.
45 Ke infulwen len, in polo acn sac nufon lohsrla ke lusen ao tolu.
Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig.
46 Na apkuran nu ke ao tolu tafun len tok, Jesus el wowoyak ac fahk, [“Eli, Eli, lema sabachthani”]? su kalmac uh pa, “God luk, God luk, efu kom ku fahsr likiyu?”
Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?
47 Kutu sin mwet ma tu in sac elos lohngol ac elos fahk, “El pangnol Elijah!”
Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez.
48 Na sie selos kasrusr ac eis sie insroal, twenya ke wain mwen, ac sang nu ke soko sak, na kolak elan nim.
És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot vőn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala néki.
49 A mwet ngia elos fahk, “Kolyawin, kut soano lah Elijah el ac tuku molella!”
A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljő-é Illés, hogy megszabadítsa őt?
50 Jesus el sifil wola ke sie pusra lulap, ac sisla mongol.
Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.
51 Na in pacl sacna, lisrlisr se lisringyen Acn Mutal Na Mutal in Tempul ah mihsalik ip luo lac lucngi nwe ten. Faclu kusrusryak, eot lulap uh fokelik,
És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének;
52 inkulyuk uh ikakla, ac mwet puspis sin mwet lun God su misa meet elos sifilpa akmoulyeyukyak
És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.
53 ac illa liki kulyuk lalos. Ac tukun Jesus el moulyak liki misa, elos som nu in Siti Mutal, yen mwet puspis liyalos we.
És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.
54 Ke mwet kol se lun un mwet mweun, ac mwet lal su taran Jesus, elos pula kusrusr lun faclu, ac liye ma nukewa ma sikyak inge, elos tuninfongla ac fahk, “Pwayena lah el inge Wen nutin God!”
A százados pedig és a kik ő vele őrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez!
55 Mutan puspis wi pac muta in sac, su tu loes kutu ac liye ma orek uh. Elos inge tuh welul Jesus tuku Galilee me ac kulansupwal.
Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélődnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki;
56 Kutu selos pa Mary Magdalene, Mary nina kial James ac Joseph, ac mutan kial Zebedee.
Ezek közt volt Mária Magdaléna, és Mária a Jakab és Józsé anyja, és a Zebedeus fiainak anyja.
57 Ke ekela, sie mwet kasrup in acn Arimathea el tuku. Inel pa Joseph, ac el sie pac mwet lutlut lun Jesus.
Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak;
58 El utyak nu ye mutal Pilate ac siyuk ke monin Jesus, ac Pilate el sap in itukyang monin Jesus nu sel Joseph.
Ez Pilátushoz menvén, kéri vala a Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet.
59 Ouinge Joseph el eisya manol ac nokmulla ke nuknuk linen sasu se,
És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba,
60 ac filiya in kulyuk se lal sifacna su el tufahna taflela in eot uh. Tari el epusang eot na lulap se sang kosrala mutun kulyuk uh, na el som.
És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne.
61 Mary Magdalene ac Mary se ngia eltal muta we tulanot kulyuk sac.
Ott vala pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, a kik a sír átellenében ülnek vala.
62 In len tok ah, len Sabbath, un mwet tol fulat ac mwet Pharisee elos tukeni som osun nu sel Pilate,
Másnap pedig, a mely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz,
63 ac fahk nu sel, “Governor, kut esam lah ke mwet kikiap sac srakna moul ah, el tuh fahk mu, ‘Nga ac fah sifil akmoulyeyukyak tukun len tolu.’
Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok.
64 Ke sripa se inge, wo kom in sap in arulana taranyuk kulyuk sac nwe ke sun len se aktolu, tuh mwet tumal lutlut elos fah tia ku in som ac pisrala manol, tari elos fahk nu sin mwet uh mu akmoulyeyukyak el liki misa. Kikiap se tok inge ac koluk liki na kikiap se meet ah.”
Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, ne hogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél.
65 Ouinge Pilate el fahk nu selos, “Eis kutu mwet soan, ac kowos som taran kulyuk sac akwoye.”
Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek; menjetek, őríztessétek, a mint tudjátok.
66 Ouinge elos som ac siliya eot se ke kulyuk uh in ku, ac elos filiya kutu mwet in taran.
Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel.

< Matthew 27 >