< Luke 12 >
1 Ke tausin puspis mwet fahsreni ac elos asinukiyak ac longya sie sin sie, na Jesus el mutawauk in sramsram meet nu sin mwet tumal lutlut, “Kowos karinginkowosyang liki mwe pulol lun mwet Pharisee inge — nga kaskas ke wosounkas lalos uh.
Miközben sok ezerből álló sokaság gyűlt össze úgy, hogy majd letaposták egymást, elkezdett beszélni tanítványaihoz: „Mindenekelőtt óvakodjatok a farizeusok kovászától, ami a képmutatás.
2 Kutena ma afyufi ac fah ikakla, ac ma wikla nukewa ac fah eteyuk.
Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne jönne, és olyan titok, amely ki ne tudódnék.
3 Ke ma inge, kutena ma kowos fahkla yen lohsr uh ac fah lohngyuk in acn kalem, ac kutena ma kowos mahmai in lukma, ac fah sulkakinyuk ke pusra lulap nu sin mwet nukewa.
Amit sötétségbe mondtatok, azt a világosságban fogják meghallani. Amit fülbe súgva mondtatok rejtett helyen, azt a házak tetejéről fogják hirdetni.
4 “Nga fahk nu suwos, mwet kawuk luk, nik kowos sangeng sin mwet su ku in uniya mano, a wangin ma elos ku in oru toko.
Mondom nektek, az én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, és aztán többet nem árthatnak.
5 Nga ac fahkak nu suwos lah su fal kowos in sangeng se uh: Sangeng sin God, su tukun El uniya, oasr ku lal in sisla nu in hell. Aok, El na pa kowos in sangeng se uh! (Geenna )
De megmondom nektek, kitől féljetek: Féljetek attól, aki ha megöl, arra is van hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony mondom nektek: Tőle féljetek! (Geenna )
6 “Ya tia kukakinyukla won sparrow limekosr ke cent luo? Ne ouinge a God El tiana mulkunla siefanna selos.
Ugye öt verebet meg lehet venni két fillérért? De azok közül egy sincs Istennél elfelejtve.
7 Finne aunsifowos, oaoala nukewa tari. Ke ma inge, nik kowos sangeng; kais sie suwos arulana saok liki sparrow puspis!
Nektek pedig még hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: Ti sok verébnél értékesebbek vagytok.
8 “Nga fahk nu suwos, kutena mwet su fahkyuyak ye mutun mwet uh, nga, Wen nutin Mwet, fah oayapa fahkulak ye mutun lipufan lun God.
Mondom nektek: Ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról Isten angyalai előtt.
9 A kutena mwet su lafwekinyu ye mutun mwet uh, nga, Wen nutin Mwet, fah oayapa lafwekunul ye mutun lipufan lun God.
Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom Isten angyalai előtt.
10 “Kutena mwet su kaskas lain Wen nutin Mwet, ac ku in nunak munas nu sel; a kutena mwet su fahk kas enum lain Ngun Mutal, ac fah tia nunak munas nu sel kac.
És ha valaki valamit mond az Emberfia ellen, bocsánatot nyer, de aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot.
11 “Ke elos ac uskowosyak in nununkeyuk kowos in iwen lolngok uh, ku ye mutun governor ku mwet leum saya uh, nimet sensen lah mea kowos ac sang topkolos, ku lah mea kowos ac fahk in aksuwosye kowos.
Amikor a zsinagógákba és a fejedelmek és hatalmasságok elé hurcolnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, hogyan vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok.
12 Mweyen Ngun Mutal ac fah luti nu suwos in pacl sac ma kowos in fahk.”
Mert a Szentlélek abban az órában megtanít titeket, hogy mit kell mondanotok.“
13 Sie sin mwet ke u lulap sac fahk nu sin Jesus, “Mwet Luti, fahk nu sin tamulel luk in kitalik in fal mwe usru lasr sin papa tumasr.”
Ekkor így szólt hozzá valaki a sokaságból: „Mester, mondd meg az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!“
14 Jesus el topuk nu sel, “Mukul, su srisrngiyuwi in mwet nununku lomtal, ku in kitalik mwe usru inmasrlomtal uh?”
Ő pedig így válaszolt: „Ember, ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?“
15 Ac el sifilpa fahk nu selos nukewa, “Liyaung ac karingin kowos liki kain in rapku nukewa, mweyen moul na pwaye lun sie mwet tia ma ke ma su oasr lal, el finne arulana kasrup.”
Azután ezt mondta nekik: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek a telhetetlenségtől, mert nem a vagyonban való bővölködés jelenti az életet.“
16 Na Jesus el fahk nu selos pupulyuk se inge: “Oasr mwet kasrup se su acn lal uh oswe kain fokinsak na wowo.
Mondott nekik egy példázatot: „Egy gazdag embernek bőségesen termett a földje
17 El mutawauk in sifacna nunku in el, ‘Wangin acn in nwanak fokin ima nukewa luk inge we. Mea nga ac oru uh?’
ezért így okoskodott magában: Mit cselekedjem? Mert nincs hová betakarítanom termésemet.
18 Na el sifacna nunku mu, ‘Pa inge ma nga ac oru: nga ac kunausya lohm in filma luk inge ac musaela pac kutu in yohk liki, yen nga ac filiya fokin ima ac ma luk nukewa we.
És ezt mondta: Ezt cselekszem: csűreimet lebontatom, és nagyobbakat építek, és azokba gyűjtöm be gabonámat és javaimat.
19 Na nga fah fahk nu sik sifacna, Wo nu sum! Ma puspis ma lom ilusyukyak oan, yolyak in akfalye enenu lom nu ke yac puspis fahsru uh. Inge kom mongla na, mongo, nim ac akinsewowoye kom sifacna!’
És ezt mondom lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok esztendőre eltéve, tedd magad kényelembe, egyél, igyál, és élvezd az életet!
20 A God El fahk nu sel, ‘Kom mwet lalfon! Ofong moul lom ac fah itukla liki kom; na ac lun su ma inge nukewa ma kom elosak?’”
Isten ezt mondta neki: Bolond! Még az éjjel elkérik tőled a te lelkedet, akkor kié lesz mindaz, amit felhalmoztál?
21 Na Jesus el fahk nu selos, “Pa inge ma ac sikyak nu sin mwet su elosak mwe kasrup nu selos sifacna, ac tia kasrup ye mutun God uh.”
Így jár mindenki, aki kincset gyűjt magának, és nem Istenben gazdag.“
22 Na Jesus el fahk nu sin mwet tumal lutlut, “Pa inge sripa se oru nga fahk nu suwos kowos in tia fosrnga ke mwe mongo ma kowos enenu nu ke moul lowos, ku ke nuknuk nu ke monuwos.
Tanítványainak ezt mondta: „Ezért mondom nektek, ne aggodalmaskodjatok a ti életetek miatt, mit egyetek, se a testetek miatt, mibe öltözködjetek,
23 Tuh moul lowos arulana saok liki mwe mongo, ac monuwos saok liki na nuknuk.
Mert az élet több, mint az eledel és a test, mint az öltözet.
24 Nunku ke won yen engyeng uh: elos tia taknelik ku kosrani, ac wangin nien filma lalos ku iwen mongo nalos, a God El kitalos. Ya kowos tia arulana saok liki won uh?
Nézzétek meg a hollókat! Nem vetnek és nem aratnak, nincs éléskamrájuk, sem csűrük, és Isten eltartja azokat. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál!
25 Su suwos ac ku in akloesye moul lal el fin fosrnga kac?
Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával akár egy arasznyival is megnövelheti termetét?
26 Na kowos fin kofla orala ma na srisrik ouinge, efu kowos ku fosrnga ke ma saya uh?
Ha pedig ilyen csekélységet sem tudtok megtenni, mit aggodalmaskodtok a többi miatt?
27 Liye luman kapak lun kiuf inima uh. Elos tia orekma ku tuta nuknuk lalos. Ac nga fahk nu suwos lah finne Tokosra Solomon su arulana yohk kasrup lal, nuknuk lal uh tia kato oana sie sin ros kiuf inge.
Nézzétek meg a liliomokat, hogyan növekednek! Nem szőnek és nem fonnak, de mondom nektek, Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint egy ezek közül.
28 God pa yunela mah inima inge uh, su oan misenge, na lutu isisyak ac wanginla. Ya El ac fah tia yunikowosla in arulana wo liki? Arulana srikla lulalfongi lowos uh!
Ha pedig a füvet, amely ma a mezőn van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, mennyivel inkább titeket, ti kicsinyhitűek!
29 “Ke ma inge, nik kowos sisla pacl lowos in suk ac arulana fosrnga ke ma kowos ac kang ku nim.
Ne kérdezzétek tehát: mit egyetek, vagy mit igyatok, és ne nyugtalankodjatok.
30 (Tuh mwet pegan fin faclu elos suk ma inge in pacl nukewa.) Papa tomowos El etu lah kowos enenu ma inge.
Mindezeket a pogányok kérdezik. A ti Atyátok pedig tudja, hogy nektek szükségetek van ezekre.
31 A kowos in suk Tokosrai lal, ac El ac fah asot pac ma inge nu suwos.
Inkább keressétek Isten országát, és ezeket mind megkapjátok.
32 Nikmet sangeng, kowos finne u srisrik se, tuh Papa tomowos El insewowo in asot Tokosrai nu suwos.
Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!
33 Kukakunla ma lowos nukewa ac sang mani an nu sin mwet sukasrup uh. Akoela nu suwos mwe neinyuk mani ma ac tia kulawi, ac elosak mwe kasrup lowos inkusrao, yen ma ac fah tiana srikeni we, mweyen wangin mwet pisrapasr ac fah utyak nu we, ac wangin watil ac fah kunausla.
„Adjátok el, amitek van, és adjátok oda alamizsnaként. Szerezzetek magatoknak erszényeket, amelyek nem avulnak el, kifogyhatatlan kincset a mennyországban, ahol a tolvaj nem fér hozzá, és a moly sem emészti meg.
34 Tuh yen ma saok lowos oasr we, insiowos ac fah oan pac we.
Mert ahol a ti kincsetek, ott lesz a szívetek is.
35 “Loseni infulwowos in ku, ac akosak lam lowos an, tuh kowos in akola nu ke kutena ma ac sikyak,
„Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva.
36 oana mwet kulansap su tupan foloko lun mwet kacto lalos liki kufwen marut uh. Ke pacl se leum lalos el tuku ac towol srungul uh, elos ac sa na ikasla nu sel.
Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor jön meg uruk a menyegzőről, hogy amint megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyissanak neki.
37 Insewowo mwet kulansap inge su ke leum lalos tuku el konalosyak tuh elos na ngetnget ac akola! Nga fahk nu suwos, el ac sarukla coat lal, sap elos in muta ke tepu in mongo, na el ac sang ma nalos.
Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor hazamegy, ébren talál. Bizony mondom nektek, hogy felövezi magát, leülteti őket, hozzájuk megy, és felszolgál nekik.
38 Ac fuka lupan engan lalos el fin konauk tuh elos na akola, el finne tuku ke infulwen fong ku paht liki!
És ha a második vagy harmadik őrváltáskor jön meg, és úgy találja őket, boldogok azok a szolgák!
39 Kowos arulana etu lah mwet se la lohm se fin etu ke pacl sie mwet pisrapasr ac tuku, el tia ku in lela elan utyak nu in lohm uh.
Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház gazdája, hogy mikor jön a tolvaj, vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
40 Ke ma inge, kowos pac, kowos in akola, tuh Wen nutin Mwet el ac fah sikme ke ao se su kowos tia etu kac.”
Ti is legyetek tehát készen, mert amely órában nem is gondoljátok, abban jön el az Emberfia.“
41 Peter el fahk, “Leum, ku pupulyuk se inge ma na nu sesr, ku kom fahk nu ke mwet nukewa?”
Péter erre megkérdezte: „Uram, nekünk mondod ezt a példázatot vagy mindenkinek?“
42 Ac Leum el topuk, “Su sie mwet kulansap oaru ac lalmwetmet? El pa mwet se ma leum lal ac filiya in kol mwet kulansap wial, ac sang mwe mongo nalos in pacl fal uh.
Az Úr így válaszolt: „Kicsoda hát a hű és bölcs sáfár, akit az úr gondviselővé tett háza népén, hogy idejében adja ki nekik élelmüket?
43 Fuka lupan insewowo lun mwet kulansap se inge leum lal fin foloko nu lohm sel ac konauk lah el oru ma inge!
Boldog az a szolga, akit az ő ura, amikor hazajön, ilyen munkában talál!
44 Pwayena nga fahk nu suwos, leum sac el ac sang tuh mwet kulansap se inge in liyaung ma lal nukewa.
Bizony mondom néktek, hogy egész vagyona gondviselőjévé teszi.
45 Tusruk, mwet kulansap sac fin sifacna nunku sel mu leum se lal inge ac tia sa in foloko, ac el fin mutawauk in uni mwet kulansap wial — kewana mukul ac mutan — ac el mongo, nimnim ac sruhila,
Ha pedig a szolga így szólna szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt, és verni kezdi a szolgákat és szolgálóleányokat, és elkezdene enni, és inni és részegeskedni,
46 na leum lal el ac foloko ke sie len ma mwet kulansap sac tia nunku mu el ac tuku, ac el tiana akola. Leum sac ac fah sang kai na upa nu sel, ac eisalang tuh elan keok yurin mwet sululalfongi ac seakos.
megjön annak a szolgának az ura, amely napon nem várja, és amely órában nem gondolja, és kettévágatja, és a hitetlenek sorsára juttatja.
47 “Sie mwet kulansap su etu ma leum lal lungse elan oru, a el tiana akola in oru, ac fah sringsring el upa na.
Az a szolga, aki ismerte ura akaratát, és nem teljesítette, és nem cselekedett akarata szerint, sok verést kap.
48 A sie mwet kulansap su tia etu ma leum lal lungse elan oru, a el orala sie ouiya ma fal in sringsring el kac, ac fah sringsring el fisrasr na. Mwet se ma itukyang ma pus nu se, ac fah siyukyuk ma pus sel; ac el su eis arulana yohk, arulana yohk pac ma enenu in ituk sel.
Aki pedig nem ismerte, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, az kevés verést kap. Akinek sokat adtak, attól sokat követelnek. Akire sokat bíztak, attól többet kívánnak.
49 “Nga tuku in akosak sie e fin faclu, ac nga kena in tari tayak!
Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a világra. Mennyire szeretném, ha már lángolna!
50 Oasr baptais se nga enenu in baptais kac, ac nga ac arulana toasr nwe ke na orekla!
Keresztséggel kell még megkereszteltetnem, és mennyire szorongok, míg végbe nem megy.
51 Ya kowos nunku mu nga tuku in ase misla nu faclu? Mo, tia misla, a sraclik.
Azt gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Mondom nektek: egyáltalán nem, sőt inkább ellentétet.
52 In pacl se ingela, sou ma oasr mwet limekosr kac ac fah srisrielik, tolu lain luo, ac luo lain tolu.
Mert mostantól fogva, ha öten lesznek egy házban, ellentétbe kerülnek egymással: három kettő ellen és kettő három ellen.
53 Papa ac fah lain wen natulos, ac wen ac fah lain papa tumalos; nina ac fah lain acn natulos ac acn ac fah lain nina kialos; nina ac fah lain mutan kien mukul natulos, ac mutan payuk fah lain nina kien mukul tumalos.”
Ellentétbe kerül az apa a fiával és a fiú az apjával és az anya a leányával és leány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával.“
54 Jesus el fahk pac nu sin mwet uh, “Ke kowos liye sie pukunyeng sikyak roto, pacl sacn na kowos ac fahk mu ac afi — na mu afi.
A sokaságnak ezt mondta: „Amikor látjátok, hogy napnyugatról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jön, és úgy lesz.
55 Ac ke kowos ac pula ke eng eir ac tuhme uh, na kowos fahk mu ac arulana fol — na mu fol na.
És amikor halljátok fújni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz, és úgy lesz.
56 Kowos mwet wosounkas! Kowos ku in liye faclu ac kusrao, ac aketeya pulan pacl uh, na efu kowos ku tia etu kalmen pacl se inge?”
Képmutatók! Az égnek és földnek jeleit felismeritek, ezt az időt pedig miért nem tudjátok felismerni?
57 “Efu ku kowos tia sifacna nunku lah mea fal kowos in oru?
„Miért nem ítélitek meg magatoktól is azt, hogy mi a helyes?
58 Fin oasr mwet se akola in us kom nu ke nununku, srike na in akmisye inmasrlomtal meet liki komtal sun acn in nununku. Kom fin tia, na el ac amakin kom nu ye mutun mwet nununku, su ac eiskomyang nu sin mwet liyaung presin, na ac fah sisiyang kom nu in presin.
Amikor pedig ellenfeleddel a hatóság elé mégy, igyekezzél még az úton megszabadulni tőle, hogy ne hurcoljon a bíró elé, és a bíró át ne adjon a börtönőrnek, a börtönőr tömlöcbe ne vessen.
59 Nga fahk nu sum, kom ac fah muta we nwe ke na kom akfalyela ma nukewa pakpuki kom in moli uh.”
Mondom neked, hogy nem jössz ki onnan, amíg meg nem adod az utolsó fillért is.“