Job 3
1 Tukun wik sac, na Job el fah kasla ac selngawi len se ma osweyukla el.
Ezután felnyitotta Jób a száját és megátkozta napját.
2 El fahk,
Megszólalt Jób és mondta:
3 “O God, selngawiya fong se ma srimetak nga ah; Ac len se ma osweyukla nga!
Vesszen el a nap, melyen születtem, s az éj, mely mondta: fiúgyermek fogantatott.
4 O God, ekulla len sac nu ke lohsr lulap. Nimet kom sifil esam len sac; Ac tia pac lela tuh in oasr kalem tolak len sac.
Az a nap legyen sötétség, ne tartsa számon Isten fölülről s ne tündököljön reája napfény.
5 Oru tuh in sie len ohkok ac lohsr matoltol; Afinya ke pukunyeng, ac kosrala kalmen faht uh liki.
Váltsák magukhoz sötétség és vakhomály, lakozzék rajta felhőzet, ijesszék nappalnak elborulásai.
6 Eela fong sac liki yac uh, Ac tia lela in sifil oekyuk.
Az az éj – vigye el homályosság, ne örvendjen az év napjai között, a hónapok számába ne jusson.
7 Oru tuh in wangin koanon fong sac, Sie fong wangin pusren engan lohngyuk.
Íme, az az éj legyen meddő, ne jusson belé ujjongás.
8 Lela tuh mwet inutnut in selngawi len sac, Elos su etu in pirakak kosro sulallal Leviathan.
Szidalmazzák a napnak átkozói, kik készek felriasztani a leviatánt.
9 Lela tuh itu Nasren in tia tolak, Ac oru tuh lohsr lun fong sac in lohsr na, ac tia sifil kalmelik.
Sötétedjenek el szürkületének csillagai, reménykedjenek világosságra, de ne legyen, s ne lássa a hajnal szempilláit.
10 Selngawiya fong sac lah pwanang nga isusla, Ac oru nga pula ma upa ac keok.
Mert nem zárta el méhemnek ajtait, hogy elrejtette volna a szenvedést szemeim elől.
11 “Nga ke ngan misa na insien nina kiuk ah, Ku ke pacl se na ma osweyukla nga ah.
Miért nem haltam el az anyaméhtől fogva, hogy a méhből kijövet kimúltam volna?
12 Mwe mea nina kiuk ah in sruokyuwi finyepal? Mwe mea elan katitiyu?
Miért jöttek elémbe térdek, s miért emlők, hogy szopjak?
13 Nga funu misa na in pacl sac, nga lukun mongla na in pacl inge,
Mert most fekünném és pihennék, aludnám, akkor nyugtom volna;
14 Oanna motul oana tokosra, ku mwet leum Su sifil musaela inkul matu sin mwet leum uh.
királyokkal s országtanácsosokkal együtt, a kik romokat építettek maguknak,
15 Nga lukun motul na oana fisrak Su nwakla lohm selos ke gold ac silver,
vagy nagyokkal, kiknek aranyuk van, kik ezüsttel töltötték meg házaikat.
16 Ku motul oana sie tulik fusr ma misa na meet liki el isusla uh.
Vagy úgy, mint az elföldelt idétlen, nem volnék, mint kisdedek, kik világosságot nem láttak!
17 In kulyuk uh, mwet koluk ac tila orekma koluk, Ac mwet orekma su totola elos eis pacl in mongla lalos ke elos oan in kulyuk uh.
Ott felhagynak a gonoszok a háborgással, s ott nyugosznak a fáradt erejűek.
18 Mwet sruoh ma misa tari elos muta in misla, Ac elos sukosok liki pusren sapsap ac kas kou.
Egyaránt gond nélkül vannak a rabok, nem hallják a robottisztnek hangját.
19 Mwet nukewa ac sun misa — mwet pwengpeng oayapa mwet tia eteyu — Ac mwet foko elos sukosokla.
Kicsiny és nagy ott van, s a szolga szabad az urától.
20 “Efu ku kom oru tuh mwet uh in mutana in moul keok? Efu ku kom sang kalem in tolak mwet asor?
Miért ad a szenvedőnek világosságot s életet az elkeseredett lelkűeknek?
21 Elos tupanna elos in misa, a elos tiana misa. Elos lungse kulyuk uh liki kutena mwe kasrup.
Kik várják a halált, de nincs, jobban ásnak utána, mint kincsek után;
22 Elos ac tiana engan nwe ke na elos misa ac pukpuki.
kik örülnek ujjongásig, örvendenek, midőn a irt találják.
23 God El okanlana ma ac sikyak nu selos tok uh, Ac El kosralosla tuh elos in tia ku in oru kutena ma.
A férfinak, kinek útja el van rejtve, a kit az Isten körülkerített?
24 Nga tia mongo — nga tung na, Ac nga tia ku in kutongya sasao luk.
Mert kenyerem előtt jön sóhajtásom, és ömlenek, mint a víz, jajdulásaim.
25 Ma nukewa ma nga sangeng ac sensen kac uh sikyak.
Mert mitől rettegve rettegtem, az utolért, és a mitől féltem, az reám jött.
26 Wangin misla nu sik, wangin mongla luk, Ac wangin saflaiyen mwe lokoalok nu sik.”
Nem volt boldogságom, s nem volt pihenésem és nem volt nyugtom, s jött a háborgás.
