Sie Samuel 4
1 In pacl se inge mwet Philistia elos fahsreni in som ac mweun lain mwet Israel, ac mwet Israel elos akola pac in lainulos. Mwet Israel elos tulokunak iwen aktuktuk selos in acn Ebenezer, ac mwet Philistia elos tulokunak iwen aktuktuk selos in acn Aphek.
És ismeretessé lett Sámuel beszéde egész Izráelben. És kiméne Izráel a Filiszteusok ellen harczolni, és tábort járának Ében-Ézernél, a Filiszteusok pedig tábort járának Áfekben.
2 Mwet Philistia elos mutawauk lain mwet Israel, ac tukun mweun upa lalos, mwet Philistia elos kutangla mwet Israel, ac uniya akuran akosr tausin mwet Israel yen elos mweun we.
És csatarendbe állának a Filiszteusok Izráel ellen, és megütközének, és megveretteték Izráel a Filiszteusok által, és levágának a harczmezőn mintegy négyezer embert.
3 Ke mwet lula sin mwet Israel elos foloko nu nien aktuktuk lalos, mwet kol lalos asiyuki ac fahk, “Efu ku LEUM GOD El lela mwet Philistia inge in kutangkutla misenge? Wona kut in som use Tuptup in Wuleang lun LEUM GOD Shiloh me, tuh Elan kasrekut ac molikutla liki mwet lokoalok lasr.”
És mikor a nép a táborba visszatért, mondának Izráel vénei: Vajjon miért vert meg minket ma az Úr a Filiszteusok előtt?! Hozzuk el magunkhoz az Úr frigyládáját Silóból, hogy jőjjön közénk az Úr, és szabadítson meg ellenségeink kezéből.
4 Na elos supwala kutu mwet nu Shiloh in tuh use Tuptup in Wuleang lun LEUM GOD Kulana, su nien muta lal oan fin cherub lukwa. Wen luo natul Eli, Hophni ac Phinehas, eltal wi na Tuptup in Wuleang tuku.
Elkülde azért a nép Silóba, és elhozák onnan a Seregek Urának frigyládáját, a ki ül a Khérubok felett. Ott volt Éli két fia is az Isten frigyládájával, Hofni és Fineás.
5 Ke Tuptup in Wuleang tuku sun nien aktuktuk, mwet Israel nukewa elos sala ke pusren engan lulap, oru infohk uh kusrusryak.
És mikor az Úr frigyládája a táborba érkezék, rivalgott az egész Izráel nagy rivalgással, hogy megrendüle a föld.
6 Ke mwet Philistia elos lohng pusren sasa elos fahk, “Mea kalmen sa lulap se ma tuku liki nien aktuktuk lun mwet Israel inge?” Ke elos lohng lah Tuptup in Wuleang lun LEUM GOD sun acn we,
Mikor pedig meghallották a Filiszteusok a rivalgás hangját, mondának: Micsoda nagy rivalgás hangja ez a zsidók táborában? És mikor megtudták, hogy az Úrnak ládája érkezett a táborba,
7 elos sangeng ac fahk, “Sie god el tuku oasr nien aktuktuk lalos ah! Kut ac wanginla! Tufahna pacl se in sikyak lumah ouinge nu sesr oemeet me!
Megfélemlének a Filiszteusok, mert mondának: Isten a táborba jött! És mondának: Jaj nékünk! mert nem történt ilyen soha az előtt.
8 Su ku in molikutla liki god ku lalos inge? Pa inge god lalos ma tuh uniya mwet Egypt yen mwesis ah!
Jaj nékünk! Kicsoda szabadít meg minket ennek a hatalmas Istennek kezéből? Ez az az Isten, a ki Égyiptomot mindenféle csapással sújtotta a pusztában.
9 Mwet Philistia, kowos in pulaikna! Kowos in mweun oana mukul. Kowos fin tia, na kowos ac tufah mwet kohs nu sin mwet Hebrew, oana ke elos tuh mwet kohs nu sesr ah. Ke ma inge, kowos mweun oana mukul!”
Legyetek bátrak és legyetek férfiak, Filiszteusok! hogy ne kelljen szolgálnotok a zsidóknak, mint a hogy ők szolgáltak néktek. Azért legyetek férfiak, és harczoljatok!
10 Mwet Philistia elos mweun arulana upa, ac elos kutangla mwet Israel, ac mwet Israel elos kaing nu acn selos. Mwet puspis anwuki. Oasr tausin tolngoul mwet mweun lun Israel misa.
Megütközének azért a Filiszteusok, és megveretett Izráel, és kiki az ő sátorába menekült; és a vereség oly nagy volt, hogy Izráel közül harminczezer gyalog hullott el.
11 Tuptup in Wuleang lun LEUM GOD sruhu, ac anwuki pac Hophni ac Phinehas, wen luo natul Eli.
És az Isten ládája is elvétetett, és meghala Élinek mindkét fia, Hofni és Fineás.
12 Sie mukul in sruf lal Benjamin el kasrusr tuku liki nien mweun uh nu Shiloh, ac sun acn we ke len sacna. El seya nuknuk lal ac sang kutkut nu fin sifal in akkalemye asor lal.
Akkor elszalada a harczból egy ember a Benjámin nemzetségéből, és Silóba ment azon a napon, ruháit megszaggatván és port hintvén a fejére.
13 Eli el nunku yohk ke Tuptup in Wuleang, ac el mutana ngetnget fin mwe muta lal sisken inkanek ah. Ke mwet sac el tuku ac sulkakin pweng inge nu in siti uh, na mwet nukewa elos wowoyak ke sangeng.
És ímé mikor oda ért, Éli az ő székében ült, az útfélen várakozván; mert szíve rettegésben volt az Isten ládája miatt. És mihelyt odaért az ember, hogy hírt mondjon a városban, jajveszékelt az egész város.
14 Ke Eli el lohng pusren mwet uh el siyuk, “Mea kalmen wowon ingan?” Na mwet sac sulaklak nu yorol ac fahkak ma sikyak nu sel. (
És meghallotta Éli a kiáltás hangját, és monda: Micsoda nagy zajongás ez? Az az ember pedig sietve eljöve, és megmondotta Élinek.
15 Eli el yac eungoul oalkosr in pacl se inge, ac apkuran in kunla na pwaye mutal.)
Éli pedig kilenczvennyolcz esztendős volt, és szemei annyira meghomályosodtak, hogy már nem is látott.
16 Na mwet sac fahk, “Nga kaingla liki nien mweun uh, ac kasrusr na oe we me misenge.” Ac Eli el siyuk sel, “Wen nutik, fuka mweun ah?”
És monda az ember Élinek: Én a harczból jövök, én a harczból menekültem ma. És monda: Mi dolog történt, fiam?
17 Mwet sac fahk nu sel, “Mwet Israel elos kaing liki mwet Philistia. Kut kuf na pwaye! Oayapa anwuki wen luo nutum, Hophni ac Phinehas, ac Tuptup in Wuleang lun God sruhu!”
Felele a követ, és monda: Megfutamodék Izráel a Filiszteusok előtt, és igen nagy veszteség lőn a népben, és a te két fiad is meghalt, Hofni és Fineás, és az Isten ládáját is elvették.
18 Ke pacl se mwet sac fahk ke Tuptup in Wuleang, na Eli el topla nu tok liki mwe muta lal sisken mutunpot in siti uh. El arulana matu ac toasr ke lupal, pwanang kaptelik inkawal ac el misa. El mwet kol fin Israel ke lusen yac angngaul.
És lőn, hogy midőn az Isten ládáját említé, hátraesék a székről a kapufélhez, és nyakát szegte és meghala, mert immár vén és nehéz ember vala. És ő negyven esztendeig ítélt Izráel felett.
19 Mutan kial Phinehas, wen natul Eli, el pitutu ac apkuran in isusla. Ke el lohng lah sruhu Tuptup in Wuleang lun God, ac ke papa talupal oayapa mukul tumal ah tukeni misa, na ngal in isus lal tuyang, ac el isusla.
És az ő menye, Fineásnak felesége, várandós vala; és a mikor meghallá a hírt, hogy az Isten ládája elvétetett és az ő ipa és férje meghalának, térdre esék és szűle, mert a fájdalmak meglepték.
20 Ke el keok ac apkuran in misa, mutan in akisus lal elos fahk nu sel, “Akkeye kom, tuh kom oswela tari wen se!” Tusruktu el tiana lohang, ku topkolos.
És mikor elalélt, mondának azok, akik mellette állanak vala: Ne félj, mert fiút szültél; de ő nem felelt és nem figyelt arra.
21 El sang inen tulik sac Ichabod, su kalmah “Wolana lun God som liki Israel,” ke sripen sruhu Tuptup in Wuleang, oayapa papa talupal ac mukul tumal tukenina misa.
És nevezé a gyermeket Ikábódnak, mondván: „Oda van Izráel dicsősége”, mert elvétetett az Isten ládája, és az ő ipa és az ő férje.
22 El fahk mu, “Wolana lun God fahsr liki Israel mweyen Tuptup in Wuleang lun God sruhu.”
És monda ismét: Oda van Izráel dicsősége, mert elvétetett az Isten ládája.
