< 시편 130 >
1 (성전에 올라가는 노래) 여호와여, 내가 깊은 데서 주께 부르짖었나이다
Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!
2 주여, 내 소리를 들으시며 나의 간구하는 소리에 귀를 기울이소서
Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!
3 여호와여, 주께서 죄악을 감찰하실진대 주여, 누가 서리이까
Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?
4 그러나 사유하심이 주께 있음은 주를 경외케 하심이니이다
Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.
5 나 곧 내 영혼이 여호와를 기다리며 내가 그 말씀을 바라는도다
Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.
6 파숫군이 아침을 기다림보다 내 영혼이 주를 더 기다리나니 참으로 파숫군의 아침을 기다림보다 더하도다
Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.
7 이스라엘아 여호와를 바랄지어다! 여호와께는 인자하심과 풍성한 구속이 있음이라
Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;
8 저가 이스라엘을 그 모든 죄악에서 구속하시리로다
és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!