< 욥기 19 >
2 너희가 내 마음을 번뇌케 하며 말로 꺾기를 어느 때까지 하겠느냐
Meddig búsítjátok lelkemet és összezúztok szavakkal?
3 너희가 열 번이나 나를 꾸짖고 나를 학대하고도 부끄러워 아니하는구나
Immár tizedszer pirítottatok reám, nem szégyenlitek durván bánni velem?
4 내가 과연 허물이 있었다 할지라도 그 허물이 내게만 있는 것이니
De ha valóban tévedtem is, magamnál marad tévedésem.
5 너희가 참으로 나를 향하여 자긍하며 내게 수치될 행위가 있다고 증명하려면 하려니와
Ha valóban fennhéjáztok ellenem s rám bizonyítjátok gyalázatomat:
6 하나님이 나를 굴하게 하시고 자기 그물로 나를 에워싸신 줄은 알아야 할지니라
tudjátok meg tehát, hogy Isten elnyomott engem s körülfogott engem hálójával.
7 내가 포학을 당한다고 부르짖으나 응답이 없고 간구할지라도 신원함이 없구나
Lám, kiáltok erőszak, de reám hallgattatom meg, fohászkodom, de nincs ítélet.
8 그가 내 길을 막아 지나지 못하게 하시고 내 첩경에 흑암을 두셨으며
Utamat elfalazta, reám vonulhatok tova, s ösvényeimre sötétséget vet.
9 나의 영광을 벗기시며 나의 면류관을 머리에서 취하시고
Méltóságomat lehúzta rólam s levette fejem koronáját.
10 사면으로 나를 헐으시니 나는 죽었구나 내 소망을 나무 뽑듯 뽑으시고
Leront engem köröskörül, hogy eltűnök, s kirántotta, mint a fát, reményemet.
11 나를 향하여 진노하시고 원수같이 보시는구나
Fellobbantotta ellenem haragját s olyannak tekint engem mint ellenségeit.
12 그 군대가 일제히 나아와서 길을 수축하고 나를 치며 내 장막을 둘러 진 쳤구나
Egyaránt jöttek csapatai és feltöltik ellenem útjukat és táboroznak körülötte sátoromnak.
13 나의 형제들로 나를 멀리 떠나게 하시니 나를 아는 모든 사람이 내게 외인이 되었구나
Testvéreimet eltávolította tőlem, és ismerőseim bizony elidegenedtek tőlem.
14 내 친척은 나를 버리며 가까운 친구는 나를 잊었구나
Elmaradtak rokonaim, és meghittjeim elfelejtettek.
15 내 집에 우거한 자와 내 계집종들은 나를 외인으로 여기니 내가 그들 앞에서 타국 사람이 되었구나
Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tekintenek engem, ismeretlen lettem szemeikben.
16 내가 내 종을 불러도 대답지 아니하니 내 입으로 그에게 청하여야 하겠구나
Szolgámat hívtam s nem felel, szájammal kell könyörögnöm neki.
17 내 숨을 내 아내가 싫어하며 내 동포들도 혐의하는구나
Leheletem undorító a feleségemnek, és szagom a velem egy méhből valóknak.
18 어린 아이들이라도 나를 업신여기고 내가 일어나면 나를 조롱하는구나
Gyerkőczök is megvetnek engem, a mint felkeltem, beszéltek ellenem.
19 나의 가까운 친구들이 나를 미워하며 나의 사랑하는 사람들이 돌이켜 나의 대적이 되었구나
Megutáltak mind a bizalmas embereim, és a kiket szerettem, ellenem fordultak.
20 내 피부와 살이 뼈에 붙었고 남은 것은 겨우 잇꺼풀 뿐이로구나
Bőrömhöz és húsomhoz tapadt csontom, a csak fogaim bőrével menekültem meg?
21 나의 친구야 너희는 나를 불쌍히 여기라 나를 불쌍히 여기라 하나님의 손이 나를 치셨구나
Könyörüljetek, könyörüljetek rajtam ti, én barátaim, mert Isten keze megérintett engem!
22 너희가 어찌하여 하나님처럼 나를 핍박하느냐 내 살을 먹고도 부족하냐
Mért üldöztök engem mint Isten s nem laktok jól húsommal?
23 나의 말이 곧 기록되었으면, 책에 씌어졌으면,
Bárha felíratnának szavaim, bárha csak könyvben jegyeztetnének föl;
24 철필과 연으로 영영히 돌에 새겨졌으면 좋겠노라
vastollal meg ólommal örökre sziklába vésetnének be!
25 내가 알기에는 나의 구속자가 살아 계시니 후일에 그가 땅 위에 서실 것이라
De én tudom, megváltóm él s utolsónak ott fog állni a por fölött.
26 나의 이 가죽, 이것이 썩은 후에 내가 육체 밖에서 하나님을 보리라
S bőröm után leverték azt – s húsom nélkül fogom látni Istent!
27 내가 친히 그를 보리니 내 눈으로 그를 보기를 외인처럼 하지 않을 것이라 내 마음이 초급하구나
A kit én magam fogok látni, és szemeim látják meg s nem idegen: elepednek veséim belsőmben.
28 너희가 만일 이르기를 우리가 그를 어떻게 칠꼬 하며 또 이르기를 일의 뿌리가 그에게 있다 할진대
Midőn mondjátok: mennyire üldözzük őt! s hogy a dolog gyökere én bennem találtatik:
29 너희는 칼을 두려워할지니라 분노는 칼의 형벌을 부르나니 너희가 심판이 있는 줄을 알게 되리라
rettegjetek hát a kardtól, mert harag éri a kardnak való bűnöket, azért hogy tudjátok, hogy ítélet vagyon.