시편 139
1 (다윗의 시. 영장으로 한 노래) 여호와여, 주께서 나를 감찰하시고 아셨나이다
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
2 주께서 나의 앉고 일어섬을 아시며 멀리서도 나의 생각을 통촉하시오며
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
3 나의 길과 눕는 것을 감찰하시며 나의 모든 행위를 익히 아시오니
Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
4 여호와여, 내 혀의 말을 알지 못하시는 것이 하나도 없으시니이다
Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
5 주께서 나의 전후를 두르시며 내게 안수하셨나이다
Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
6 이 지식이 내게 너무 기이하니 높아서 내가 능히 미치지 못하나이다
Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
7 내가 주의 신을 떠나 어디로 가며 주의 앞에서 어디로 피하리이까
Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. (Sheol h7585)
9 내가 새벽 날개를 치며 바다 끝에 가서 거할지라도
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
10 곧 거기서도 주의 손이 나를 인도하시며 주의 오른손이 나를 붙드시리이다
Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
11 내가 혹시 말하기를 흑암이 정녕 나를 덮고 나를 두른 빛은 밤이 되리라 할지라도
Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
12 주에게서는 흑암이 숨기지 못하며 밤이 낮과 같이 비취나니 주에게는 흑암과 빛이 일반이니이다
A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
13 주께서 내 장부를 지으시며 나의 모태에서 나를 조직하셨나이다
Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
14 내가 주께 감사하옴은 나를 지으심이 신묘막측하심이라 주의 행사가 기이함을 내 영혼이 잘 아나이다
Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
15 내가 은밀한 데서 지음을 받고 땅의 깊은 곳에서 기이하게 지음을 받은 때에 나의 형체가 주의 앞에 숨기우지 못하였나이다
Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
16 내 형질이 이루기 전에 주의 눈이 보셨으며 나를 위하여 정한 날이 하나도 되기 전에 주의 책에 다 기록이 되었나이다
Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
17 하나님이여, 주의 생각이 내게 어찌 그리 보배로우신지요 그 수가 어찌 그리 많은지요
És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
18 내가 세려고 할지라도 그 수가 모래보다 많도소이다 내가 깰 때에도 오히려 주와 함께 있나이다
Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
19 하나님이여, 주께서 정녕히 악인을 죽이시리이다 피흘리기를 즐기는 자들아 나를 떠날지어다
Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
20 저희가 주를 대하여 악하게 말하며 주의 원수들이 헛되이 주의 이름을 칭하나이다
A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
21 여호와여, 내가 주를 미워하는 자를 미워하지 아니하오며 주를 치러 일어나는 자를 한하지 아니하나이까
Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
22 내가 저희를 심히 미워하니 저희는 나의 원수니이다
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
23 하나님이여, 나를 살피사 내 마음을 아시며 나를 시험하사 내 뜻을 아옵소서
Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
24 내게 무슨 악한 행위가 있나 보시고 나를 영원한 길로 인도하소서
És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!
