욥기 29
1 욥이 또 비사를 들어 가로되
És továbbá előadta Jób a példázatát és mondta:
2 내가 이전 달과 하나님이 나를 보호하시던 날에 지내던 것 같이 되었으면
Vajha úgy volnék, mint a múltnak hónapjaiban, mint a napokban, mikor Isten megőrzött engem;
3 그 때는 그의 등불이 내 머리에 비취었고 내가 그 광명을 힘입어 흑암에 행하였었느니라
mikor ragyogott fejem fölött a mécsese s világosságánál sötétben jártam!
4 나의 강장하던 날과 같이 지내었으면 그 때는 하나님의 우정이 내 장막 위에 있었으며
Mint a hogy voltam férfikorom napjaiban, midőn Isten meghittsége volt sátorom felett;
5 그 때는 전능자가 오히려 나와 함께 계셨으며 나의 자녀들이 나를 둘러 있었으며
midőn még velem volt a Mindenható, körülöttem gyermekeim;
6 뻐터가 내 발자취를 씻기며 반석이 나를 위하여 기름 시내를 흘러 내었으며
midőn lépteim tejfölben fürödtek; s a szikla ontott mellettem olajpatakokat.
7 그 때는 내가 나가서 성문에 이르기도 하며 내 자리를 거리에 베풀기도 하였었느니라
Midőn a kapuhoz mentem a városba, a piaczon választottam ülőhelyemet:
8 나를 보고 소년들은 숨으며 노인들은 일어나서 서며
megláttak ifjak s elbújtak, aggastyánok fölkeltek, megállottak;
9 방백들은 말을 참고 손으로 입을 가리우며
vezérek visszatartották beszédjöket és kezüket tették szájukra;
10 귀인들은 소리를 금하니 그 혀가 입 천장에 붙었었느니라
előkelőknek hangja elbújt és nyelvök inyökhöz tapadt.
11 귀가 들은즉 나를 위하여 축복하고 눈이 본즉 나를 위하여 증거하였었나니
Mert fül, mely hallott, boldognak mondott engem és szem, mely látott, tanúskodott mellettem.
12 이는 내가 부르짖는 빈민과 도와줄 자 없는 고아를 건졌음이라
Mert megmentettem a szegényt, ki esedezett, és az árvát, kinek nem volt segítője.
13 망하게 된 자도 나를 위하여 복을 빌었으며 과부의 마음이 나로 인하여 기뻐 노래하였었느니라
Bujdosónak áldása reám szállt és özvegynek szívét ujjongtattam.
14 내가 의로 옷을 삼아 입었으며 나의 공의는 도포와 면류관 같았었느니라
Igazságot öltöttem fel s az felöltött engem, mint köpeny és süveg volt jogosságom.
15 나는 소경의 눈도 되고 절뚝발이의 발도 되고
Szeme voltam a vaknak és lába én a sántának;
16 빈궁한 자의 아비도 되며 생소한 자의 일을 사실하여 주었으며
apjuk én a szűkölködőknek, és annak, kit nem ismertem, pörét átkutattam.
17 불의한 자의 어금니를 꺽고 그 잇사이에서 겁탈한 물건을 빼어 내었었느니라
Összetörtem a jogtalannak zápfogait, és fogai közül vetettem ki a ragadmányt.
18 내가 스스로 말하기를 나는 내 보금자리에서 선종하리라 나의 날은 모래 같이 많을 것이라
Mondtam: fészkemmel együtt fogok kimúlni s mint a főnix sokasítom napjaimat;
19 내 뿌리는 물로 뻗어나가고 내 가지는 밤이 맞도록 이슬에 젖으며
gyökerem nyitva van a víznek, és harmat időz gallyamon;
20 내 영광은 내게 새로와지고 내 활은 내 손에서 날로 강하여지느니라 하였었노라
dicsőségem szinte új nálam s íjam a kezemben megifjodik.
21 무리는 내 말을 들으며 나의 가르치기를 잠잠히 기다리다가
Rám hallgattak és várakoztak és csendben figyeltek tanácsomra.
22 내가 말한 후에 그들이 말을 내지 못하였었나니 나의 말이 그들에게 이슬 같이 됨이니라
Szavam után nem szóltak többet, rájuk cseppegett beszédem;
23 그들이 나 바라기를 비 같이 하였으며 입을 벌리기를 늦은 비 기다리듯 하였으므로
s mint esőre várakoztak: reám, és szájukat tátották tavaszi esőre.
24 그들이 의지 없을 때에 내가 함소하여 동정하면 그들이 나의 얼굴 빛을 무색하게 아니하였었느니라
Mosolyogtam rájuk, nem hitték; de arczom világosságát nem sötétítették el.
25 내가 그들의 길을 택하고 으뜸으로 앉았었나니 왕이 군중에 거함도 같았고 애곡하는 자를 위로하는 사람도 같았었느니라
Választottam útjokat s fejtől ültem s ott időztem, mint király a csapatban mint a ki gyászolókat vigasztal.
