욥기 10
1 내 영혼이 살기에 곤비하니 내 원통함을 발설하고 내 마음의 괴로운대로 말하리라
Megundorodott lelkem életemtől, nekieresztem majd panaszomat, hadd beszélek lelkem keservében.
2 내가 하나님께 아뢰오리니 나를 정죄하지 마옵시고 무슨 연고로 나로 더불어 쟁변하시는지 나로 알게 하옵소서
Megmondom Istennek: Ne kárhoztass engem, tudasd velem, mi miatt pörölsz velem!
3 주께서 주의 손으로 지으신 것을 학대하시며 멸시하시고 악인의 꾀에 빛을 비취시기를 선히 여기시나이까?
Illik-e hozzád, hogy nyomorgatsz, hogy megveted kezeid szerzeményét, míg a gonoszok tanácsa fölött fényt árasztasz?
4 주의 눈이 육신의 눈이니이까? 주께서 사람의 보는 것처럼 보시리이까?
Testi szemeid vannak-e neked, avagy mint halandó lát, úgy látsz-e?
5 주의 날이 어찌 인생의 날과 같으며 주의 해가 어찌 인생의 날과 같기로
Mint halandó napjai, olyanok-e napjaid, avagy éveid, mint férfi napjai,
6 나의 허물을 찾으시며 나의 죄를 사실하시나이까?
hogy keresgéled bűnömet és vétkem után kutatsz,
7 주께서는 내가 악하지 않은 줄을 아시나이다 주의 손에서 나를 벗어나게 할 자도 없나이다
noha tudod, hogy nem vagyok bűnös s nincs, ki kezedből menthet?
8 주의 손으로 나를 만드사 백체를 이루셨거늘 이제 나를 멸하시나이다
Kezeid alakítottak engem és elkészítettek egyaránt köröskörül – és megsemmisítnél?
9 기억하옵소서 주께서 내 몸 지으시기를 흙을 뭉치듯 하셨거늘 다시 나를 티끌로 돌려 보내려 하시나이까?
Gondolj csak rá, hogy mint agyagot készítettél te engem, s porba térítsz engem vissza?
10 주께서 나를 젖과 같이 쏟으셨으며 엉긴 것처럼 엉기게 하지 아니하셨나이까?
Nemde mint a tejet kiöntöttél engem s mint a sajtot összefolyattál;
11 가죽과 살로 내게 입히시며 뼈와 힘줄로 나를 뭉치시고
bőrbe és húsba öltöztettél és csontokkal meg inakkal átszőttél;
12 생명과 은혜를 내게 주시고 권고하심으로 내 영을 지키셨나이다
életet és szeretetet míveltél velem s gondviselésed megőrizte szellememet.
13 그러한데 주께서 이것들을 마음에 품으셨나이다 이 뜻이 주께 있은 줄을 내가 아나이다
De ezeket tartogattad szívedben, tudom, hogy ez volt benned:
14 내가 범죄하면 주께서 나를 죄인으로 인정하시고 내 죄악을 사유치 아니 하시나이다
ha vétkezem, megvigyázol engem és bűnöm alól föl nem mentesz.
15 내가 악하면 화가 있을 것이오며 내가 의로울지라도 머리를 들지 못하올 것은 내 속에 부끄러움이 가득하고 내 환난을 목도함이니이다
Ha gonosz vagyok, jaj nekem; s ha igaz vagyok, föl nem emelhetem fejemet, jóllakva szégyennel és eltelve nyomorommal.
16 내가 머리를 높이 들면 주께서 사자처럼 나를 사냥하시며 내게 주의 기이한 능력을 다시 나타내시나이다
S ha magasra emelkednék, mint fenevadra vadásznál rám, s ismételve csodálatosan bánnál velem;
17 주께서 자주자주 증거하는 자를 갈마들여 나를 치시며 나를 향하여 진노를 더하시니 군대가 갈마들어 치는 것 같으니이다
megújítanád tanúidat ellenem, sokszor tanúsítanád haragodat velem szemben: egymást felváltó hadak ellenem!
18 주께서 나를 태에서 나오게 하셨음은 어찜이니이까? 그렇지 아니하였더면, 내가 기운이 끊어져 아무 눈에도 보이지 아니하였을 것이라
S miért hoztál ki engem az anyaméhből? kimúltam volna s szem nem látna engem;
19 있어도 없던것 같이 되어서 태에서 바로 무덤으로 옮겼으리이다
mintha nem lettem volna, olyan volnék, a méhből a sírba vitettem volna.
20 내 날은 적지 아니하니이까? 그런즉 그치시고 나를 버려두사 저으기 평안하게 하옵시되
Nemde kevesek a napjaim, hagyj föl tehát; fordulj el tőlem, hogy földerülhessek egy keveset!
21 내가 돌아오지 못할 땅 곧 어둡고 죽음의 그늘진 땅으로 가기 전에 그리하옵소서
Mielőtt elmennék, hogy ne térjek vissza, sötétségnek és vakhomálynak országába,
22 이 땅은 어두워서 흑암 같고 죽음의 그늘이 져서 아무 구별이 없고 광명도 흑암 같으니이다
országba, mely borús mint a homály, vakhomály, rend nélkül s fénylik – mint homály.
