Matayo 7
1 Ukataghe kuhukumu naghwe usihidi kuhukumulibhwa.
„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!
2 Kwa hukumu j'ha ghwihukumu, naghwa ghwibeta kuhukumulibhwa. Na kwa kip'hemu kya ghwip'hema naghwe pia ghwibeta kup'hemibhwa kyakuekhu.
Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is.
3 Na kwa ndabha j'ha kiki ghwilota kipandi kya libehe kya kuj'hele mu lihu lya ndongobhu, lakini umanyilepi kipandi kya ligogo ambakyo kuj'hele mu lihu lya bhebhe?
Miért nézed a szálkát, amely atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre?
4 Ghwibhesyabhuli kujobha kwa ndongobhu, lendai nikubhosiaghe kipandi kya kij'hele mu lihu lyakhu, bhwakali kipandi kya ligogo kij'hele mu lihu lya j'hoghwe?
Vagy hogyan mondhatod a te atyádfiának: Hadd vegyem ki a szálkát a szemedből! – holott íme, a te szemedben gerenda van?
5 Mnafiki bhebhe; kwanza bhosiaghe ligogo lyalij'hele mu lihu lya j'hobhi, na ndipo ghwibetakubhwesya kulola nikukibhosya kipandi kya lib'ehe kyakij'hele mu lihu lya ndongobhu.
Képmutató, vedd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivedd a szálkát atyádfiának szeméből!
6 Usibhap'heli mabwa kyakij'hele kitakatifu, na usibhakhesusili maghorobhi, mbele j'ha bhene. Vinginevyo bhibetakufiharibu ni kufikanyatila kwa magolo, na kabhele bhibetakugeukila bhebhe ni kukurarura fipandi fipandi.
„Ne adjátok az ebeknek azt, ami szent, se gyöngyeitekből ne hányjatok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal, és ellenetek fordulva szét ne tépjenek titeket.
7 Somaghe, naghwe ghwibetakup'helibhwa. Londai, naghwe ghwibetakukabha. Bishiaj'hi hodi naghwe ghwibetakubhopolibhwa.
„Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.
8 Kwa j'hej'hioha j'hola j'haisoma, ij'hamb'elela. Na kwa j'hej'hioha j'hola j'hailonda, ikabha.
Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.
9 Na kwa munu ambaj'he j'haibisha hodi ibekubhopolibhwa. Au kuj'ha ni munu miongoni mwa muenga ambaj'he, ikaj'hiaghe mwanabhe an's'omili kipandi kya nkati akampela liganga?
Vagy ki az az ember közületek, aki ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ad neki?
10 Au ikaj'hiagha an's'omili somba ni muene akampela liyoka?
És ha halat kér, vajon kígyót ad-e neki?
11 Henu, ikaj'hiaghe muenga mwe bhaovu mm'anyili kubhap'hela bhanabhinu zawadi sinofu, Je! Ni kiasi gani zaidi tata j'ha aj'hele kunani ibetakubhapela fenu finofu bhala bhabhan's'oma muene?
Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?
12 Kwa ndabha ej'hu, paghwilonda kubhombibhwa khenu kyokyoha khela ni bhanu bhangi, naghwe pia j'hikulondeka kubhabhombela mebhwa bhene. Kwa kuj'ha ej'hu ndo sheria ni manabii.
„Ezért amit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, mindazt cselekedjétek velük ti is, mert ez a törvény és a próféták.
13 Muj'hingilaghe kwa kup'hetela ligeti lisekele. Kwa kuj'ha ligeti ndo lipana ni nj'hela ndo j'hipanuiki j'haj'hilongosya mu bhuharibifu, na bhajhenabhu bhangi bhabhip'hetela nj'hela ej'hu.
„Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak.
14 Legeti lisekele, Ligeti lisekele ndo nj'hela j'haj'hilongosya mu bhusima na ni bhadebe bhabhibhwesya kujibhona.
Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.
15 Mwikihadhariaj'hi ni manabii bha bhudesi, bhabhihida bha fuele ngozi j'ha ng'osi, lakini bhukuweli ndo mbweha mkali.
Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
16 Kwa matunda ghabho m'beta kubhamanya. Je bhanu bhibhwesya kuvuna matunda mu mifwa, au mulibeha mu mbeyu j'ha mbaruti?
Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Vajon a tövisről szednek-e szőlőt vagy a bojtorjánról fügét?
17 Kwa namna ej'hu, khila libehe linofu lihogola matunda manofu, lakini libehe libhibhi lihogola matunda mabhibhi.
Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem.
18 Libehe linofu libhwesya lepi kuhogola matunda mabhibhi, bhwala libehe libhibhi libhwesyalepi kuhogola matunda manofu.
Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.
19 Khila libehe lya lihogola lepi matunda manofu lidumulibhwa ni kutaghibhwa mu muoto.
Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik, és tűzre vettetik.
20 Henu, mwibeta kubhamanya kutokana ni matunda gha bhene.
Tehát gyümölcseikről ismeritek meg őket.
21 Si khila munu j'ha ikam'mbola nene, 'Bwana, Bwana,' ubetakuj'hingila mu bhufalme bhwa kumbinguni, bali muene j'haibhomba mapenzi gha tata ghwangu j'ha aj'hele kumbingni.
„Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyámnak akaratát.
22 Bhanu bhingi bhibetakumbola ligono e'lu, 'Bwana, Bwana, twah'omisi lepi bhunabii kwa lihina lya bhebhe, twabhosi lepi mapepo kwa lihina lya bhebhe, na kwa lihina lya bhebhe twabhombili matendo mingi mabhah?'
Sokan mondják majd nekem ama napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ki ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben?
23 Ndipo nibetakubhajobhela bhwasi, 'nabhatambuili lepi muenga! Mubhokaj'hi kwa nene, muenga j'ha mwibhomba maovu!'
És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők!
24 Kwa ej'hu, khila mmonga j'haip'heleka malobhi ghangu ni kutii ibetakufuana ni munu j'haaj'hele ni hekima j'haajengili nyumba j'ha muene panani pa muamba.
„Ezért ha valaki hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki kősziklára építette házát.
25 Fula ikatonya, mafuriko ghakahida, ni mp'ongo ukahida na ukatobha nyumba ej'hu, lakini j'habhwesilepi kubina pasi kwa kuj'ha j'hajengibhu panani pa mwamba.
És ömlött az eső, eljött az árvíz, fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, de nem dőlt össze, mert a kősziklára építették.
26 Lakini khila munu j'haip'heleka lilobhi lyangu naasilitii ibetakufananisibhwa ni munu mpumbafu j'haajengili nyumba j'ha muene panani pa nsanga.
És ha valaki hallja tőlem ezeket a beszédeket, és nem cselekszi azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövenyre építette házát.
27 Fula j'hikahida, mafuriko ghakahida ni mp'ongo ukahida ni kuj'hitobha nyumba ej'hu. Na j'habinili, ni bhuharibifu bhwake bhukakamilika.”
És ömlött az eső, eljött az árvíz, fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és nagy lett a romlása.“
28 Bhafikiri bhwakati ambabho Yesu bho amalili kulongela malobhi agha, makutano bhasyangesibhu ni mafundisu gha muene,
Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, álmélkodott a sokaság a tanításán,
29 kwa kuj'ha afundisi kama munu j'ha aj'hele ni mamlaka, na sio kama bhalembesi bha bhene.
mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.
