Matayo 5
1 Yesu bho abhuene bhumati, akabhoka ni kulota Kukidonda. Bho atamili pasi bhanafunzi bha muene bhakahida.
Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felment a hegyre, leült, és odamentek hozzá tanítványai.
2 Akafunula kinywa kiake ni kubhafundisya, akajobha,
És megnyitva száját, így tanította őket:
3 “Heri bhabhajhele bhab'onyi bha roho kwandabha bhufalme bhwa kumbinguni ndo bhwa bhene.
„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa.
4 Heri bhabhaj'hele ni huzuni, kwa ndabha bhibetakufarijibhwa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
5 Heri bhenye bhololo, kwandabha bhibetakurithi nchi.
Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.
6 Heri bhenye njala ni kiu, j'ha kiki, kwa ndabha obhu bhibetakushibishwa.
Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.
7 Heri j'habhaj'hele ni Rehema.
Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
8 Heri j'ha bhaj'hele, ni muoyo safi kwa ndabha abhu bhibetakumbona K'yara.
Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.
9 Heri bhapatanishi, kwa ndabha abhu bhibetakukutibhwa bhana bha K'yara.
Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak.
10 Heri bhala bhabhitesibhwa kwa ndabha j'ha haki kwandabha bhufalme bhwa mbinguni ndo bhwa bhene.
Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
11 Heru muenga ambabho bhanu bhakabhaligha ni kubhatesya, au kujobha kila aina j'ha bhubhibhi dhidi j'ha muenga kwa bhudesi kwa ndabha j'ha nene.
Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket, gonosz hazugságokat mondanak rólatok énmiattam.
12 Muhobhokai ni kushangilila. kwa ndabha thawabu j'ha muenga ndo m'baha kunani kumbinguni. Kwa kuj'ha efe ndo bhanu kyabhabhatesili manabii bhabhatamili kabla j'ha muenga.
Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így háborgatták a prófétákat is, akik előttetek éltek.“
13 Muenga ndo muinyu ghwa dunia. Lakini kama muinyu ghuj'haseli ladha j'hiake, j'hibetabhwesya bhuli kuj'ha muinyu kabhele? Kamwe jhibhwesya lepi kuj'ha j'hinofu kwa khenu khenge kyokyoha khela, isipokuwa kutaghibhwa kwibhala ni kukanyibhwa ni magolo gha bhanu.
„Ti vagytok a földnek sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? Nem jó azután semmire, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.
14 Muenga ndo nuru j'ha bhulimwengu. Mji ghwa ghujengibhu panani pa kid'honda ghwifighika lepi.
Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthetik el a hegyen épült várost.
15 Bhwala bhanu bhibhwasya lepi taa ni kubheka pasi pa kikapu, bali kwenye kinara, naghu ghikabhaangasya bhoha bha bhaj'hele, mugati mu nyumba.
Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem hogy a gyertyatartóba, hogy fényljék mindazoknak, akik a házban vannak.
16 Lekai nuru j'hamuenga j'hij'hakai mbele j'ha bhanu kwa namna ambaj'ho kujha, bhaghabhonai matendo jhinu manofu ni kuntukusya dadi j'hinu j'haaj'hele kumbinguni.
Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.“
17 Mkaikufikirira nihidili kuj'hionanga sheria bhwala manabii. Nihidili lepi kuijhonanga lakini kutimisya.
„Ne gondoljátok, hogy a törvénynek vagy a prófétáknak eltörléséért jöttem. Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
18 Kwakueli nikabhajobhela kujha mpaka mbingu ni dunia syoha sipetayi jhij'helepi yodi imonga bhwala nukta j'himonga j'ha sheria jhibetakubhosibhwa mu sheria hadi apo khila khenu pakibetakuj'ha kimali kutimisibhwa.
Mert bizony mondom néktek, míg az ég és föld el nem múlik, a törvényből egy ióta vagy egyetlen pontocska sem múlik el, amíg minden be nem teljesedik.
19 Henu j'hij'hioha j'hola j'haibeta kubomola amri sidebesidebe mojawapo j'ha amri e'se ni kubhamanyisya bhangi kubhomba agha ibetakukutibhwa n'debe mubhufalme bhwa mbinguni. Lakini jhejhoha azishikaye na kuzifuata ataitwa mkubwa mu bhufalme bhwa mbinguni.
Ezért ha valaki csak egyet is eltöröl a legkisebb parancsolatok közül, és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lesz; ha pedig valaki eszerint cselekszik, és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lesz.
20 Kwa ndabha nikabhajobhela haki j'ha muenga j'hikatayi kujhongeseka haki j'ha bhaandishi ni Mafarisayo, kwa fyofyoha fela mwibetalepi kuj'hingila mu bhufalme bhwa mbinguni.
Mert mondom néktek, ha a ti igazságtok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképpen sem mehettek be a mennyeknek országába.
21 Mup'heliki j'hajobhibhu muandi sana, “Usikomi” na 'j'haj'hioha j'haibeta kukhoma basi ajhele mu hatari j'ha hukumu.'
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: »Ne ölj, mert aki öl, méltó az ítéletre.«
22 Lakini nikabhajobhela j'hej'hioha j'haikan'dadila ndongomunu ibetakuj'ha mu hukumu. Na j'hej'hioha j'haibetakumbola ndongomunu kuj'ha, 'Bhebhe ndo munu j'haghwilondeka lepi!' ibetakuj'ha mu hatari j'ha baraza. Ni j'hej'hioha j'haijobha, 'Bhebhe n'jinga!' ibetakuj'ha mu hatari j'ha muoto bhwa jehanamu. (Geenna g1067)
Én pedig azt mondom nektek, hogy mindaz, aki haragszik atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre; aki pedig azt mondja az atyjafiának: ostoba, méltó a főtörvényszékre; aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gyehenna tüzére. (Geenna g1067)
23 Na kama ghwipisya sadaka j'ha j'hobhi munu madhabahu na ghwikhomboka, kuj'ha ndongobhu aj'he ni lijambo dhidi j'ha bhebhe,
Ezért, ha ajándékodat az oltárra viszed, és ott eszedbe jut, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened,
24 jhilekai sadaka mbele j'ha madhabahu, kisha kamulai nj'hela j'hiaku kapatanaj'hi hoti ni ndongobhu, na kisha uhidai kupisya sadaka j'ha j'hobhi.
hagyd ott az oltár előtt ajándékodat, és menj el, és előbb békülj meg atyádfiával, és azután visszajőve vidd fel ajándékodat.
25 Patanai ni mshtaki ghwa j'hobhi manyata, ukajhiaghe pamonga nu muene munj'hela kul'ota kumahakama, bila naha mshtaki ghwa j'hobhi ibnhwesya kukuleka mabhoko mwa hakimu, ni hakimu akulekai mmabhoko gha askari, naghwe ghwisopibhwa muligereza.
Légy jóakarója ellenségednek hamar, amíg az úton együtt vagy vele, hogy ellenséged valamiképpen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöcbe ne vessen téged.
26 Amini kya nikabhjobhela, kamwe wibetalepi kuj'ha huru hadi ulepai senti j'ha mwishu j'ha pesa j'hawidaibhwa.
Bizony mondom néked: ki nem jössz onnan, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
27 Mup'heliki j'hinenibhu kuj'ha, 'Ukatai kuzini.'
Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodj!
28 Lakini nikabhajobhela j'hej'hioha jhiambona n'dala kwa kun'noghela amalili kuzini naku mun'teema ghwake.
Én pedig azt mondom nektek, ha valaki gonosz kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráználkodott azzal az ő szívében.
29 Na kama lihu lya bhebhe lya kulia likusababisya kwikungufula, libhosiaj'hi na ulitaghai kutali nu bhebhe. Kwa kuj'ha ndo afadhali kiungo kimonga mu m'bele bhwako kyonangikai kuliko m'bele bhuoha kutangibhwa jehanamu. (Geenna g1067)
Ha pedig jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt, és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy vesszen el a tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
30 Ni kama kiubhoko kya bhebhe kya kulia kikusababishila kwikungufula, dumulayi kisha utaghai patali nabhi. Kwandabha ni afadhali kiungo kimonga mu mbele bhwaku kuliko m'bele bhuoha kusopibhwa jehanamu. (Geenna g1067)
És ha jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le, és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy vesszen el tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék. (Geenna g1067)
31 J'hijobhibhu pia, j'hej'hioha j'ha ikamb'enga n'dala, na ampelai hati j'ha talaka.'
Megmondatott továbbá: »Ha valaki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet.«
32 Lakini nene nikabhajobhela, j'hoj'hioha j'hiakandeka n'dala munu, isipokuj'ha kwa ndabha j'ha zinaa, ambombayi kuj'ha mzinzi. Na j'hej'hioha j'hiikan'gega baada j'ha kup'elibhwa talaka abhombaghe bhuzinzi.
Én pedig azt mondom nektek: Ha valaki elbocsátja feleségét, a paráznaság esetét kivéve, az paráznává teszi őt, és aki elbocsátott asszonyt vesz el, paráznaságot követ el.
33 Kabhele, mp'heliki lyajobhibhu kwa bhala bha muandi, 'Mkatai kulapa kwa bhudesi, bali mupelekaghe fiapo fyinu kwa Bwana.'
Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: »Hamisan ne esküdj, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.«
34 Lakini nikabhajobhela, mkata kulapa hata kidogo, ama kwa mbingu, kwa ndabha ndo enzi j'ha K'yara;
Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az az Istennek királyi széke,
35 bhwala kwa dunia, kwandabha ndo mahali pa kubheka kiti kya kukanyila njayu syake, ama kwa Jerusalemu, kwa ndabha ndo miji ghya mfalme m'mbaha.
se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Királynak városa;
36 Bhwala usilapi kwa mutu bhwaku, kwandabha ghwibhwesya lepi kubhomba luj'huwili limonga kuj'ha lubhalafu au lutitu.
de ne esküdj saját fejedre se, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé,
37 Bali malobhi ghinu ghaj'helayi, 'Ena, ena, Lepi, lepi.' Kwa kuj'ha ghaghizidi aghu ghihoma kwa j'hola mwovu.
hanem legyen a ti beszédetekben az igen igen, a nem nem; ami pedig ezeken felül van, az a gonosztól való.
38 Mup'helikhi j'hijobhibhu kuj'ha, 'Lihu kwa lihu, ni linu kwa linu.'
Hallottátok, hogy megmondatott: »szemet szemért és fogat fogért.«
39 Lakini nene nikabhajobhela, Musitolani ni munu muovu; lakini akakutobhai litama lya kulia nsanusilaghe ni leng'he pia.
Én pedig azt mondom nektek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is.
40 Na kama j'hoj'hioha ilonda kulota ni bhebhe mahakamani na akunyakili kanzu lya bhebhe, ndekelaghe ni joho lya bhebhe pia.
És aki törvénykezni akar fölötted, és elvenni az alsóruhádat, engedd oda neki a felsőt is.
41 Na j'hej'hioha j'haikulasimisya kulota naku maili j'himonga, lotayi naku maili mbili.
És aki téged egy mérföldre akar kényszeríteni, menj el vele kettőre.
42 J'hej'hioha jhaikus'oma mpelai, na ukatakunjepa j'hoj'hioha j'hailonda ku kuj'hasima.
Aki tőled kér, adj neki, és aki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
43 Mp'heliki j'hij'hobhibhu un'ganai jirani ghwa j'hobhi, na un'dadilayi adui ghwa jhobhi.'
Hallottátok, hogy megmondatott: »Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.«
44 Lakini nikabhajobhela, mubhaganai maadui bhinu, mubhas'omelayi bhabhakabhadadisya.
Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket! Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.
45 Ili kuj'ha muj'helaghe bhana bha tata j'hinu j'haaj'hele kumbinguni. Kwa kuj'ha ibhomba lij'hobha libhaangasilaj'hi bhabhibhi ni bhanofu, na ikabhatonyela fula bhaovu ni bhanofu.
Hogy a mennyei Atyátok fiai legyetek, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
46 Kama m'beta kubhagana bhabhikabhagana muenga, mwikabha thawabu gani? Kwani bhatoza ushuru bhibhomba lepi naha?
Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmat vártok? Avagy a vámszedők is nem ugyanezt cselekszik-e?
47 Na kama mkabhasalimila bhalongobhinu tu mwikabha kiki zidi j'ha bhangi? Je! Bhanu bha mataifa bhibhomba lepi naha?
És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mit tesztek másoknál többet? A vámszedők is nem ugyanígy cselekszenek-e?
48 Henu j'hilondeka kuj'ha bhakamilifu, kama tata ghwenu ghwa kumbinguni kyaaj'hele n'kamilifu.
Legyetek azért tökéletesek, miként mennyei Atyátok tökéletes.“
