< Lukha 2 >
1 Pwu ifigono ifyo, yikhahumila ukhuta Ukaisari Agusto akhahumya ululagilo lwa alikuvavula ukhuta yitowwe mbalilo ya vanu voni avitama nkilunga.
Ἐγένετο δὲ ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις, ἐξῆλθεν δόγμα παρὰ Καίσαρος Αὐγούστου, ἀπογράφεσθαι πᾶσαν τὴν οἰκουμένην.
2 Iyi yale mbalilo ya kwanda vyuyavombiwe imisikhi gya kvenio vu imbaha va Siria.
αὕτη ἀπογραφὴ πρώτη ἐγένετο ἡγεμονεύοντος τῆς Συρίας Κυρηνίου.
3 Pwu kila munu uviavinchaga akhaluta khukhilunga kya mwene kusimba mbalilo.
καὶ ἐπορεύοντο πάντες ἀπογράφεσθαι, ἕκαστος εἰς τὴν ἑαυτοῦ πόλιν.
4 Nu Yusufu akhaga novope mkhilungwe kya Nasaleti ya Mgalilaya pwu ali khugenda mkhilunga kya mbetelehemu, kya manyikhikhe ukhuta khilunga kya Ndaveti, ulwakhuva ahumile mu khikholo kya Ndaveli.
ἀνέβη δὲ καὶ Ἰωσὴφ ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας ἐκ πόλεως Ναζαρὲτ εἰς τὴν Ἰουδαίαν, εἰς πόλιν Δαυεὶδ ἥτις καλεῖται Βηθλεέμ, διὰ τὸ εἶναι αὐτὸν ἐξ οἴκου καὶ πατριᾶς Δαυείδ,
5 Akhalufa ukhwa khukhisimba paninie nu Maliya, uvi uyu ali ng'ija va mwene khange alikhwihuvila umwana.
ἀπογράψασθαι σὺν Μαριὰμ τῇ ἐμνηστευμένῃ αὐτῷ οὔσῃ ἐγκύῳ.
6 Pwu yikhahumila ukhuta, vuvalyukhu unsikhi gwa mwene gwa khuhola umwana gukhe fikhe.
ἐγένετο δὲ ἐν τῷ εἶναι αὐτοὺς ἐκεῖ, ἐπλήσθησαν αἱ ἡμέραι τοῦ τεκεῖν αὐτήν,
7 Akhifungula umwana undemi, ung'oliwa va mwene uva khwanja, akhamfwalincha imienda yilekha ukhwingila imepu umwana pwa akhambikha mlitenchi ilya khulela ifikonu, ulwakhuva yikhasikuli inyumba ya vugenji.
καὶ ἔτεκεν τὸν υἱὸν αὐτῆς τὸν πρωτότοκον, καὶ ἐσπαργάνωσεν αὐτὸν καὶ ἀνέκλινεν αὐτὸν ἐν φάτνῃ, διότι οὐκ ἦν αὐτοῖς τόπος ἐν τῷ καταλύματι.
8 Pwu apene apo, valepo avademi vali khutama khufyalo valikudema ifipuga fya Ng'osi ncha vene pakhilo.
Καὶ ποιμένες ἦσαν ἐν τῇ χώρᾳ τῇ αὐτῇ ἀγραυλοῦντες καὶ φυλάσσοντες φυλακὰς τῆς νυκτὸς ἐπὶ τὴν ποίμνην αὐτῶν.
9 Gafla, usungwa va Nkuludeva akhavahumila, nu lumuli lwa Nkuludeva lukhamulikha ukhuvanchungula, pwu vakhava nu vudwanchi fincho.
καὶ [ἰδοὺ] ἄγγελος κυρίου ἐπέστη αὐτοῖς, καὶ δόξα κυρίου περιέλαμψεν αὐτούς· καὶ ἐφοβήθησαν φόβον μέγαν.
10 Pwu usung'wa akhavavula, mlekhe ukhudwada, ulwakhuva ni khuvagegela inongwa imonu iyuyigega uluhekhelo uluvaha khivanu voni.
καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὁ ἄγγελος, Μὴ φοβεῖσθε· ἰδοὺ γὰρ εὐαγγελίζομαι ὑμῖν χαρὰν μεγάλην, ἥτις ἔσται παντὶ τῷ λαῷ,
11 Ilelo umpokhi aholiwe khuliumwe mkhilunga kya Daveli! Umwene vi Nkristi Unkuludeva!
ὅτι ἐτέχθη ὑμῖν σήμερον σωτήρ, ὅς ἐστιν χριστὸς κύριος, ἐν πόλει Δαυείδ.
12 Ikhi khyu khimanyilo ni khuvapa, mkumbona umwana apinyiwe imyanda igona mkhitanchi kya khulisihincha ifikanu.”
καὶ τοῦτο ὑμῖν τὸ σημεῖον· εὑρήσετε βρέφος ἐσπαργανωμένον καὶ κείμενον ἐν φάτνῃ.
13 Gafla khkha na avasikhali vingi ilya khukhyanya likhalungana nane usung'wa uywa valikunginia Unguluve, valinkuta, “Uvuvalanche vwa Unguluve uvyahikhu khyanya fincho nu hinonchehencho luve Nkilunga kuvoni uvu onongwa.”
Καὶ ἐξαίφνης ἐγένετο σὺν τῷ ἀγγέλῳ πλῆθος στρατιᾶς οὐρανοῦ, αἰνούντων τὸν θεὸν καὶ λεγόντων,
Δόξα ἐν ὑψίστοις θεῷ, καὶ ἐπὶ γῆς εἰρήνη ἐν ἀνθρώποις εὐδοκίας.
15 Pwu yikheva Avasungwa avile vahegile ukhuluta khukhyanya, avademi vakhincho fanji vako, “Tuvukhe lino kwu Betelehemu, tu khalole ikhinu ikhi ikhihumile, ambacho Bwana ametufahamisha.”
Καὶ ἐγένετο, ὡς ἀπῆλθον ἀπ᾽ αὐτῶν εἰς τὸν οὐρανὸν οἱ ἄγγελοι, [καὶ οἱ ἄνθρωποι] οἱ ποιμένες εἶπον πρὸς ἀλλήλους, Διέλθωμεν δὴ ἕως Βηθλεὲμ καὶ ἴδωμεν τὸ ῥῆμα τοῦτο τὸ γεγονὸς ὃ ὁ κύριος ἐγνώρισεν ἡμῖν.
16 Vagaha khimbivi mbivi ukhu vakhembona Umaliya nu Yusufu, pwu vakha mbona nu mwana igona mu khetenchi kya fiko.
καὶ ἦλθαν σπεύσαντες καὶ ἀνεῦραν τήν τε Μαριὰμ καὶ τὸν Ἰωσὴφ καὶ τὸ βρέφος κείμενον ἐν τῇ φάτνῃ.
17 Vavila valolile evwo vakhavavula avanu ikyu vavuliwe khu mwana.
ἰδόντες δὲ ἐγνώρισαν περὶ τοῦ ῥήματος τοῦ λαληθέντος αὐτοῖς περὶ τοῦ παιδίου τούτου.
18 Voni avapulike inongwa iyi valikudega ikhichovivwe ni vademi.
καὶ πάντες οἱ ἀκούσαντες ἐθαύμασαν περὶ τῶν λαληθέντων ὑπὸ τῶν ποιμένων πρὸς αὐτούς.
19 Pwu Umaliya alikupisaga khugoni ugwo apulikhe, akhagavikha munumbula ya mwene.
ἡ δὲ Μαρία πάντα συνετήρει τὰ ῥήματα ταῦτα συμβάλλουσα ἐν τῇ καρδίᾳ αὐτῆς.
20 Avademi vakhavuya nu khuginia Unguluve kwu fyoni ifyu vapulikhe nu khulola, nduvu vwu lilikhuchovivwa khuvone.
καὶ ὑπέστρεψαν οἱ ποιμένες, δοξάζοντες καὶ αἰνοῦντες τὸν θεὸν ἐπὶ πᾶσιν οἷς ἤκουσαν καὶ εἶδον καθὼς ἐλαλήθη πρὸς αὐτούς.
21 Kyavilekhefikhe ikhigono ikya nene gwale gunsikhi gwa ukhukeketa umwana, vakhamwilanga ilitavwa lya mwene vi Yisu, ilitavwa ilyu ampile unsung'wa vusahifikhe uvuchitu mwitumbu.
Καὶ ὅτε ἐπλήσθησαν ἡμέραι ὀκτὼ τοῦ περιτεμεῖν αὐτόν, καὶ ἐκλήθη τὸ ὄνομα αὐτοῦ Ἰησοῦς, τὸ κληθὲν ὑπὸ τοῦ ἀγγέλου πρὸ τοῦ συλλημφθῆναι αὐτὸν ἐν τῇ κοιλίᾳ.
22 Inchavene inchilikulunchiwa uvuvalanche vu chilutile, ukhukongana ni ndagilo cha Mose, u Yusufu nu Maliya vukhangilikha khutembile khukhumbikha khuvulongolo kwa Nkuludeva.
Καὶ ὅτε ἐπλήσθησαν αἱ ἡμέραι τοῦ καθαρισμοῦ αὐτῶν κατὰ τὸν νόμον Μωυσέως, ἀνήγαγον αὐτὸν εἰς Ἱεροσόλυμα, παραστῆσαι τῷ κυρίῳ,
23 Nduvu yisimbiwe mndagilo cha nuludeva, “Khila ngosi uvi idindula ilitumbu ikhwilangiwa uvinchumichiwe nekhelo kwu kuludeva.”
καθὼς γέγραπται ἐν νόμῳ κυρίου ὅτι Πᾶν ἄρσεν διανοῖγον μήτραν ἅγιον τῷ κυρίῳ κληθήσεται·
24 Na vope valikhwicha kwihumya inekhelo ukhukongana ni kyu khicho vivwa mu ndagila vha Nkuludeva, “Injiva au ifyana fya Njiva.”
καὶ τοῦ δοῦναι θυσίαν κατὰ τὸ εἰρημένον ἐν τῷ νόμῳ κυρίου, Ζεῦγος τρυγόνων ἢ δύο νεοσσοὺς περιστερῶν.
25 Lola, pale nu munu mu Yelusalemu ailangivwaga vi Simeoni, umunu uyu ali nu wayilweli munu va Nguluve. Umwene alikupu likhila uvakuchesya mu Israeli, nu mepo umbalawe ale khumwene.
Καὶ ἰδοὺ ἄνθρωπος ἦν ἐν Ἱερουσαλήμ, ᾧ ὄνομα Συμεών, καὶ ὁ ἄνθρωπος οὗτος δίκαιος καὶ εὐλαβής, προσδεχόμενος παράκλησιν τοῦ Ἰσραήλ· καὶ πνεῦμα ἦν ἅγιον ἐπ᾽ αὐτόν·
26 Yikhadenduliwe khumwene ukhugendela kwa mepo umbalache ukhuta umwene sakhale ifwa vwu sambwene Ukristi va Nkuludeva.
καὶ ἦν αὐτῷ κεχρηματισμένον ὑπὸ τοῦ πνεύματος τοῦ ἁγίου μὴ ἰδεῖν θάνατον πρὶν ἂν ἴδῃ τὸν χριστὸν κυρίου.
27 Ikhigono ikhinge akhicha mgati mtembile, akhalongochiwa nu mepu umbalache upwu avahonchi vakhandata umwana, Yesu, ukhumbombela gala aginogiwa ukhukongana ni ndagilo,
καὶ ἦλθεν ἐν τῷ πνεύματι εἰς τὸ ἱερόν, καὶ ἐν τῷ εἰσαγαγεῖν τοὺς γονεῖς τὸ παιδίον Ἰησοῦν, τοῦ ποιῆσαι αὐτοὺς κατὰ τὸ εἰθισμένον τοῦ νόμου περὶ αὐτοῦ,
28 pwu Simoni akhamwupilila mmavoko ga mwene, akhaginia Unguluve nu khuta,
καὶ αὐτὸς ἐδέξατο αὐτὸ εἰς τὰς ἀγκάλας [αὐτοῦ], καὶ εὐλόγησεν τὸν θεὸν καὶ εἶπεν,
29 “Lino ing'eche umbonbi vakho alutage nu lunochehecho lwa Ntwa, ukhuvongano ni limenyu lyako.
Νῦν ἀπολύεις τὸν δοῦλόν σου, δέσποτα, κατὰ τὸ ῥῆμά σου ἐν εἰρήνῃ,
30 Ukhwakhuva miho gango gavuwene uvupokhi vwakho,
ὅτι εἶδον οἱ ὀφθαλμοί μου τὸ σωτήριόν σου,
31 uvwo vuvonikhe pamiho gavanu voni.
ὃ ἡτοίμασας κατὰ πρόσωπον πάντων τῶν λαῶν,
32 Umwene ve humhli kuluvonekhelo khufihunga nu vuvalache vwa vane va Israeli.”
φῶς εἰς ἀποκάλυψιν ἐθνῶν καὶ δόξαν λαοῦ σου Ἰσραήλ.
33 Udada ni mama va mwana vulikudeva imbombo ichilikhuchovi vwa kwu mwene.
Καὶ ἦν ὁ πατὴρ αὐτοῦ καὶ ἡ μήτηρ θαυμάζοντες ἐπὶ τοῖς λαλουμένοις περὶ αὐτοῦ.
34 Pwu Usimoni akhavasaya akhatakhwa Maliya umamaye, “Pulihicha vunonu umwana uyu yiva nongwa ya khuyancha nu khupokha kwu vanu vingi mu OIsraeli khange khimanyilo ikhyu ikhi avanu vingi ya vi becha. Khange panga iyu yikave yi nyanya inyivonelo chakho yuve, yive amasago ga numbula ya vingi yivonesye.”
καὶ εὐλόγησεν αὐτοὺς Συμεών, καὶ εἶπεν πρὸς Μαριὰμ τὴν μητέρα αὐτοῦ, Ἰδοὺ οὗτος κεῖται εἰς πτῶσιν καὶ ἀνάστασιν πολλῶν ἐν τῷ Ἰσραὴλ καὶ εἰς σημεῖον ἀντιλεγόμενον,
(καὶ σοῦ [δὲ] αὐτῆς τὴν ψυχὴν διελεύσεται ῥομφαία, ) ὅπως ἂν ἀποκαλυφθῶσιν ἐκ πολλῶν καρδιῶν διαλογισμοί.
36 Unyamalago udala uvialikwilanyiwa Ana nevopo alemwo mtembile. Umwene ale mwana va Fanueli ukhuhuma mkhivumbu kho kya asheri. Ale ni figono fingi ficho. Navope alikhutama nu gosi va mwene imiaka saba vuvatoline,
Καὶ ἦν Ἄννα προφῆτις, θυγάτηρ Φανουήλ, ἐκ φυλῆς Ἀσήρ· αὕτη προβεβηκυῖα ἐν ἡμέραις πολλαῖς, ζήσασα μετὰ ἀνδρὸς ἔτη ἑπτὰ ἀπὸ τῆς παρθενίας αὐτῆς·
37 pwu akha ijane imiakha themanini na minne. Navope sagala ahage mtembile alikhugendelela ukhudova Unguluve nu khudova, pakhilo na pamusi.
καὶ αὐτὴ χήρα ἕως ἐτῶν ὀγδοή κοντα τεσσάρων, ἣ οὐκ ἀφίστατο τοῦ ἱεροῦ, νηστείαις καὶ δεήσεσιν λατρεύουσα νύκτα καὶ ἡμέραν·
38 Khunsikhu ug'wa akhicha pala upwu valipwo akhatengula ukhundimya Unguluve. Alikhuchova inongwa cha mwana kwu munu nu munu uviavechaga uvialikhugulila uvupokhi vwa Yerusalemu.
καὶ αὐτῇ τῇ ὥρᾳ ἐπιστᾶσα ἀνθωμολογεῖτο τῷ θεῷ, καὶ ἐλάλει περὶ αὐτοῦ πᾶσιν τοῖς προσδεχομένοις λύτρωσιν Ἱερουσαλήμ.
39 Vuvamalile kila khila khinu ikhyu khinogiwa ukhuvomba ukhukongana ni ndagilo cha Nkuludeva, vakhakhivokha kwu Galilaya, kwu khilunga kya vene, Nazareti.
Καὶ ὡς ἐτέλεσαν πάντα τὰ κατὰ τὸν νόμον κυρίου, ἐπέστρεψαν εἰς τὴν Γαλιλαίαν, εἰς πόλιν ἑαυτῶν Ναζαρέθ.
40 Umwana akhekula, akhava na makha, alikhukula nu luhala, nu luhunga lwa Nguluve lukhava khumwene.
τὸ δὲ παιδίον ηὔξανεν, καὶ ἐκραταιοῦτο πληρούμενον σοφίᾳ, καὶ χάρις θεοῦ ἦν ἐπ᾽ αὐτό.
41 Avahochi va mwene gunafike umwakha valikhula khu Yerusalemu kwu sikhukhuu ya Pasaka.
Καὶ ἐπορεύοντο οἱ γονεῖς αὐτοῦ κατ᾽ ἔτος εἰς Ἱερουσαλὴμ τῇ ἑορτῇ τοῦ πάσχα.
42 Avile iva ni miakha kumiho miwili, vakhaluta khange khu nsikhi gwa nyiho kwu sikhukhuu.
Καὶ ὅτε ἐγένετο ἐτῶν δώδεκα, ἀναβαινόντων αὐτῶν [εἰς Ἱεροσόλυμα] κατὰ τὸ ἔθος τῆς ἑορτῆς,
43 Vu vasigile isikhu choni kwu sikhukhuu, vakhatengula ukhuvuya khumiavo, pwu udemi u Yisu akha sigala khusana Myerusalemu khange avahochi savakhalumanya.
καὶ τελειωσάντων τὰς ἡμέρας, ἐν τῷ ὑποστρέφειν αὐτοὺς ὑπέμεινεν Ἰησοῦς ὁ παῖς ἐν Ἱερουσαλήμ, καὶ οὐκ ἔγνωσαν οἱ γονεῖς αὐτοῦ.
44 Valikhuta pwale alimlipuga ilivali kugendania, pwu vakhagenda ficho ulugendo lwa sikhu. Pwu vakhatengula ukhuhunela muvalukhulo lwavo, mvamanyani.
νομίσαντες δὲ αὐτὸν εἶναι ἐν τῇ συνοδίᾳ, ἦλθον ἡμέρας ὁδόν, καὶ ἀνεζήτουν αὐτὸν ἐν τοῖς συγγενέσιν καὶ τοῖς γνωστοῖς·
45 Vavile valemwile ukhumbona, vakhaki lwukha kwu Yerusalemu pwu vakhatengula ukhundanda umwa.
καὶ μὴ εὑρόντες ὑπέστρεψαν εἰς Ἱερουσαλὴμ ἀναζητοῦντες αὐτόν.
46 Yikhahumila ukhuta vuchifikhe iskhu itetu, vakhambona Mtembile, achige atamila pagati pa vamanyisi, ikhuvapulihiche nu kuvavucha.
καὶ ἐγένετο μετὰ ἡμέρας τρεῖς εὗρον αὐτὸν ἐν τῷ ἱερῷ καθεζόμενον ἐν μέσῳ τῶν διδασκάλων, καὶ ἀκούοντα αὐτῶν καὶ ἐπερωτῶντα αὐτούς·
47 Voni uvuva mpulihiche valikhudega nu luhala lwa mwene ni nyandilo che mwene.
ἐξίσταντο δὲ πάντες οἱ ἀκούοντες αὐτοῦ ἐπὶ τῇ συνέσει καὶ ταῖς ἀποκρίσεσιν αὐτοῦ.
48 Vuvile vumbwene, valikudega. Uvanina akhambula, “Manango, khekhiutuvombile evwo? Pulihicha udada vakha nayune tulikhukhulonda nu vudwachi vuvaha.”
καὶ ἰδόντες αὐτὸν ἐξεπλάγησαν· καὶ εἶπεν πρὸς αὐτὸν ἡ μήτηρ αὐτοῦ, Τέκνον, τί ἐποίησας ἡμῖν οὕτως; ἰδοὺ ὁ πατήρ σου κἀγὼ ὀδυνώμενοι ἐζητοῦμέν σε.
49 Akhavanda, “Khekhi mlikhondonda? Samukhalumanye ukhuta une nive kwu nyumba ya Dada vango?
καὶ εἶπεν πρὸς αὐτούς, Τί ὅτι ἐζητεῖτέ με; οὐκ ᾔδειτε ὅτι ἐν τοῖς τοῦ πατρός μου δεῖ εἶναί με;
50 Pope savakhalumanya inogwa ukhuta khekhi mmanyu aga.
καὶ αὐτοὶ οὐ συνῆκαν τὸ ῥῆμα ὃ ἐλάλησεν αὐτοῖς.
51 Pu akhahega paninie na vene, ukhu fikha khumyavoyo kwu Nazareti khange ale mwidihichi khuvene. Uvanina akhavikha aga munumbula ya mwene.
καὶ κατέβη μετ᾽ αὐτῶν, καὶ ἦλθεν εἰς Ναζαρέθ, καὶ ἦν ὑποτασσόμενος αὐτοῖς. καὶ ἡ μήτηρ αὐτοῦ διετήρει πάντα τὰ ῥήματα ταῦτα ἐν τῇ καρδίᾳ αὐτῆς.
52 Pwu Yisu alikhula nu luhala na kutoga, nu khuganiwa nu Nguluve na vanu.
καὶ Ἰησοῦς προέκοπτεν ἡλικίᾳ καὶ σοφίᾳ καὶ χάριτι παρὰ θεῷ καὶ ἀνθρώποις.