< Imbombo incha Vasuhwa 1 >

1 Ikhitabu ikhya khatali nikhyandikhe, Theofilo, vunijova goni Yesu uvatengwile ukhuvomba nu khumanyisia,
Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, a miket kezdett Jézus cselekedni és tanítani,
2 ipakha isikhu Yeyo umwene apokheliwe khukhyanya. Iyi yale baada ya khuhumia iamuli ukhumela khu Mepo Umbalan'che. Khuvavitume uveavan'chaguile.
Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának.
3 Baada ya mateso ga mwene, Umwene avonikhe khuvene vumwumi ni fisibitisio fingi filikhuvavula. Khu sikhu alubaini aevonisye khuvene, alikhun'chova ukhuhusu uvutwa wa Nguluve.
Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról.
4 Avile ikhwagana paninie na vene, avavulile vasite ukhukhega khu Yelusalemu, lino vapulekhile khu ahadi ya Dada, yeyo, anchovile, “Mwale pulikhe ukhuhuma khuliune
És velök összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem:
5 ukhuta uYohana aonvhinche weli khumagasi, lino mukhuo n'chiwa khu Mepo Umbalanche khu sikhu in'cho n'choni.”
Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szent Lélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap mulva.
6 Vavile vakusanyikhe paninie va mbun'chinche, “Dada, ugu gusekhe lino ugu gusekhe ugwakhuvakilivula ava Israeli uvutwa?”
Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?
7 Umwene akhavavula, “Siyo lueli khulweli khuliumwe ukhuluma usikhi gugya uDada isegile khumamulakha ga mwene.”
Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.
8 Leno mupokhela amakha, usekhe Umepo Umbalan'che upukheva ikhyin'cha khuliumwe, na yumwe mwiva vasaidi vango khuoni khu Yelusalemu na khu Vuyahudi yoni na Samaliya ipakha umwisyo gwa khilunga.”
Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.
9 Untwa uYesu avile agan'chovile aga, vakhava vilolana khukianya, Umwene akhapembiwa khukianya, nilivango likhafunekha vasite ukhombona khumiho gavene.
És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.
10 Usekhe vuvilola khukianya fincho akhaluta, ghafla, avanu vavele vaemile pagati pavene vafualilee imienda imivalafa.
És a mint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,
11 Van'chovile, “Mwe vanu umwe na va Galilaya, khekhe mukhuma apa vumwilola khukyanya?” Uyu uYesu uviatogile khukyanya ikilivokha vulevule nduvumukha mbwene vuilota khukyanya.
Kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, a ki felviteték tőletek a mennybe, akképen jő el, a miképen láttátok őt felmenni a mennybe.
12 Puvakiliwikhe ukhuhuma khu kyamba ikha mizeituni, khikhwo khiupipi ni Yelusalemu, ulugendo ulwa sikhu Saba.
Akkor megtérének Jeruzsálembe a hegyről, mely hívatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.
13 Wavile vafikhe vakhaluta ghorofani ukhuvavile vitama. Avo nu Petulo, uYohana, uYakobo, uAndelea, uFilipo, uTomasi, uBatulumayo, uMatayo, uYakobo Umwana va Alufayo, uSimoni Zelote nu Yuda Umwana va Yakobo.
És mikor bementek, felmenének a felsőházba, a hol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta, és Júdás, a Jakab fia.
14 Voni valungine ndumunu yumo, khumakha valikhwe ndevela khulwisayo. Paninie navo avakhale puvale avadala, uMaliamu umamaye va Yesu, na vakakhaye va mwene.
Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.
15 Khusekhe gula uPetulo aemile pagati pa lukolo, avanu 120, an'choville,
És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):
16 Valukolo, ikhala lasima amandikho gafimikhikhe, gago khatali Umepo Umbalan'che an'chovive khukhinywa khya Davudi ukhuhusiana Yuda, yuywa avelesinche vala avamwibite uYesu.
Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Lélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, a kik megfogták Jézust.
17 Ulukhuva umwene akhala yumo veto apokhile ilifungu liamwene iliafaida khuhuduma.”
Mert mi közénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.
18 (Lino umunu uyu agulile eneo khu khela ikhyapokhile khuvuvivi wa mwene napo agyile akhalongon'cha utwe, umbili gukhaban'chukha na mafumbu ga mwene goni gakhara pavuvalafu gakhadudikha.
(Ez hát mezőt szerze hamisságának béréből; és alá zuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.
19 Voni avakhatamile khu Yelusalemu vapulikhe ukhuhusu ili, lino elieneo elio vakhalilanga khu lugha yavene “Akheldama” ikho khyalo khya khisa.”)
És ez tudtokra lőn mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak; úgy hogy az a mező tulajdon nyelvökön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.)
20 “Khukhitabu ikhya Zaburi khyandikhwa, 'Pulikhila ilieneo lya mwene live hame na lisite ukhuluhusiwa ate yumo ukhutama pala;' ni, 'Ruhusu umunu uyunge atole inafasi ya mwene iya uwongosi.'
Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban. És: Az ő püspökségét más vegye el.
21 Iyo ya muhimu, khuiyo, yumo uva vagosi wavotukongonchihne nufwe usekhe Untwa uYesu avile ahumile nu khwingela palyufe,
Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, a kik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
22 ukhutengolela khulwon'cho ulwa Yohana ipakha isikhu yeyo atoliwe khu kyanya, lasima ave insaidi va khun'chukha paninie nufwe.
A János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben.
23 “Vakhavekha khuvulongolo avagosi vavele, uYusufu uvikhyilangiwe Yusito na Mathia.
Állatának azért elő kettőt, Józsefet, ki hivatik Barsabásnak, kinek mellékneve Justus vala, és Mátyást.
24 Avene vadovile vakhata, “Uveve, Vutwa, uvuugemanyile imioyo gya vanu voni, leno uvekhe wasi veni veni khuvavele ava yuywa un'chagwile
És imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül egyiket, a kit kiválasztottál,
25 ukhutola inafwasi khuhuduma nu usuhe, bakho uYuda avombile uvuvivi nukhuluta apamwene.”
Hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson.
26 Vakhatova ikula khwaajili yavene, ni kula n'chighagwele uMathia yuywa avaliwe paninie na wala ava mitume kumi na moja.
Sorsot vetének azért reájok, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték.

< Imbombo incha Vasuhwa 1 >