Lucas 11
1 Jun qꞌijal ri Jesús tajin kubꞌan chꞌawem pa jun leꞌaj. Are xtoꞌtajik, jun chike ri utijoxelabꞌ xubꞌij che: Ajawxel, kꞌutu la chiqawach jas kaqabꞌan chubꞌanik chꞌawem, jetaq ri xubꞌan ri Juan kukꞌ ri utijoxelabꞌ.
Történt egyszer, hogy amikor egy helyen imádkozott, miután befejezte, egyik tanítványa így szólt hozzá: „Uram, taníts minket imádkozni, amiképpen János is tanította az ő tanítványait.“
2 Xubꞌij ri Jesús chike: Are kibꞌan chꞌawem, chibꞌij: Tat, tyoxirisatalik ri bꞌiꞌ la, peta ri ajawarem e la.
Ő pedig ezt mondta nekik: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: »Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.
3 Ya la qawa ronojel qꞌij.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként,
4 Kuyu la ri qamak jeꞌ jas ri uj keꞌqakuy ri kakibꞌan kꞌax chaqe, man kujtzaj ta la pa ri mak.
és bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk mindenkinek, aki nekünk adósunk. És ne vígy minket kísértésbe.«“
5 Kꞌa te riꞌ xubꞌij ri Jesús chike: Qaꞌnampe che: Jun chiꞌwe kꞌo jun rech chꞌabꞌeꞌn, kopan nikꞌaj aqꞌabꞌ rukꞌ kubꞌij che: “Wech chꞌabꞌeꞌn, kinqaj na oxibꞌ akaxlan wa.
Azután így szólt hozzájuk: „Ki az közületek, akinek van egy barátja, és ha az elmegy hozzá éjfélkor, és ezt mondja neki: Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret,
6 Xa xul jun wech chꞌabꞌeꞌn cho ja upetik che jun ubꞌe, maj kꞌu kinya apanoq che.”
mert egy barátom útközben hozzám tért be, és nincs mit adnom neki enni,
7 Ri awech chꞌabꞌeꞌn kubꞌij loq chawe: “In xuqujeꞌ ri akꞌalabꞌ uj qꞌoyol chik, man kinkwin ta chik kinwaꞌjil chuyaꞌik we jastaq riꞌ chawe, man kawesaj ta nuwaram.”
ő így válaszolna belülről neki: Ne zavarj engem, mert az ajtó be van zárva, és gyermekeim is velem vannak az ágyban, nem kelhetek fel, hogy adjak neked.
8 Kinbꞌij chiꞌwe: Pune ri achi man kawaꞌjil taj rumal at rech chꞌabꞌeꞌn, kawaꞌjil kꞌu bꞌik rumal man katel ta chuchiꞌ ri rachoch, kuya bꞌik ri kajawataj chawe.
Mondom nektek, ha nem is fog felkelni, és adni neki azért, mert barátja, de annak tolakodása miatt fel fog kelni, és ad neki annyit, amennyi kell.
9 Rumal riꞌ kinbꞌij chiꞌwe: Chitaꞌ, rech kayaꞌtaj chiꞌwe. Chixtzukunoq rech kiriq ri kitzukuj, chixchꞌawoq rech kajaqataj ri uchiꞌ ja chiꞌwach.
Én is azt mondom nektek: Kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek,
10 Rumal cher ri winaq ri kuto, kayaꞌtaj na che, ri katzukunik kuriq na ri kutzukuj, ri kachꞌawik kajaqataj na ri uchiꞌ ja choch.
mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.
11 Ix ix tat, ¿la kꞌo jun chiꞌwe are kuta jun ukaxlan wa ri iwalkꞌwaꞌl chiꞌwe la kiya jun abꞌaj che? Xuqujeꞌ are kuta jun kar chiꞌwe ¿la jun kumatz kiya che?
Melyik apa az közületek, akitől ha a fia kenyeret kér, követ ad neki? Vagy ha halat kér, hal helyett kígyót ad neki?
12 O wine kuta jun saqmoꞌl, ¿la escorpión kaya che?
Vagy ha tojást kér, skorpiót ad neki?
13 We ri ix, ix itzel taq winaq kiya utz laj taq jastaq chike ri iꞌwalkꞌwaꞌl, kꞌo kꞌu na ri kubꞌan ri tataxel Dios iwukꞌ, kuya na ri Uxlabꞌixel chike ri kakita che.
Azért ha ti gonosz létetekre tudtok a ti gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik tőle kérik.“
14 Jun qꞌijal chik ri Jesús tajin karesaj jun itzel uxlabꞌal ri umemarisam jun achi. Are xesataj ri itzel uxlabꞌal che ri mem achi, ri achi xchꞌawik. Konojel kꞌu ri winaq xemayijanik.
Egyszer kiűzött egy ördögöt, amely néma volt. Történt, hogy amikor kiment az ördög, megszólalt a néma, és csodálkozott a sokaság.
15 E kꞌo jujun winaq xkibꞌij: Waꞌ we achi riꞌ keꞌresaj ri itzel taq uxlabꞌal rukꞌ ri ukwinem ri Beelzebú ri kinimaꞌqil ri itzel taq uxlabꞌal.
Közülük némelyek ezt mondták: „Belzebubbal, az ördögök fejedelmével űzi ki az ördögöket.“
16 E kꞌo kꞌu jujun winaq chik xkita etal rech chikajil che ri Jesús xaq rech kakikoj kꞌaꞌmabꞌal pa ri ubꞌe.
Mások meg kísértették, és mennyei jelt kívántak tőle.
17 Retaꞌm kꞌu ri Jesús ri kichomanik xubꞌij chike: Ronojel ajawarem ri ujachom ribꞌ, kasach na uwach, xuqujeꞌ ri e winaq ri keꞌl pa jun ja, we man xaq jun kichomanik, ketukin na riꞌ.
Ő pedig ismerve azok gondolatát, ezt mondta nekik: „Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és ház házra omlik.
18 Xaq jeriꞌ we kꞌo tukin ibꞌ chikixoꞌl ri itzel xuqujeꞌ ri e rachiꞌl, ¿la kakwin kꞌu riꞌ kajeqiꞌ pa ri rajawarem? Ri ix kibꞌij chi keꞌnwesaj ri itzel taq uxlabꞌal rukꞌ ri ukwinem ri Beelzebú.
Ha a sátán meghasonlik önmagával, hogyan állhatna fönn országa? Mert azt mondjátok, hogy én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket.
19 We keꞌnwesaj in ri itzel taq uxlabꞌal rukꞌ ri ukwinem ri Beelzebú, ¿jachin kꞌu kayoꞌw kwinem chike ri itijoxelabꞌ ix chi resaxik ri itzel taq uꞌxlabꞌal? Rumal riꞌ aꞌreꞌ la keqꞌatow na tzij pa iwiꞌ.
És ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kivel űzik ki? Azért ők maguk lesznek a ti bíráitok.
20 We rukꞌ ri ukwinem ri Dios keꞌnwesaj bꞌik ri itzel taq uxlabꞌal, waꞌ kel kubꞌij chi xul ri ajawarem rech ri Dios iwukꞌ.
Ha viszont én Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, akkor kétségkívül elérkezett hozzátok Isten országa.
21 We kꞌo jun achi ri sibꞌalaj kꞌo uchuqꞌabꞌ, xuqujeꞌ kꞌo uchꞌeyabꞌal, utz riꞌ kubꞌan chuchajixik ri rachoch xuqujeꞌ ri umebꞌail.
Amikor az erős ember fegyverrel őrzi a maga palotáját, javai biztonságban vannak.
22 We kꞌu kape jun achi chirij ri sibꞌalaj kꞌo uchuqꞌabꞌ choch, kesax riꞌ ri uchꞌeyabꞌal ri kuꞌl ukꞌuꞌx chirij, xuqujeꞌ kelaqꞌax bꞌik ronojel ri jastaq rech.
De amikor a nála erősebb megy oda, és legyőzi, akkor elveszi fegyverét, amiben bízott, és amit tőle zsákmányolt, szétosztja.
23 Ri man wachiꞌl taj, nukꞌulel riꞌ. Ri man kinutoꞌ ta chikimulixik ri winaq riꞌ xa kuꞌtukij bꞌik.
Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az tékozol.
24 Jun itzel uxlabꞌal are kel bꞌik che jun achi, keꞌ pa taq ri katzꞌinow ulew, kuꞌxlanoq. Are man kuriq ta kꞌu uxlanem, kubꞌij: “Kintzalij cho wachoch jawjeꞌ ri xinel wi loq.”
Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken jár, nyugalmat keresve. És amikor nem talál, ezt mondja: visszatérek az én házamba, ahonnan jöttem,
25 Are kopanik, mestal chi ri ja ri xel wi loq sibꞌalaj sukꞌumatal chik.
és odamenve kisöpörve és felékesítve találja azt.
26 Kel kꞌu bꞌik, kubꞌuꞌ ma loq e wuqubꞌ itzel uxlabꞌal che rachiꞌl, kepe rukꞌ cho ri ja. Xaq jeriꞌ sibꞌalaj kꞌax kakanaj kan ri ukꞌaslemal ri winaq, sibꞌalaj kꞌax na cho ri ubꞌanik kan nabꞌe.
Akkor elmegy, maga mellé vesz még más hét lelket, magánál is gonoszabbakat, bemennek, és ott laknak. És annak az embernek a végső állapota rosszabb lesz az elsőnél.“
27 Are tajin kubꞌij ri Jesús we jastaq riꞌ, jun ixoq ri kꞌo chikixoꞌl ri winaq xubꞌij che: Sibꞌalaj utz rech ri ixoq ri xatuya pa ri uwachulew, xuqujeꞌ xatutubꞌisaj.
Történt pedig, amikor ezeket mondta, egy asszony a sokaságból így kiáltott hozzá: „Boldog az az anyaméh, amely téged hordozott, és az emlők, amelyeket szoptál.“
28 Ri Jesús xubꞌij: Are utz ke ri winaq ri kakita ri utzij ri Dios, xuqujeꞌ kakinimaj.
Ő pedig ezt mondta: „Még boldogabbak azok, akik hallgatják Isten beszédét, és megtartják azt.“
29 Are tajin kakimulij kibꞌ ri winaq, ri Jesús xubꞌij chike: Itzel taq winaq ri winaq rech we qꞌij junabꞌ riꞌ, are kakaj kabꞌan jun mayijabꞌal laj kꞌutbꞌal chikiwach, man kayaꞌtaj ta chi kꞌu jun kꞌutbꞌal chike we man are ri kꞌutbꞌal rech ri Jonás.
Amikor a sokaság hozzá gyülekezett, ezt mondta: „Ez a gonosz nemzedék jelt követel, de nem adatik neki, csak Jónás próféta jele.
30 Jetaq ri Jonás xux jun kꞌutbꞌal chike ri winaq ri aꞌj tinimit rech Nínive ojer, ri uKꞌojol ri Achi xuqujeꞌ kux na jun kꞌutbꞌal chike ri itzel taq winaq rech we qꞌij junabꞌ riꞌ.
Mert amiképpen Jónás jelül volt a niniveiek számára, úgy lesz az Emberfia is e nemzedéknek.
31 Ri ixoq taqanel rech ri tinimit Saba kawaꞌjil na pa ri kꞌisbꞌal qꞌij, kuqꞌat na tzij pa kiwiꞌ we winaq riꞌ, rumal areꞌ upetik pa ri kꞌisbꞌal taq tinimit xuluta ri retaꞌmabꞌal ri Salomón. Waral kꞌut kꞌo jun achi ri are nim uqꞌij cho ri Salomón.
Dél királynője fel fog támadni az ítéletkor e nemzedéknek férfiaival, és kárhoztatja őket. Mert ő eljött a föld széléről, hogy hallhassa Salamon bölcsességét, de íme, nagyobb van itt Salamonnál.
32 Ri winaq aꞌj Nínive rech ojer, kewaꞌjil na pa ri qꞌij rech qꞌatbꞌal tzij, kakiqꞌat na tzij pa kiwiꞌ ri winaq rech we qꞌij junabꞌ riꞌ, rumal aꞌreꞌ xkikꞌex kikꞌuꞌx are xkita ri qꞌalajisanik ri xubꞌan ri Jonás, kamik kꞌut kꞌo jun winaq iwukꞌ ri nim ubꞌanik cho ri Jonás.
Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak fel e nemzedékkel, és kárhoztatják majd őket, mert ők megtértek Jónás beszédére, de íme, nagyobb van itt Jónásnál.
33 Man kꞌo ta jun winaq ri kutzij jun tunal, kꞌa te riꞌ karawaj, o kukoj ne jun kajon chuchꞌuqik, xane kuya chikaj rech kꞌo kitunabꞌal ri koꞌk bꞌik pa ri ja.
„Aki gyertyát gyújt, nem teszi rejtett helyre, sem a véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy akik bemennek, lássák a világosságot.
34 Ri abꞌoqꞌoch at are katunan ri atyoꞌjal, we kekaꞌy ri abꞌoqꞌoch, kꞌo utunal riꞌ ri atyoꞌjal, are kꞌu we kꞌo sutzꞌ chupam, ronojel riꞌ ri atyoꞌjal kakꞌojiꞌ pa qꞌequꞌmal.
A test lámpása a szem. Ha azért a szemed őszinte, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, a tested is sötét.
35 Qas chawila na chi ri tunal ri kabꞌij kꞌo awukꞌ man qꞌequꞌmal taj.
Vigyázz tehát, hogy a világosság, amely benned van, sötétség ne legyen.
36 Xaq jeriꞌ we ronojel ri atyoꞌjal kꞌo utunal, man kꞌo ta jubꞌiqꞌ qꞌequꞌmal che, katkꞌojiꞌ riꞌ pa ri tunal, jetaq are at tunatal rumal jun nimalaj tunal.
Ha tehát az egész tested világos, és nincs benne sötét rész, akkor egészen világos lesz, mint amikor a lámpás megvilágít téged világosságával.“
37 Are xtoꞌtaj ri Jesús che tzijonem, xpe jun fariseo xusikꞌij che waꞌim, xaq jeriꞌ xok bꞌik cho rachoch ri fariseo, xtꞌuyiꞌ chu ri mexa.
Beszéd közben egy farizeus arra kérte, hogy ebédeljen nála. Bement, és leült enni.
38 Xmayijan kꞌu ri fariseo are xril ri Jesús man xuchꞌaj ta ribꞌ are majaꞌ kawaꞌik, jetaq ri kubꞌij ri naqꞌatajibꞌal.
A farizeus, amikor ezt látta, elcsodálkozott, hogy ebéd előtt nem mosdott meg.
39 Xubꞌij ri Jesús: Ri ix, ix fariseos, kichꞌajchꞌobꞌej ri qumubꞌal xuqujeꞌ ri palaꞌt, xa kꞌu ixnojinaq pa iwanimaꞌ che, itzel taq rayinik xuqujeꞌ etzelal.
Az Úr ezt mondta neki: „Ti, farizeusok a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok ugyan, de a belsőtök tele van nyereségvággyal és gonoszsággal.
40 ¡Maj iwetaꞌmabꞌal! ¿La man are winaq ri xbꞌanow ri rij ri jastaq ri xbꞌanow xuqujeꞌ ri upam?
Bolondok! Aki azt teremtette, ami kívül van, nem ő teremtette-e azt is, ami belül van?
41 We kibꞌan ri utzilal kukꞌ ri iꞌkꞌulja kachꞌajchꞌojir riꞌ ri iwanimaꞌ che itzel taq chomabꞌal.
Azt adjátok oda alamizsnaként, ami belül van, és akkor minden tiszta lesz nektek.
42 ¡Kꞌax iwe, fariseos! Ri kiya ri ulajujil rech ri menta, ri rora, xuqujeꞌ ronojel uwach qꞌayes, xa kꞌu man kibꞌan ta ri sukꞌal, xuqujeꞌ man kibꞌan ta ri kubꞌij ri uloqꞌanik ri Dios. Rajawaxik wi kibꞌan waꞌ we riꞌ xuqujeꞌ man kasachan ta chiꞌwe ubꞌanik waꞌ we jun chik riꞌ.
De jaj nektek, farizeusok, mert megadjátok a tizedet a mentából, a kaporból és minden zöldségféléből, de mellőzitek az igazságot és az Isten szeretetét. Pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.
43 ¡Kꞌax iwe, fariseos! ix ri kixkam che uriqik ri nabꞌe taq tꞌuyulibꞌal pa ri Sinagoga, xuqujeꞌ kiwayeꞌj ri rutzil iwach kakiya ri winaq pa taq ri kꞌayibꞌal.
Jaj nektek farizeusok! Mert szeretitek az első helyet a zsinagógában és a köszöntéseket a piacon.
44 ¡Kꞌax iwe! je ri ix kꞌo ri muqbꞌal taq kaminaqibꞌ, pune jeꞌl kabꞌantaj ri iwij, xa kꞌu e sibꞌalaj chu ri kaminaqibꞌ ri e kꞌo chiꞌpam.
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert olyanok vagytok, mint a sírok, amelyek nem látszanak, és az emberek, akik azokon járnak, nem tudnak róla.“
45 Jun chike ri achyabꞌ ri sibꞌalaj retaꞌm ri taqanik, xubꞌij che ri Jesús, ajtij: tajin kujyoqꞌ xuqujeꞌ la uj, are jeriꞌ katzijon la.
Ekkor megszólalt valaki a törvénytudók közül: „Mester, amikor ezeket mondod, minket is megbántasz.“
46 Xubꞌij ri Jesús chike: Je xuqujeꞌ ix ri sibꞌalaj iwetaꞌm ri taqanik. ¡Kꞌax iwe! ix ri kiya eqaꞌn ri man qꞌiꞌowel taj chikij nikꞌaj winaq chik xa kꞌu man kiwaꞌjilisaj ta apanoq jun uwiꞌ iqꞌabꞌ chikitoꞌik.
Ő pedig így válaszolt: „Jaj nektek is, törvénytudók, mert elhordozhatatlan terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egy ujjal sem érintitek a terheket.
47 ¡Kꞌax iwe! ix ri kiyak tzꞌaq naꞌtabꞌal ke ri qꞌalajisal taq rech ri utzij ri Dios ri xekamisax kumal ri itat inan ojer.
Jaj nektek, mert építitek a próféták síremlékeit, a ti atyáitok pedig megölték őket.
48 Ri ix tajin kibꞌij chi utz ri xkibꞌan ri itat inan ojer rumal cher aꞌreꞌ xekamisan ri e qꞌalajisal taq utzij ri Dios, ri ix kꞌut are tajin kiyak tzꞌaq naꞌtabꞌal ke.
Tehát bizonyítjátok, és jóváhagyjátok atyáitok cselekedeteit, hogy ők megölték őket, ti pedig síremlékeiket építitek.
49 Rumal riꞌ, ri Dios rukꞌ ri retaꞌmabꞌal xubꞌij: Keꞌntaq bꞌik qꞌalajisal taq nutzij xuqujeꞌ e tzijol taq we kukꞌ, kakibꞌan kꞌu na kꞌax chike, xuqujeꞌ keꞌkikamisaj.
Ezért mondja Isten bölcsessége is: Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, és azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket elüldöznek,
50 Rumal waꞌ kata na kwenta chike we winaq rech we qꞌij junabꞌ riꞌ che ri kikikꞌel konojel ri e qꞌalajisal taq rech ri utzij ri Dios ri xkichapleꞌj loq pa ri ujeqetajik ri uwachulew, kꞌa pa taq ri qꞌij rech kamik.
hogy számon kéressék ettől a nemzedéktől minden próféta vére, amelyet e világ kezdetétől kiontottak
51 Kachapleꞌtaj loq rukꞌ ri ukikꞌel ri Abel, kultoqꞌol rukꞌ ri ukikꞌel ri Zacarías ri xkam chuxoꞌl ri tzujbꞌal sipanik xuqujeꞌ ri Tyoxalaj kꞌolibꞌal. Jeꞌ, qas kinkꞌyaqabꞌa kan ubꞌixik, rumal we riꞌ kaqꞌat na tzij pa kiwiꞌ we winaq rech we qꞌij junabꞌ riꞌ.
Ábel vérétől kezdve Zakariás véréig, aki az oltár és a templom között pusztult el. Bizony mondom nektek, számot kell adni ennek a nemzedéknek!
52 ¡Kꞌax iwe ix ri sibꞌalaj iwetaꞌm ri taqanik! rumal ibꞌanom iwe che ri lawe rech ri etaꞌmabꞌal. Ix man ixokinaq taj, xuqujeꞌ iꞌqꞌatem ri rajawam kikꞌuꞌx koꞌkik.
Jaj nektek, törvénytudók, mert elvettétek az ismeret kulcsát: ti magatok nem mentek be, és azokat is megakadályoztátok, akik be akarnak menni.“
53 Are xel bꞌik ri Jesús chilaꞌ, ri aꞌjtijabꞌ rech ri taqanik sibꞌalaj kꞌax xkinaꞌo rumal ri xubꞌij, rumal riꞌ xkichapleꞌj ukꞌotik uchiꞌ.
Amikor ezeket mondta nekik, az írástudók és farizeusok elkezdték hevesen támadni, és sok dolog felől kérdezgették,
54 Are xkaj xkikoj kꞌaꞌmabꞌal pa ri ubꞌe, rech kasach chubꞌixik jun jastaq.
ólálkodtak utána, hogy szavaiból elkapjanak valamit, amivel vádolhatják.
