ಯೋಬನು 6
Felelt Jób és mondta:
2 ೨ “ಆಹಾ, ತ್ರಾಸಿನಲ್ಲಿ ನನ್ನ ವಿಪತ್ತನ್ನು ಇಟ್ಟು; ಅದರಿಂದ ನನ್ನ ಕರಕರೆಯ ಭಾರವನ್ನು ತೂಕ ಮಾಡುವುದಾದರೆ ಎಷ್ಟೋ ಒಳ್ಳೆಯದು.
Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
3 ೩ ಆಗ ನನ್ನ ವಿಪತ್ತು ಸಮುದ್ರದ ಮರಳಿಗಿಂತಲೂ ಹೆಚ್ಚು ಭಾರವುಳ್ಳದ್ದೆಂದು ಗೊತ್ತಾಗುವುದು ಎಂದು ದುಡುಕಿನಿಂದ ಮಾತನಾಡಿದ್ದೇನೆ.
Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
4 ೪ ಸರ್ವಶಕ್ತನಾದ ದೇವರ ಬಾಣಗಳು ನನ್ನಲ್ಲಿ ನಾಟಿರುತ್ತವೆ, ನನ್ನ ಆತ್ಮವು ಅವುಗಳ ವಿಷವನ್ನು ಹೀರಿಕೊಳ್ಳುತ್ತದೆ; ದೇವರು ಕಳುಹಿಸಿದ ಅಪಾಯಗಳು ನನಗೆ ವಿರುದ್ಧವಾಗಿ ವ್ಯೂಹಕಟ್ಟಿವೆ.
Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
10 ೧೦ ಆಗ ನಾನು ಆದರಣೆ ಹೊಂದಿ ಮಿತಿಯಿಲ್ಲದ ಯಾತನೆಯಲ್ಲಿಯೂ ಉಲ್ಲಾಸಿಸುವೆನು. ಪರಿಶುದ್ಧ ದೇವರ ಆಜ್ಞೆಗಳನ್ನು ನಾನು ತೊರೆದುಬಿಟ್ಟವನಲ್ಲ.
Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
14 ೧೪ ಒಬ್ಬನು ಮನಗುಂದಿ ಸರ್ವಶಕ್ತನಾದ ದೇವರ ಮೇಲಣ ಭಯಭಕ್ತಿಯನ್ನು ಬಿಡುವವನಾಗಿದ್ದರೂ; ಅವನ ಮಿತ್ರನು ಅವನಿಗೆ ದಯೆ ತೋರಿಸಬೇಕು.
Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
22 ೨೨ ನನ್ನ ಬಿನ್ನಹವೇನು? ‘ನನಗೆ ದಾನಮಾಡಿರಿ’ ಎಂದು ಬಿನ್ನವಿಸಿದೆನೋ? ನಿಮ್ಮ ಆಸ್ತಿಯಿಂದ, ‘ನನಗಾಗಿ ಲಂಚಕೊಡಿರಿ’ ಎಂದೆನೋ?
Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
23 ೨೩ ವಿರೋಧಿಯ ಕೈಯಿಂದ, ‘ನನ್ನನ್ನು ರಕ್ಷಿಸಿರಿ’ ಎಂದು ಕೇಳಿಕೊಂಡೆನೋ? ಬಲಾತ್ಕರಿಸುವವರಿಂದ, ‘ನನ್ನನ್ನು ವಿಮೋಚಿಸಿರಿ’ ಎಂದು ಬೇಡಿಕೊಂಡೆನೋ?
és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
30 ೩೦ ರುಚಿಗೆ ನನ್ನ ನಾಲಿಗೆಯು ತಪ್ಪುಮಾಡುತ್ತದೋ? ಸತ್ಯಾಸತ್ಯಗಳ, ನ್ಯಾಯಾನ್ಯಾಯಗಳನ್ನು ವಿವೇಚಿಸುವ ಸಾಮರ್ಥ್ಯ ನನಗಿಲ್ಲವೇ?
Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?
