< Sams-Zgame 105 >
1 Ra Anumzamofona agi'a aheta susu hunenteta, ranra eri'zama eri'nea zankura maka ama mopafima mani'naza vahera huama huta zamasamisune.
αλληλουια ἐξομολογεῖσθε τῷ κυρίῳ καὶ ἐπικαλεῖσθε τὸ ὄνομα αὐτοῦ ἀπαγγείλατε ἐν τοῖς ἔθνεσιν τὰ ἔργα αὐτοῦ
2 Anumzamofontega muse zagame huta susu huntesnune. Ana nehuta knare huno hentofa eri'zama eri'nea zankura vahera zamasamisune.
ᾄσατε αὐτῷ καὶ ψάλατε αὐτῷ διηγήσασθε πάντα τὰ θαυμάσια αὐτοῦ
3 Anumzamofo agimo'ma ruotage'ma hu'nea zankura husga huntesune. Hagi Ra Anumzamofoma mono'ma hunentaza vahe'mota muse hiho.
ἐπαινεῖσθε ἐν τῷ ὀνόματι τῷ ἁγίῳ αὐτοῦ εὐφρανθήτω καρδία ζητούντων τὸν κύριον
4 Ra Anumzamofonku'ene agri hankave'agu'enena nehaketa, avugosafima kesunkura hake vava hanune.
ζητήσατε τὸν κύριον καὶ κραταιώθητε ζητήσατε τὸ πρόσωπον αὐτοῦ διὰ παντός
5 Agrama ruzahu ruzahu eri'zama eri'nea zanku'ene kaguvaza eri fore nehuno, keaga refko hugahue huno'ma hu'nea zankura taganera okanisune.
μνήσθητε τῶν θαυμασίων αὐτοῦ ὧν ἐποίησεν τὰ τέρατα αὐτοῦ καὶ τὰ κρίματα τοῦ στόματος αὐτοῦ
6 Hagi Agri eri'za vahe Abrahamu mofavre naga'mota, agrama huhampri ramantegeta Jekopumpinti'ma fore'ma hu'naza vahe mani'naze.
σπέρμα Αβρααμ δοῦλοι αὐτοῦ υἱοὶ Ιακωβ ἐκλεκτοὶ αὐτοῦ
7 Ra Anumzamo'a agrake tagri Anumzana mani'ne. Ana hu'neankino, maka ama mopafi vahera refko hunezmante.
αὐτὸς κύριος ὁ θεὸς ἡμῶν ἐν πάσῃ τῇ γῇ τὰ κρίματα αὐτοῦ
8 Anumzamo'ma huhagerafi huvempagema hu'nea kegura maka zupa ageraokani antahi vava hugahie. Ana hu'neankino tauseni'a zupama fore hu anante anante'ma hu'za vanaza vahete'enena ana huvempa kemo'a mevava huno vugahie.
ἐμνήσθη εἰς τὸν αἰῶνα διαθήκης αὐτοῦ λόγου οὗ ἐνετείλατο εἰς χιλίας γενεάς
9 Hagi ana huhagerafi huvempagea Abrahamu'ene hu'neankino, ana huvempagea Aisakinte eri hankaveti'ne.
ὃν διέθετο τῷ Αβρααμ καὶ τοῦ ὅρκου αὐτοῦ τῷ Ισαακ
10 Anumzamo'a henka ana huvempama hu'neanke'a Jekopunte eriama nehuno, Israeli vahetera ana huvempa kemo'a mevava hugahie huno zamasami'ne.
καὶ ἔστησεν αὐτὴν τῷ Ιακωβ εἰς πρόσταγμα καὶ τῷ Ισραηλ διαθήκην αἰώνιον
11 Tamagrama eriterema hanare Kenani mopa tamisanugeta erisanti haresnageno, ana mopamo'a tamagri mopa mevava hugahie huno Anumzamo'a hu'ne.
λέγων σοὶ δώσω τὴν γῆν Χανααν σχοίνισμα κληρονομίας ὑμῶν
12 Ama ana nanekema Anumzamo'ma hu'neana, Kenani vahe amu'nompina Israeli vahera kraga vahekna hu'za osi'a naga mani'nazageno anankea hu'ne.
ἐν τῷ εἶναι αὐτοὺς ἀριθμῷ βραχεῖς ὀλιγοστοὺς καὶ παροίκους ἐν αὐτῇ
13 Israeli vahe'mo'za vahe mopafine, ru kinimo'zama kegavama hu'naza mopafi mani'za vano vano hu'naze.
καὶ διῆλθον ἐξ ἔθνους εἰς ἔθνος ἐκ βασιλείας εἰς λαὸν ἕτερον
14 Hianagi Anumzamo'a zamatregeno mago'a vahe'mo'za zamazeri havizana osu'naze. Israeli vahetega Anumzamo'a anteno zamazeri haviza hunaku'ma nehaza kini vahera ha' kea huzamine.
οὐκ ἀφῆκεν ἄνθρωπον ἀδικῆσαι αὐτοὺς καὶ ἤλεγξεν ὑπὲρ αὐτῶν βασιλεῖς
15 Anumzamo'a huno nagrama huhampri'noa vahera zamavakora osiho huno nehuno, nagri kasnampa vahera zamazeri havizana osiho huno hu'ne.
μὴ ἅπτεσθε τῶν χριστῶν μου καὶ ἐν τοῖς προφήταις μου μὴ πονηρεύεσθε
16 Anage nehuno Kenani mopafina Anumzamo'a agatontoza atregeno ne-egeno, maka ne'zana eri fanane huvagare'ne.
καὶ ἐκάλεσεν λιμὸν ἐπὶ τὴν γῆν πᾶν στήριγμα ἄρτου συνέτριψεν
17 Ana'ma nehuno'a mago ne' huntegeno ugoteno Isipi mopafima vu'neana Josefekino, kazo kazo eri'za erisanie hu'za zagoreti mizase'za avre'za vu'naze.
ἀπέστειλεν ἔμπροσθεν αὐτῶν ἄνθρωπον εἰς δοῦλον ἐπράθη Ιωσηφ
18 Ana hute'za seni nofiteti agafina anakizageno atagura nehige'za, ainireti rini tro hute'za anankempina rusi hu'naze.
ἐταπείνωσαν ἐν πέδαις τοὺς πόδας αὐτοῦ σίδηρον διῆλθεν ἡ ψυχὴ αὐτοῦ
19 Ana huno manino nevigeno ava'nama ke'nea zamo'ma efore'ma hania knamo'a ehanati'ne. Ana higeno Ra Anumzamo'a Josefena reheno ke'ne.
μέχρι τοῦ ἐλθεῖν τὸν λόγον αὐτοῦ τὸ λόγιον κυρίου ἐπύρωσεν αὐτόν
20 Hagi kini ne' Fero'a hige'za kinafintira Josefena katufente'naze. Vahete'ma kegavama hu'nea kini ne'mo hige'za kinafintira katu fentageno vu'ne.
ἀπέστειλεν βασιλεὺς καὶ ἔλυσεν αὐτόν ἄρχων λαῶν καὶ ἀφῆκεν αὐτόν
21 Ana hutazageno kini ne'mo'a Josefena huhampri antegeno rankva manino, maka noma'afima me'nea zantera kegava nehuno, maka fenoma ante'nea zante'enena kegava hu'ne.
κατέστησεν αὐτὸν κύριον τοῦ οἴκου αὐτοῦ καὶ ἄρχοντα πάσης τῆς κτήσεως αὐτοῦ
22 Ana hu'neankino agra amne kini ne'mofo eri'za vahera kina nompina zamavarenenteno, kini ne'mofoma antahintahima nemiza vahera rempi huzamigahie.
τοῦ παιδεῦσαι τοὺς ἄρχοντας αὐτοῦ ὡς ἑαυτὸν καὶ τοὺς πρεσβυτέρους αὐτοῦ σοφίσαι
23 Hagi henka Israeli naga'mo'za Isipi mopafina efre'naze. Ana hutazageno Jekopu'a Hamu vahe mopafi kraga vahe seno emani'ne.
καὶ εἰσῆλθεν Ισραηλ εἰς Αἴγυπτον καὶ Ιακωβ παρῴκησεν ἐν γῇ Χαμ
24 Anante Ra Anumzamo'a Agra'a Israeli vahera zamaza hige'za, rama'a mofavre kasezamante'naze. Ana hume nevu'za rama'a vahe ome forehu hakare hu'za ha' vahe'zamimofo hankavea zamagatere'naze.
καὶ ηὔξησεν τὸν λαὸν αὐτοῦ σφόδρα καὶ ἐκραταίωσεν αὐτὸν ὑπὲρ τοὺς ἐχθροὺς αὐτοῦ
25 Anante Anumzamo'a Isipi vahe antahi'zana eri rukrahe hige'za, Agri'a nagara Israeli vahera ha' rezamante'naze. Ana nehu'za Ra Anumzamofo Agri'a eri'zama eneriza Israeli vahe'ma zamazeri haviza hanaza kanku hake'naze
μετέστρεψεν τὴν καρδίαν αὐτῶν τοῦ μισῆσαι τὸν λαὸν αὐτοῦ τοῦ δολιοῦσθαι ἐν τοῖς δούλοις αὐτοῦ
26 Hianagi Ra Anumzamo'a eri'za vahe'a Mosesene, Aronine huhampari zanantegeke vu'na'e.
ἐξαπέστειλεν Μωυσῆν τὸν δοῦλον αὐτοῦ Ααρων ὃν ἐξελέξατο αὐτόν
27 Ana higeke Hamu nagama Isipi mopafima nemaniza vahetera vuke, Ra Anumzamo'ma hu'nea kaguvazane, avamezanena ome eri fore hu'na'e.
ἔθετο ἐν αὐτοῖς τοὺς λόγους τῶν σημείων αὐτοῦ καὶ τῶν τεράτων ἐν γῇ Χαμ
28 Ra Anumzamo'a higeno Isipi mopafina hanizamo eme refite'ne. Na'ankure Anumzamofo nanekea ontahi'za Israeli vahera zamatrazage'za ovu'naza zante anara hu'ne.
ἐξαπέστειλεν σκότος καὶ ἐσκότασεν καὶ παρεπίκραναν τοὺς λόγους αὐτοῦ
29 Anumzamo'a maka tintamina eri rukrahe higeno, kora segeno ana timpima mani'naza nozameramimo'za fri vagare'naze.
μετέστρεψεν τὰ ὕδατα αὐτῶν εἰς αἷμα καὶ ἀπέκτεινεν τοὺς ἰχθύας αὐτῶν
30 Anantera hoga'mo'za Isipi mopafina avitete'za, kini ne'mo'ma nemasefinena mani vite'naze.
ἐξῆρψεν ἡ γῆ αὐτῶν βατράχους ἐν τοῖς ταμιείοις τῶν βασιλέων αὐτῶν
31 Ra Anumzamo'a kosine umpe umpe'ene huzmantege'za eri erintagu hu'za maka Isipi mopafina emani avite'naze.
εἶπεν καὶ ἦλθεν κυνόμυια καὶ σκνῖπες ἐν πᾶσι τοῖς ὁρίοις αὐτῶν
32 Ko'mopa ko huntegeno ko'ma riaza huno eneramigeno, kopsi'na atregeno ru trage huteno tevenefa huno maka Isipi mopafina vuno eno huvagare'ne.
ἔθετο τὰς βροχὰς αὐτῶν χάλαζαν πῦρ καταφλέγον ἐν τῇ γῇ αὐτῶν
33 Isipi vahe'mokizmi waini hozane, fiki zafaraminena eri haviza nehuno, Isipi mopafima me'nea zafaramina rukrara karurupetre'ne.
καὶ ἐπάταξεν τὰς ἀμπέλους αὐτῶν καὶ τὰς συκᾶς αὐτῶν καὶ συνέτριψεν πᾶν ξύλον ὁρίου αὐτῶν
34 Ana nehuno tusinasi kenutami huzmantege'za rama'a hu'za ohampriga'a e'naze.
εἶπεν καὶ ἦλθεν ἀκρὶς καὶ βροῦχος οὗ οὐκ ἦν ἀριθμός
35 Ana kenu'mo'za trazantamina vatri'za neza maka eri hana nehu'za, hozafi me'nea ne'zantamina ne'za maka eri vagare'naze.
καὶ κατέφαγεν πάντα τὸν χόρτον ἐν τῇ γῇ αὐτῶν καὶ κατέφαγεν τὸν καρπὸν τῆς γῆς αὐτῶν
36 Ana nehuno Anumzamo'a Isipi mopafina ese'ma kasezmante'nea agonesa anentatamina miko zamahe vaganereno, maka vahe'mo'za zage mofavregu'ma musema nehu'za hankavetie hu'zama nehaza ne' mofavre nagara zamahe vagare'ne.
καὶ ἐπάταξεν πᾶν πρωτότοκον ἐν τῇ γῇ αὐτῶν ἀπαρχὴν παντὸς πόνου αὐτῶν
37 Ra Anumzamo'ma vahe'a Israeli naga'ma zamavarege'za Isipiti'ma etirami'za e'naku'ma nehu'za, rama'a silvane golinena eri'ne'za e'naze. Magomo'e huno Israeli naga nofipintira tanafara osu'ne.
καὶ ἐξήγαγεν αὐτοὺς ἐν ἀργυρίῳ καὶ χρυσίῳ καὶ οὐκ ἦν ἐν ταῖς φυλαῖς αὐτῶν ἀσθενῶν
38 Israeli vahe'mo'zama Isipi mopama atre'za azage'za, Isipi vahe'mo'za tusi muse hu'naze. Na'ankure ko'ma Israeli vahe koro'ma hu'naza zanku anara hu'naze.
εὐφράνθη Αἴγυπτος ἐν τῇ ἐξόδῳ αὐτῶν ὅτι ἐπέπεσεν ὁ φόβος αὐτῶν ἐπ’ αὐτούς
39 Anumzamo'a mago hampo antegeno Israeli vahera anteso hunezmantegeno, hanimpina tevenefanu remsahu zamante'ne.
διεπέτασεν νεφέλην εἰς σκέπην αὐτοῖς καὶ πῦρ τοῦ φωτίσαι αὐτοῖς τὴν νύκτα
40 Israeli vahe'mo'zama ne'zanku'ma antahigazageno'a, hifa namazaga atregeno ege'za ahe'za nenazageno, monafinti mana ne'zana atregeno ege'za eri'za nazageno zamura hu'ne.
ᾔτησαν καὶ ἦλθεν ὀρτυγομήτρα καὶ ἄρτον οὐρανοῦ ἐνέπλησεν αὐτούς
41 Agra havea rutanegeno timo'a rumpasasa huno krohupeno eno, hagege kokampina ranti evu'ne.
διέρρηξεν πέτραν καὶ ἐρρύησαν ὕδατα ἐπορεύθησαν ἐν ἀνύδροις ποταμοί
42 E'inama hu'neana Anumzamo'a eri'za vahe'a Abrahamuma ruotge huvempa kema hunte'nea kegu agesa nentahino anara hu'ne
ὅτι ἐμνήσθη τοῦ λόγου τοῦ ἁγίου αὐτοῦ τοῦ πρὸς Αβρααμ τὸν δοῦλον αὐτοῦ
43 Hagi Anumzamo'ma nagri nagare'ma huno huhampari zamante'nea Israeli vahe'ma, Isipiti'ma zamavareno ne-ege'za, ranke hu'za kezati'za musenkasea nehu'za e'naze.
καὶ ἐξήγαγεν τὸν λαὸν αὐτοῦ ἐν ἀγαλλιάσει καὶ τοὺς ἐκλεκτοὺς αὐτοῦ ἐν εὐφροσύνῃ
44 Ana nehuno ru vahe'mokizmi mopa eri zami'ne. Ana hige'za ru vahe'mo'za maraguzati'za hankre'naza ne'za Israeli vahe'mo'za eri nafa'a hune'za vasage'za ne'naze.
καὶ ἔδωκεν αὐτοῖς χώρας ἐθνῶν καὶ πόνους λαῶν ἐκληρονόμησαν
45 Ama ana maka zama fore'ma hu'neana, Israeli vahe'mo'za nege'za, Anumzamofo kasegene tra kenena amage antesagu huno anara hu'ne. Ra Anumzamofona agi'a ahentesga hanune.
ὅπως ἂν φυλάξωσιν τὰ δικαιώματα αὐτοῦ καὶ τὸν νόμον αὐτοῦ ἐκζητήσωσιν