Mani'zanti Mofo Nanekee 31

1 Ama'na nanekea, kini ne' Lemuelina nerera knare antahintahi ami ke rempi humi'ne.

Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.

2 Nagrani'a narimpafinti'ma kasegante'noa mofavre'nimoka, Ra Anumzamofonte huvempa hugeno nami'nea mofavre mani'nane.

Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?

3 Hanave ka'a a'nerera hunka otro. E'inahu a'nemo'za kini vahe'ma zamazeri havizama nehaza a'nerera osuo.

Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.

4 Lemueliga kini vahe'mo'za aka tina onesageno, kva vahe'mo'za hanave tima nezankura zamavesi zamavesi osugahaze.

Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.

5 Na'ankure aka tima nesu'za kasegemofona zamage'nekaniza zamunte omane vahera zamazeri so'e osugahaze.

Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.

6 Aka tina fri'zama nehanaza vahe nezamita, waini tina ra hazenkefima mani'naza vahe zaminke'za neho.

Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.

7 Zamatrenke'za aka tina nene'za, zamunte omnea zanku'ene, ra knazama eri'naza zankura zamagekaniho.

Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.

8 Kema huga'ma osu'nesia vahe'mokizmima keagahu trate'ma zamavarente'za zamazeri havizama nehanageta, kea hutma zamaza hiho.

Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.

9 Zamunte'ma omane vahe'ene, zamagra'ama zamaza hugama osanaza vahe'mokizmi knare'zankura, fatgo hu'za refkoma huzmantesaza zankura keaga hunka zamaza hugahane.

Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!

10 Izaga knare avu'ava ene ara erigahane? Na'ankure e'inahukna a'mo'a, zago'amo marerisa havea agatere'ne.

Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.

11 Neve'a ana a'mofonkura maka'zana hugahie huno antahinemiankino, mago zankura atupara osugahie.

Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.

12 Mika zupa nomani'zama'afina, ana a'mo'a, knare zanke'za nevena hunenteno, azeri havizana osugahie.

Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.

13 Ana a'mo'a muse nehuno sipisipi azoka ene kafina nofi'ene (flax) hakeno erino nofi zagiteno, agra'a azanu kukena hatino tro nehie.

Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.

14 Ana a'mo'a ventemo'za zagore atre feno eri avitete'za neazankna huno, afetetira ne'zana erino noma'afina egahie.

Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.

15 Agra masa osu'nesigeno nanterampi otino nevene, noma'afi naga'amofo ne'zana retro nehuno, eri'za mofamo'ma eri'zama emerisia zana retro huntegahie.

Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.

16 Ana a'mo'a hozama ante mopa rezagneno keteno, agra'a eri'nesia zagoreti mizaseno waini hoza antegahie.

Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.

17 Ana a'mo'a hanavetino eri'zana eri a'kino, hanavetino eri'zana erigahie.

Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.

18 Ana a'mo'a zagoma erifore'ma hu eri'za eri kaziga knare hu'neanakino, tavira rekru hunteno eri'zana e'nerinkeno kenage segahie.

Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.

19 Ana a'mo'a agra'a, azanuti nofira zagino kukena hatino tro nehie.

Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.

20 Agra zamunte omane vahera zamaza nehuno, mago'a zanku'ma atupama haza vahera zamaza nehie.

Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.

21 Ana a'mo'a zasi ko'ma atanigeno'a, noma'afima nemaniza naga'amo'zama zasiku'ma fri'zankura, korora osugahie. Na'ankure amuhoma hu tavravereti hatino kukena huzamante'ne.

Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.

22 Agra tafe'ma masi tafera hatino tafera nehuno, zago'amo mareri efeke ene fitunke tavravereti kukena hugahie.

Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.

23 Rankumamofo kafante'ma ranra vahe'mo'zama atru hu'za kegagama nehazafina, ana a'mofo nevena antahimiza ke'za antahi'za hu'naza nere.

Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.

24 Mika zupa ana a'mo'a knare kukena nehatino, zamu'nofira tro nehige'za feno vahe'mo'za eme mizase'naze.

Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.

25 Agra hanave'areti'ene ra agima ami'zanteti kukena hiankna nehuno, henkama esia zankura kiza regahie.

Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.

26 Ana a'mo'a ama' antahi'zanteti kea nehigeno, agipina vahe'mofoma knare kema hunte kemo avite'ne.

Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.

27 Arga mika'zama noma'afima me'nea zantamina kegava hu so'e nehuno, ferura nomanie.

Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.

28 Mofavre zaga'amo'za hu muse hunentesageno, neve'a husga huntegahie.

Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:

29 Rama'a a'nemo'za knare avu'avara nehazanagi, kagra zamagaterenka hiranto a'tfa mani'nane.

Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!

30 Mago a'mo'ma fru huno knare avu'ava'ma hania zamo'a krevatga hanigeno, agi agonama keganunuma hananazamo'a, fanane hugahie. Hianagi Ra Anumzamofoma koro hunteno agoragama nemanisia a'mofona, husga huntegahaze.

Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!

31 Agrama eri'zama eri'nesia avamente mizana neminkeno, knare avu'ava'ma nehuno, knare eri'zama eri'nesia zankura, vahe'mo'za ra kuma'mofo kafante husga huntegahaze.

Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!