< Nehemaia 13 >

1 Hanki ana zupa Mosese kasege avontafepinti ranke hu'za nehamparizage'za mika vahe'mo'za antahi'naze. Hagi ana avontafepina amanage huno krente'nege'za hampri'naze, Amoni vahe'mo'zane Moapu vahe'mo'za Anumzamofo vahe'ma atruma hanafina magore hu'za eofregahaze hu'ne.
ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἀνεγνώσθη ἐν βιβλίῳ Μωυσῆ ἐν ὠσὶν τοῦ λαοῦ καὶ εὑρέθη γεγραμμένον ἐν αὐτῷ ὅπως μὴ εἰσέλθωσιν Αμμανῖται καὶ Μωαβῖται ἐν ἐκκλησίᾳ θεοῦ ἕως αἰῶνος
2 Na'ankure zamagra Israeli nagara ne'zane tinena nozami'za, kazusi ke huzmantenogu Balamuna zago ami'naze. Hianagi tagri Anumzamo'a ana kazusi kea eri rukrahe huno asomu hurante'ne.
ὅτι οὐ συνήντησαν τοῖς υἱοῖς Ισραηλ ἐν ἄρτῳ καὶ ἐν ὕδατι καὶ ἐμισθώσαντο ἐπ’ αὐτὸν τὸν Βαλααμ καταράσασθαι καὶ ἔστρεψεν ὁ θεὸς ἡμῶν τὴν κατάραν εἰς εὐλογίαν
3 Hagi Israeli vahe'ma Mosese kasegema hamprizage'zama nentahi'za, fegi'ati'ma zamagranema emani'naza vahera agafa hu'za huzmante'naze.
καὶ ἐγένετο ὡς ἤκουσαν τὸν νόμον καὶ ἐχωρίσθησαν πᾶς ἐπίμικτος ἐν Ισραηλ
4 Hagi pristi ne' Eliasibi'a Tobiana naga'agino, kora Anumzamofo mono nompima fenozama nentaza nonte kva hino hu'za huhamparinte'naza nere.
καὶ πρὸ τούτου Ελιασιβ ὁ ἱερεὺς οἰκῶν ἐν γαζοφυλακίῳ οἴκου θεοῦ ἡμῶν ἐγγίων Τωβια
5 Ana hu'neankino Eliasibi'a Tobiana huntegeno, Anumzamofo mono nompima ra zantema hunaragintene'za, witi ofama hu zantamine, mnanentake insensine mono nompima eri'zama eneriza zantaminema nente'za, kasegemo'ma huno Livae naga'ma zamihoma hu'nea zantamina, hozafi zama 10ni'a kevuma eritruma hu'nafintima mago kevuma zamiza zantamine, kasefa wainine, masavenema eri'za azage'za nente'za Livae nagamokizmine, zagamema hu vahe'ene, mono no kafante'ma kvama nehaza vahe'ene, pristi naga'mokizmi musezama ko'ma eme anteterema nehaza nona amigeno mani'ne.
καὶ ἐποίησεν αὐτῷ γαζοφυλάκιον μέγα καὶ ἐκεῖ ἦσαν πρότερον διδόντες τὴν μανααν καὶ τὸν λίβανον καὶ τὰ σκεύη καὶ τὴν δεκάτην τοῦ σίτου καὶ τοῦ οἴνου καὶ τοῦ ἐλαίου ἐντολὴν τῶν Λευιτῶν καὶ τῶν ᾀδόντων καὶ τῶν πυλωρῶν καὶ ἀπαρχὰς τῶν ἱερέων
6 Hagi ana zama fore'ma hia knafina nagra Nehemaia'na Jerusalemi kumapina omani'noanki, Pesia kini ne' Artaserksisi'ma kinima manino egeno 32ma hiankafure Artaserksisina ome kenaku Babiloni vu'noe. Hagi mago knama evutege'na, Kini ne'mo'ma natre'nige'na ete Jerusalemima esugu antahige'noe.
καὶ ἐν παντὶ τούτῳ οὐκ ἤμην ἐν Ιερουσαλημ ὅτι ἐν ἔτει τριακοστῷ καὶ δευτέρῳ τοῦ Αρθασασθα βασιλέως Βαβυλῶνος ἦλθον πρὸς τὸν βασιλέα καὶ μετὰ τέλος ἡμερῶν ᾐτησάμην παρὰ τοῦ βασιλέως
7 Anama hute'na Jerusalemi oge'za nasamiza Eliasibi'a havi avu'avaza huno, Anumzamofo ra mono nompima hunaraginte'naza nona Tobia'na amigeno mani'ne hu'naze.
καὶ ἦλθον εἰς Ιερουσαλημ καὶ συνῆκα ἐν τῇ πονηρίᾳ ᾗ ἐποίησεν Ελισουβ τῷ Τωβια ποιῆσαι αὐτῷ γαζοφυλάκιον ἐν αὐλῇ οἴκου τοῦ θεοῦ
8 Hagi ana kema nentahugeno'a, tusi narimpahege'na, Tobia fenozana ana nompintira maka eri fegi atre'noe.
καὶ πονηρόν μοι ἐφάνη σφόδρα καὶ ἔρριψα πάντα τὰ σκεύη οἴκου Τωβια ἔξω ἀπὸ τοῦ γαζοφυλακίου
9 Hagi anante vahe huzamantoge'za hunaraginte'naza nona Anumzamofo avure harafi hu'za eri agru hutazage'na, mono nompi zuomparamine ofama hu witine, mnanentake zantamina insensinena ete eri'na anampinka ome ante'noe.
καὶ εἶπα καὶ ἐκαθάρισαν τὰ γαζοφυλάκια καὶ ἐπέστρεψα ἐκεῖ σκεύη οἴκου τοῦ θεοῦ τὴν μαναα καὶ τὸν λίβανον
10 Hagi anahukna hu'na ke'na eri fore'ma huana, hozama vasagazafintira, Livae naga'mozama eri'ga ne'zana, eriza eme ozami'naze. E'ina hu'negu ana maka Livae naga'ene zagame'ma hu vahe'mo'za mono nompi eri'zazamia atre'za mopa zamirega ete vu'naze.
καὶ ἔγνων ὅτι μερίδες τῶν Λευιτῶν οὐκ ἐδόθησαν καὶ ἐφύγοσαν ἀνὴρ εἰς ἀγρὸν αὐτοῦ οἱ Λευῖται καὶ οἱ ᾄδοντες ποιοῦντες τὸ ἔργον
11 Hagi anante kva vahera amanage hu'na zamasami'noe. Na'ahigeta Ra Anumzamofo mono nona tamefira humi'naze. Anagema hute'na Livae vahetamine zavenama aheno zagamema hu vahera ke hutru hu'na, eri'za kankamu zamire zamazeri otitere hu'noe.
καὶ ἐμαχεσάμην τοῖς στρατηγοῖς καὶ εἶπα διὰ τί ἐγκατελείφθη ὁ οἶκος τοῦ θεοῦ καὶ συνήγαγον αὐτοὺς καὶ ἔστησα αὐτοὺς ἐπὶ τῇ στάσει αὐτῶν
12 Anante ana maka Juda witi zamifinti'ene, waini zamifinti'ene, masave zamifinti'ma, hamprizageno vuno 10nima hia kevua eri'za mono nompima fenozama nentafi eme ante'naze.
καὶ πᾶς Ιουδα ἤνεγκαν δεκάτην τοῦ πυροῦ καὶ τοῦ οἴνου καὶ τοῦ ἐλαίου εἰς τοὺς θησαυροὺς
13 Hagi anante pristi ne' Selemianki avontafete'ma ugagota'ma hu'nea ne' Zadokunki Livae nagapinti ne' Pedaiama hu'na huhampari zamantoge'za, ana fenozama ante nona kegava hu'naze. Hagi zamazama huno kegavama hania nera, Matania negeho ne' Zakuri nemofo Hanani huhampri ante'noe. Na'ankure zamagra knare'za hu'za eri'zana eri'naza vaheki'za, kegava hu'neza zamafuhe'ina fatgo hu'za refko huzamisaze hu'na antahinezami'na huhampari zamante'noe.
ἐπὶ χεῖρα Σελεμια τοῦ ἱερέως καὶ Σαδδουκ τοῦ γραμματέως καὶ Φαδαια ἀπὸ τῶν Λευιτῶν καὶ ἐπὶ χεῖρα αὐτῶν Αναν υἱὸς Ζακχουρ υἱὸς Μαθανια ὅτι πιστοὶ ἐλογίσθησαν ἐπ’ αὐτοὺς μερίζειν τοῖς ἀδελφοῖς αὐτῶν
14 E'ina hu'negu Anumzanimoka ama ana eri'zama eri'noa zankura kagesa antahinamio. Ana nehunka Anumzanimoka mono nonte'ene, mono nompima eri'zama erisaza zama nagu'areti'ma hu'na erinte fatgoma hu'noa navu'navazana Anumzanimoka kagerakani onanto.
μνήσθητί μου ὁ θεός ἐν ταύτῃ καὶ μὴ ἐξαλειφθήτω ἔλεός μου ὃ ἐποίησα ἐν οἴκῳ κυρίου τοῦ θεοῦ
15 Hanki e'ina knafima zamagoana Juda vahe'mo'za Sabati mani fruhu knarera, waini zafa raga regatati hu'za tima'a eri'naze. Ana nehu'za donki afu'mofo agumpina witi kutamine wainine, grepine, fiki zafa raganena erinente'za mago'a nezantaminena, mani fru kna Sabati zupa Jerusalemi vu'za zagore ome atre'naze. Ana hu'negu ana Sabati knarera ne'zana zagorera otreho hu'na asevazi zamante'noe.
ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις εἶδον ἐν Ιουδα πατοῦντας ληνοὺς ἐν τῷ σαββάτῳ καὶ φέροντας δράγματα καὶ ἐπιγεμίζοντας ἐπὶ τοὺς ὄνους καὶ οἶνον καὶ σταφυλὴν καὶ σῦκα καὶ πᾶν βάσταγμα καὶ φέροντας εἰς Ιερουσαλημ ἐν ἡμέρᾳ τοῦ σαββάτου καὶ ἐπεμαρτυράμην ἐν ἡμέρᾳ πράσεως αὐτῶν
16 Hanki Tairi vahe'ma Jerusalema nemaniza, nozameramine mago'a zantaminena, eri'za mani fruhu kna Sabati zupa Juda vahete zagore ome atre'naze.
καὶ ἐκάθισαν ἐν αὐτῇ φέροντες ἰχθὺν καὶ πᾶσαν πρᾶσιν πωλοῦντες ἐν τῷ σαββάτῳ τοῖς υἱοῖς Ιουδα καὶ ἐν Ιερουσαλημ
17 Anama hazageno'a tusi narimpa hege'na, Juda vahe'mokizmi kva vahera amanage hu'na zamasami'noe, ama havi tamavu tamava'ma hazazamo'a Sabati mani fruhu kna erihaviza nehaze hu'na hu'noe.
καὶ ἐμαχεσάμην τοῖς υἱοῖς Ιουδα τοῖς ἐλευθέροις καὶ εἶπα αὐτοῖς τίς ὁ λόγος οὗτος ὁ πονηρός ὃν ὑμεῖς ποιεῖτε καὶ βεβηλοῦτε τὴν ἡμέραν τοῦ σαββάτου
18 Tamagrira tafahe'za amanahu zamavu zamava hazazamo higeno, tagri Anumzamo'a tagrite'ene ama rankuma'enena knazana tami'ne. Hanki menima Sabati mani fruhu knama eri pehanama hazazamo higeno Israeli vahe'mota Anumzamo'a tusi'a rimpa ahenerante.
οὐχὶ οὕτως ἐποίησαν οἱ πατέρες ὑμῶν καὶ ἤνεγκεν ἐπ’ αὐτοὺς ὁ θεὸς ἡμῶν καὶ ἐφ’ ἡμᾶς πάντα τὰ κακὰ ταῦτα καὶ ἐπὶ τὴν πόλιν ταύτην καὶ ὑμεῖς προστίθετε ὀργὴν ἐπὶ Ισραηλ βεβηλῶσαι τὸ σάββατον
19 Hanki kinaga nesegeno Sabatima eofre'negeno, Jerusalemi kuma kafantamina ana maka eriginenkeno Sabatia evute'na erinagiho hu'na huzamante'noe. Hanki ana nehu'na, mago'a zama eri'za Sabati zupama efre zankura kafante'ma kegavama nehaza eri'za vaheni'a mago'a huzamantoge'za kuma kafaramintera kva hu'naze.
καὶ ἐγένετο ἡνίκα κατέστησαν πύλαι Ιερουσαλημ πρὸ τοῦ σαββάτου καὶ εἶπα καὶ ἔκλεισαν τὰς πύλας καὶ εἶπα ὥστε μὴ ἀνοιγῆναι αὐτὰς ἕως ὀπίσω τοῦ σαββάτου καὶ ἐκ τῶν παιδαρίων μου ἔστησα ἐπὶ τὰς πύλας ὥστε μὴ αἴρειν βαστάγματα ἐν ἡμέρᾳ τοῦ σαββάτου
20 Hagi zagore'ma nanazama eme netraza vahe'mo'za tareo mago kenage naza Jerusalemi rankumamofo kafantera megi'a emase'naze.
καὶ ηὐλίσθησαν πάντες καὶ ἐποίησαν πρᾶσιν ἔξω Ιερουσαλημ ἅπαξ καὶ δίς
21 Hianagi ana vahe'ma nezamage'na amanage hu'na hankave kea hu'noe, na'ahigetma kuma keginamofo megi'a emase'naze. Hagi amanahu zama henka'anema hanazana, tamazeri'na kina huramantegahue. Hagi anankema hu'noreti'ma agafama hiana ana vahe'mo'za mago'ene e'za Sabati zupa nanazana zagorera eme otre'naze.
καὶ διεμαρτυράμην ἐν αὐτοῖς καὶ εἶπα πρὸς αὐτούς διὰ τί ὑμεῖς αὐλίζεσθε ἀπέναντι τοῦ τείχους ἐὰν δευτερώσητε ἐκτενῶ τὴν χεῖρά μου ἐν ὑμῖν ἀπὸ τοῦ καιροῦ ἐκείνου οὐκ ἤλθοσαν ἐν σαββάτῳ
22 Anante Sabati knagu'ma ruotage hu'ne hu'zama antahinagura, Livae nagara huzamante'na tamagra'a tamazeri agru huteta vuta kuma kegina kafantera kva hiho hu'na huzamante'noe. Hagi Anumzanimoka ama ana avu'ava zama tro'ma hu'noa zankura kagesa antahinamio, ana nehunka vagaore kavesi zanteti, zamavesi zamante vava hugahue hunkama hu'nana keka'a amage antenka kasunku hunanto.
καὶ εἶπα τοῖς Λευίταις οἳ ἦσαν καθαριζόμενοι καὶ ἐρχόμενοι φυλάσσοντες τὰς πύλας ἁγιάζειν τὴν ἡμέραν τοῦ σαββάτου πρὸς ταῦτα μνήσθητί μου ὁ θεός καὶ φεῖσαί μου κατὰ τὸ πλῆθος τοῦ ἐλέους σου
23 Hagi ana knafima koana, mago'a Juda vene'ne naga'mo'za Astoti kumatetiki, Amoni kumatetiki, Moapu kumatetiki hu'za a'nea eri'naze.
καὶ ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις εἶδον τοὺς Ιουδαίους οἳ ἐκάθισαν γυναῖκας Ἀζωτίας Αμμανίτιδας Μωαβίτιδας
24 Hagi mago'a mofavre nagazamimo'za, Astoti vahe zamagerura antahi'neza zamagerura ru'naze. Ana nehazage'za mago'amo'za ruga'a vahe zamageru ru'naze. Hianagi Juda vahe zamagerura oru'naze.
καὶ οἱ υἱοὶ αὐτῶν ἥμισυ λαλοῦντες Ἀζωτιστὶ καὶ οὔκ εἰσιν ἐπιγινώσκοντες λαλεῖν Ιουδαϊστί
25 Hagi ana vahera zamazeri koneri'na kazusi ke huzamante'noe. Mago'a nagara sefu nezami'na zamazokara eri varare'noe. Hagi Anumzamofo agifi huvempa kea amanage hiho hu'na huzmante'noe. Tamagra ne' mofavretamirera megi'ati a'nenea zamavare ozamigahaze. Ana zanke huta mofa'netamia zamatresage'za megi'a vene'nea e'origahaze.
καὶ ἐμαχεσάμην μετ’ αὐτῶν καὶ κατηρασάμην αὐτοὺς καὶ ἐπάταξα ἐν αὐτοῖς ἄνδρας καὶ ἐμαδάρωσα αὐτοὺς καὶ ὥρκισα αὐτοὺς ἐν τῷ θεῷ ἐὰν δῶτε τὰς θυγατέρας ὑμῶν τοῖς υἱοῖς αὐτῶν καὶ ἐὰν λάβητε ἀπὸ τῶν θυγατέρων αὐτῶν τοῖς υἱοῖς ὑμῶν
26 Hige'na amanage hu'na zamasami'noe, Solomoni'a Israeli kini ne' mani'neanagi agranena a'neneramima erino amanahu kumi'ma hu'neana ontahi'nazo? Ama mopafima me'nea kumatmimpina magore huno Solomonikna kini nera omani'ne. Agri Anumzamo'a avesinteno kinia azeri otigeno, ana maka Israeli mopa kegava hu'ne. Hianagi megi'ati'ma eri'nea a'nemo'za avre'za kumipina vu'naze.
οὐχ οὕτως ἥμαρτεν Σαλωμων βασιλεὺς Ισραηλ καὶ ἐν ἔθνεσιν πολλοῖς οὐκ ἦν βασιλεὺς ὅμοιος αὐτῷ καὶ ἀγαπώμενος τῷ θεῷ ἦν καὶ ἔδωκεν αὐτὸν ὁ θεὸς εἰς βασιλέα ἐπὶ πάντα Ισραηλ καὶ τοῦτον ἐξέκλιναν αἱ γυναῖκες αἱ ἀλλότριαι
27 Hagi ana havi tamavu tamava zama tagrama amage'ma anteta, megi'ati a'nenema erisunana, tagra Ra Anumzamofonkea rutagreta, tusi'a kumi hugahune. Hagi tamagrama antahi'zana tagrikura ana hanaze hutma nentahizafi?
καὶ ὑμῶν μὴ ἀκουσόμεθα ποιῆσαι τὴν πᾶσαν πονηρίαν ταύτην ἀσυνθετῆσαι ἐν τῷ θεῷ ἡμῶν καθίσαι γυναῖκας ἀλλοτρίας
28 Hagi pristi ne' Eliasibi nemofo Jehoiada ne'mofavre nagapinti mago'mo, Heroni kumateti ne' Sanbalati mofa ara erineanki'na, ana nera ahe'na rotago hugeno fre'ne.
καὶ ἀπὸ υἱῶν Ιωαδα τοῦ Ελισουβ τοῦ ἱερέως τοῦ μεγάλου νυμφίου τοῦ Σαναβαλλατ τοῦ Ωρωνίτου καὶ ἐξέβρασα αὐτὸν ἀπ’ ἐμοῦ
29 Ana hu'negu Anumzanimoka pristi vahe'mo'zama hu'naza havi zamavu zamava zankura kaganera okanino. Na'ankure zamagra pristi vahe'ene Livae naga'enema huhagerafi'nana kasegea runetagre'za zamagra'a zamazeri haviza hu'naze.
μνήσθητι αὐτοῖς ὁ θεός ἐπὶ ἀγχιστείᾳ τῆς ἱερατείας καὶ διαθήκης τῆς ἱερατείας καὶ τοὺς Λευίτας
30 E'ina hu'negu megi'a zantamimo'ma zamazeri pehanama hu'neana zamazeri agru hu'noe. Ana hute'na Livae naga'ene pristi nagara eri'za zamire huhampari zamantetere hu'noe.
καὶ ἐκαθάρισα αὐτοὺς ἀπὸ πάσης ἀλλοτριώσεως καὶ ἔστησα ἐφημερίας τοῖς ἱερεῦσιν καὶ τοῖς Λευίταις ἀνὴρ ὡς τὸ ἔργον αὐτοῦ
31 Nagra anazanke hu'na, mago mago zupama tevema hare'zama kresramnama vu itare'ma esnaza vahe'ene, ese ne'zama hozafinti'ma hamare'za eri'za esaza vahe'ene, ese zafa rgama tagisaza zama Ra Mono nompima eriza esaza vahe'enena huhampari zamante'noe. Ana maka zama hu'noa zanku antahi nenaminka Anumzanimoka nazeri so'e hunanto.
καὶ τὸ δῶρον τῶν ξυλοφόρων ἐν καιροῖς ἀπὸ χρόνων καὶ ἐν τοῖς βακχουρίοις μνήσθητί μου ὁ θεὸς ἡμῶν εἰς ἀγαθωσύνην

< Nehemaia 13 >