Maki 4
1 Mago'ene Jisasi'a rantiru'mofo ankenare mani'neno naneke erigafa huno rempi huzami'ne. Ana nehige'za tusi'a vahe krerfamo'za regorave hazageno, Jisasi'a votifi marerino mani'nege'za, tusi'a vahe krerfamo'za tiru ankenarega mani'naze.
Ismét tanítani kezdett a tenger mellett. És nagy sokaság gyűlt őhozzá, úgyhogy ő a hajóba lépve, a tengeren tartózkodott; az egész sokaság pedig a tenger mellett a földön ült.
2 Ana nehuno agra rama'a fronka ke zamasami'ne. Rempima huzamifina, anage hu'ne,
Sokat tanította őket példázatokban, és ezt mondta nékik tanításában:
3 Kama antahiho! Hoza ne'mo avimaza ruraniku hozarega vu'ne.
„Halljátok: Íme, a magvető kiment vetni.
4 Ana'ma huno ome runeranigeno, mago'a avimzamo'a kamofo ankinafi evuramigeno, namamo'za eme ne'naze.
És történt vetés közben, hogy némely mag az út mellé esett, és eljöttek az égi madarak, és megették azt.
5 Mago'a avimaza avimo'a havege huno rama'a mopa omanenefi evuramiteno ame huno hagene. Na'ankure havege huno osia mopa me'negeno'e.
Némely pedig a köves helyre esett, ahol nem sok földje volt, és hamar kikelt, mivel nem volt mélyen a földben.
6 Hagi zagemo'a hanatino teosaparene, na'ankure rafu'namo'a fempina uorami'negeno osapare'ne.
Mikor pedig fölkelt a nap, megégett, és mivel nem volt gyökere, elszáradt.
7 Mago'a avimaza avimo'a ave'ave trazampi evuramigeno, aveave trazamo'a hageno, rentrako higeno raga'a reonte'ne.
Némely pedig a tövisek közé esett, és a tövisek megnőttek, megfojtották azt, és így nem adott gyümölcsöt.
8 Hu'neanagi mago'a avimzamo'a tima'ane mopafi evuramiteno hageno raga'a rente'ne. Mago'amo'a 30'a rentegeno, mago'amo'a 60'a rentegeno, mago'amo'a 100'a rente'ne.
Némely pedig a jó földbe esett; és növekedő és bővölködő gyümölcsöt adott, és némely harmincannyit, némely hatvanannyit, némely pedig százannyit hozott.“
9 Ana nehuno anage hu'ne, Izano agesa me'nenigeno nentahisimofona, atregeno ama kea antahise hino.
Majd ezt mondta nekik: „Akinek van füle a hallásra, hallja.“
10 Hagi anama huteno Jisasi'ma Agrake'ma umani'nege'za, mago'a manigagi'naza vahe'mo'zane, 12fu'a amage'ma nentaza disaipol naga'mo'za, ana fronka keramimofo agafa'a antahise hunaku antahige'naze.
Mikor pedig egyedül volt, megkérdezték őt a körülötte lévők a tizenkettővel együtt a példázat felől.
11 Jisasi'a anage huno zamasami'ne, Anumzamofo kumamofo oku'a antahintahia tamagrira ko tamine. Hianagi megi'ama mani'naza vahe'mo'za fronka kege nentahize.
Ő pedig ezt mondta nekik: „Nektek megadatott, hogy az Isten országának titkát tudjátok, de a kívül levőknek minden példázatokban adatik;
12 Ana higu Avontafepina anage hu'ne, kegahazanagi keama osugahaze. Antahigahazanagi antahi amara osugahaze. Zamagra aru zmagu'a rukrahe hanageno Anumzamo kumizimi eri atrezankure anara hugahie. (Ais 6:9-10)
hogy »nézvén nézzenek, és ne lássanak; és hallván halljanak, és ne értsenek, hogy soha meg ne térjenek, és bűneik meg ne bocsáttassanak.«“
13 Anante Jisasi'a anage huno zamasami'ne, Ama fronka kemofo agafa'a antahi ama'ma osanutma, inankna hutma mika fronka kemofo agafa'a antahi amara hugahaze?
És mondta nekik: „Nem értitek ezt a példázatot? Akkor hogyan értitek meg majd a többi példázatot?
14 Avimaza rurani'nea ne'mo'a, Anumzamofo ke ome krine.
A magvető az igét hinti.
15 Mago'a avimazama kamofo ankinarega evurami'neana, mago'a vahe'mo'za Anumzamofo kea nentahizageno, Sata'a ame huno zamagu'afima krinea kea eritrene.
Az útfélen valók pedig azok, akiknek hintik az igét, de mihelyt hallják, azonnal eljön a Sátán, és elragadja a szívükbe vetett igét.
16 Havege mopafima rurani'neana, Anumzamofo kema nentahi'za, muse hu'za ame hu'za eneri'ze.
És hasonlóképen a köves helyre vetettek azok, akik mihelyt hallják az igét, mindjárt örömmel fogadják,
17 Hianagi zamagu'afina rafuna ore'neza oti hanave oti'nazankiza, anante'ma Anumzamofo kegu hu'za hazenke zano, zamazeri haviza huzama fore hige'za, ame hu'za atre'za nevaze.
de nincsen bennük gyökere, hanem ideig valók; azután ha nyomorúságot vagy háborúságot kell szenvedniük az ige miatt, azonnal megbotránkoznak.
18 Mago'amo'za ave'ave trazampi avimaza ruranineankna hu'naze. Anamo'za Anumzamofo kea antahinazanagi,
A tövisek közé vetettek pedig azok, akik az igét hallják,
19 mopafi zankuke zamagesa nentahi'za, zago afu fenoma eri atruma huzamo rezmatga nehuno, mago'azama zamesinte'zamo zamagu'afina efreno Anumzamofo nanekea rentrako higeno ne'za raga'a renonte. (aiōn g165)
de a világi gondok, a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok megkívánása közbejönnek, elfojtják az igét, és gyümölcstelen lesz. (aiōn g165)
20 Hianagi tima'ane mopafi rurani'nea avimazana, zamagra Anumzamofo kea antahi ankere'za, ana kea e'neri'za nena raga'a renentaze. Mago'mo'a 30'a rentegeno, mago'mo'a 60'a rentegeno, mago'mo'a 100'a renente.
A jó földbe vetettek pedig azok, akik hallják az igét, befogadják, és gyümölcsöt teremnek, némely harmincannyit, némely hatvanannyit, némely százannyit.“
21 Jisasi'a amanage huno mago'ane zamasmi'ne, Rampe tavi'ma rekruma hazana, sipagampi ome nentafi, kavo agu'afinka ome nentazo? A'o anara nosaze. Rekru hutma tavima rekru hunte azotare ome nentaze.
Ezután ezt mondta nékik: „Vajon azért veszik-e elő a gyertyát, hogy véka alá tegyék, vagy az ágy alá? Nem azért, hogy a gyertyatartóba tegyék?
22 Na'ankure miko'zama fra'ma ki'nesiazamo'a, eama nehanigeno, oku'a me'nesiazamo'a, masare eama hugahie.
Mert nincs semmi rejtett dolog, ami ki ne derülne, és semmi titok, ami nyilvánosságra ne kerülne.
23 Izano agesa me'nenigeno nentahisimofona, atregeno ama kea antahise hino.
Ha valakinek van füle a hallásra, hallja.“
24 Mago'ane anage huno zamasmi'ne, Kema nentahizana antahi so'e hiho. Tamagrama amisaza avamente, ana avamente tamagrira neramamino, mago'ane agofetu huno tamamigahie.
Ezt is mondta nekik: „Megjegyezzétek, amit hallotok: Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek, sőt ráadást is adnak, akik halljátok.
25 Na'ankure iza'o eri'nenimofona mago'ene agofetu huno amigahie. Hagi iza'o e'orinesimofona, osiama eri'nenia zana eritre vagaregahie.
Mert akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól az is elvétetik, amije van.“
26 Hagi Jisasi'a mago'ane anage hu'ne, Anumzamofo kumamo'a, mago vahe'mo avimza avi mopafi ruranino kriankna hu'ne.
És mondta Jézus: „Úgy van az Isten országa, mint amikor az ember beveti a magot a földbe,
27 Kriteno umasenegeno feru ene kenage'enena hageno, ana avimza avimo'a ru hanana huno hagegeno, anama hageana nankna huno hage'neo agra ontahine.
azután alszik és fölkel, éjjel és nappal: a mag pedig kihajt és felnő, ő maga sem tudja, miképpen.
28 Mopamo'a agra'a azerinena higeno ne'zama'a rente'ne, esera asina reno rampa'a fore huteno, anante amosare aheno, ramparera ne'zana rente avinete.
Mert magától terem a föld, először füvet, azután kalászt, azután teljes búzát a kalászban.
29 Anantera raga'a renteno nena hutegeno, agena kazaki kazinteti eme taga hu'ne. Na'ankure hozama hamarekna egeno'e.
Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett.“
30 Hagi Jisasi'a mago'ane anage huno zamantahige'ne, Inankna ke hunteta Anumzamofo kumakura hugahune. Inankna fronka ke hunteta eriama hugahune?
Majd ezt mondta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Vagy milyen példázatba foglaljuk azt?
31 Masteti raga'agna hunege'za mopafi negrize, ama mopafima me'nea avimzana agatereno onensatfa hu'ne.
A mustármaghoz, amely amikor a földbe elvetik, minden földi magnál kisebb,
32 Hagi kritageno'a hageno nena huno, maka hozafima me'nea ne'zana ra huno agetenereno, rama'a azankuna'a hageno vuno eno higeno, maka afi' namamo'za ana zafamofo tonapi nona eme kigahaze.
és amikor elvetették, felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz, és nagy ágakat hajt, úgyhogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak.“
33 Ana nehuno rama'a fronka kefinti zamagrama antahi ama' hanaza avamente zamasami'ne.
És sok ilyen példázatban hirdette nékik az igét, úgy, amint megérthették.
34 Agra mago'a kema hunakura fronka kefintike zamasmi'ne. Ana hu'neanagi amage'ma nentaza disaipol nagamo'zama zamagrake'ma mani'nageno, eriama huno maka'zana zamasami'ne.
Példázat nélkül pedig nem szólt nekik; maguk közt azonban a tanítványoknak mindent megmagyarázott.
35 Hagi ananzupa kinagasegeno Jisasi'a amage nentaza disaipol naga'agura anage hu'ne, Erinketa kantu kaziga tinkenare vamneno huno hige'za,
Azután ezt mondta nékik ugyanazon a napon, amint este lett: „Menjünk át a túlsó partra.“
36 vahe krerfa zamatrete'za Jisasi'ma mani'nea votifi mareri'za vazageno, mago'a ventea zamagrane vu'naze.
Elbocsátották tehát a sokaságot, elvitték őt, úgy, amint éppen a hajóban volt; de más hajók is voltak vele.
37 Nevazageno tusi'a ununko atuno, tina erikranto kranto nehuno, ana votifi timo'a marevite'za higeno, timpi votimo'a tami'za hu'ne.
Akkor nagy szélvihar támadt, a hullámok pedig becsaptak a hajóba, annyira, hogy már-már megtelt.
38 Hagi Jisasi'a votimofona arigarega fita runo mase'negeza, azeri oti'za anage Agrikura hu'naze. Rempi hurami ne'moka, timo'ma tazeri nakri'za nehiana nonkano?
Ő pedig a hajó hátulsó részében a vánkoson aludt. Ekkor fölkeltették őt, és ezt mondták néki: „Mester, nem törődsz vele, hogy elveszünk?“
39 Anante otino zaho'mofona kesuno, Tami avazago huno timofona higeno, akoheno urami avazagene.
És felkelve megdorgálta a szelet, és mondta a tengernek: „Hallgass, némulj el!“És elállt a szél, és nagy csendesség lett.
40 Ana higeno Jisasi'a anage huno zmantahige'ne, Nahigetma amanahu huta koro nehaze? Tamentintia nosazo?
Akkor ezt mondta nekik: „Miért vagytok ilyen félénkek? Miért nincsen hitetek?“
41 Ana nehige'za zamagra tusi'a zamagogo fege'za, inankna ne'mo kea nehigeno zahomo'ene timokea ke'a antahinezmi'e hu'za hu'naze.
És nagy félelem fogta el őket, és ezt mondták egymásnak: „Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engedelmeskedik néki?“
