Ruku 14

1 Mago mani fruhu knazupa (Sabati) Jisasi'a Farisi kva ne'mofo nompi ne'za nenaku vuno umani'nege'za, nankna hugahie hu'za zamagra kete'za mani'naze.

Történt, amikor bement a farizeusok egyik vezetőjének házába szombaton ebédelni, azok figyelték őt.

2 Ana higeno avuga mago nera avufga zore krimo azeri haviza hu'nea ne' mani'ne.

És íme, egy vízkóros ember volt előtte.

3 Kasegere ugota hu'naza vahe ene, Farisi vahera Jisasi'a anage huno zmantahigene. Mani fruhu knazupa (Sabat) knare vahera zamazeri so'e hugahumpi osugahune?

Ekkor Jézus megszólalt, és megkérdezte a törvénytudóktól és farizeusoktól: „Szabad-e szombatnapon gyógyítani?“

4 Hianagi zamagra ke osu manizageno, ana nera avufare azerino kri'a azeri so'e huteno huntegeno vu'ne.

Azok pedig hallgattak. Erre megfogta azt, meggyógyította és elbocsátotta.

5 Ana huteno anage huno zamasami'ne, Inamoka mofavrekamo'o bulimakao afukamo ti afi kerifi uraminenigenka, mani fruhu (Sabati) knazupa ame hunka ome avare anaga otegahano?

Nekik pedig ezt mondta: „Ki az közületek, akinek szamara vagy ökre szombatnapon kútba esik, és nem húzza ki azt azonnal?“

6 Zamagra ana kemofo nona'a hugara osu'naze.

De azok nem tudtak erre mit felelni.

7 Jisasi'a kegeno ne'za nehogu ke hazage'za e'naza vahe'mo'za, ra zamagima eri trateke emanizageno, Jisasi'a anage huno fronka kea zamasami'ne.

Egy példázatot is mondott a meghívottaknak, amikor észrevette, hogyan válogatják a főhelyeket. Ezt mondta nekik:

8 Mago'a vahe'mo'ma, tamagri'ma ke hanigetma arave hu nezantema vanutma, ra agima ami tratera uomaniho. Na'ankure mago vahera tamagri'ma tamagatere'nesia vahera kea hu'nesigu'enene.

„Amikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a főhelyre, mert talán nálad nagyobb tiszteletben álló embert is meghívott.

9 Hagi ana taregamota tanagi hu'nesimo eno, traka'a ama ne' amio huno hanigenka, kagazegu nehunka atrenka refarega umanigahane.

És odamegy az, aki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd neked: Engedd át ennek a helyet! És akkor szégyenkezve az utolsó helyre fogsz ülni.

10 Tamagima hanigetma vanutma henka trate umani'nenkeno, tamagima higeta vu'nazamo'ma esuno'a, anage huno hugahie. Ronenimota, enagagateho hanigetma, maka trate'ma mani'naza vahe zmufina ra tmagia erigahaze.

Hanem ha meghívnak, menj el, és ülj le az utolsó helyre, hogy amikor odamegy, aki téged meghívott, ezt mondja neked: Barátom, ülj feljebb! Akkor becsületed lesz azok előtt, akik veled együtt ülnek.

11 Na'ankure maka vahe'mo'za zmavufga ra hanamokizmia, Anumzamo'a zamazeri fenka tregahie. Hianagi zamagra zmavufga anteramisamokizmia, Anumzamo'a zamazeri sga hugahie.

Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.“

12 Anage nehuno, ne'za nehoguma ke hige'za e'naza kva nera asamino, ra ne'za kresnunka roneka'ane, kafu kaganahe'ine, vaheka'ane afufeno zimine vahe'ene zamagrike zamagi osuo. Ru ana vahe'mo'za kagri'enena ke hu'za nona hu'za kamisagenka mizanka'a erigahane.

Szólt akkor annak is, aki őt meghívta: „Amikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne barátaidat, testvéreidet, rokonaidat, gazdag szomszédaidat hívd meg, hogy majd azok is viszonzásul meghívjanak téged.

13 Hu'neanagi ra nezama retroma nehanunka, zmunte omne vahe'ene, agia aza stinesia vahe'ene, aga havizahu vahe'ene, avusu hu'nesnia vahe kea huge'za eho.

Hanem amikor lakomát készítesz, hívd meg a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat,

14 E'inahu vahe'mo'za nona hu'za kamigara osu'nazankinka, kagra asomu erigahane. Na'ankure fatgo vahe'mo'za frinesafintima otisaza knazupa mizanka'a erigahane.

és boldog leszel, mert azok nem tudják viszonozni, de majd viszonozzák neked az igazak feltámadásakor.“

15 Mago'mo nezane trate zamaza tununte mani'nafinti ana kema hia nentahino, anage huno Jisasina asmi'ne. Maka vahe'mo'za Anumzamofo Kumapima bretima nesamo'za asomu erigahaze!

Amikor ezeket meghallotta valaki, aki vele együtt ült, ezt mondta neki: „Boldog az, aki kenyeret eszik Isten országában.“

16 Hianagi Jisasi'a ana kemofo nona'a anage huno asmi'ne, Mago ne'mo'a ra ne'za retro huteno hakarea vea ana nezante eho huno ke hu'ne. (Mat 22:1-10)

Ő pedig ezt mondta annak: „Egy ember nagy vacsorát készített, és sokakat meghívott.

17 Ne'zama nesaza kna egeno, kazokzo eri'za vahe'a hunteno, koma zamagi hu'noa vahete vunka eho hunka ome zamasamio. Na'ankure nezantamia hago retro huramante'ne hunka ome zmasamige'za eho.

És elküldte szolgáját a vacsora idején, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden kész!

18 Hianagi maka'mo'za hu'za tasunku hunanki, eri'zanti me'ne hu'naze. Ese'mo'a anage huno ana kazokzo eriza nera asmi'ne. Nagra mago mopa mizasenoa ome kegahuankina, nasunku huanki ovugahue.

És mindnyájan egyformán kezdték magukat kimenteni. Az első ezt mondta neki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy megnézzem, kérlek téged, ments ki engem!

19 Anante'mo'a anage hu'ne, 10ni'a hoza eri bulimakao miza sentenorega vu'na ome avame ante'na kegahuankina, nasunku huanki omegahue.

A másik ezt mondta: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat kipróbáljam, kérlek téged, ments ki engem!

20 Anante'mo'a anage hu'ne, meni ara eri'noanki'na omegahue.

Megint egy másik ezt mondta: Most nősültem, és azért nem mehetek.

21 Ana kazokzo eriza ne'mo rukrehe huno kva'amofonte eno eme asmi'geno, kva nemo'a rimpa hegeno, ana kazokzo eri'za nera anage huno asmi'ne. Ame hunka ra kumamofo osi kampine ra kampine nevunka, afufenozmi omne'nesnia vahe'ene, zmagia zamaza stinesia vahe'ene, zamaga haviza hu'nesnaza vahe'ene, zamavu asu hu'nesnia vahe'ene zamavarenka amare eno huno hunte'ne.

Amikor a szolga hazament, megmondta ezeket az ő urának. Akkor megharagudott a gazda, és ezt mondta szolgájának: Eredj hamar a város utjaira, és utcáira és hozd be ide a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat.

22 Anante kazokzo eri'za ne'mo'a huno kva'nimoka, kema hunantanazana hago huanagi nompina mago'a kankamuna me'ne higeno,

És szólt a szolga: Uram, meglett, amint parancsoltad, és mégis van hely.

23 kva ne'mo'a anage huno kazokzo eri'za nera asmi'ne. Atiraminka ranra kampine nomofo kegina kante vunka tutu hunka ome zmasamige'za, e'za noni'afina emani aviteho.

Akkor ezt mondta az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék az én házam.

24 Na'ankure Nagra anage hu'na negasamue, magore hu'za ko'ma zamagima hu'noa vahe'mo'za, nezani'afintira onetfa hugahaze.

Mert mondom nektek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat.“

25 Jisasina tusi'a vea krerfamo'za amage avaririza nevazageno, rukrehe huno amanage huno zamasmi'ne.

Nagy sokaság ment vele, és amikor megfordult, ezt mondta nekik:

26 Mago'mo Nagrite enaku nehuno, nefane nererane a'amofone, mofavre'ane afuhe'ine, asarehe'ine, agra'agu'enema ha'ma reontesimo'a, Nagri disaipol omanigahie.

„Ha valaki hozzám jön, és meg nem gyűlöli az atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvérét és nőtestvérét, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.

27 Iza'o agra'a keka zafa erigofino Nagri namage omesimo'a, Nagri disaipol omanigahie.

És aki nem hordozza keresztjét, és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom.

28 Iza'o tmagripintima zaza noma kinaku hanuno'a, kotazana manineno nama'a zagonu nona ki vagaregahue huno refako huno keteno nona kino.

„Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és először nem ül le, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e, amiből befejezze?

29 Za'za no kinaku eri agafa huno tra'a tro hunteteno, kivaga oresigeno, kesnaza vahe'mo'za hunte'za agiza nere'za,

Nehogy, miután fundamentumot vetett, és nem tudja befejezni, csúfolni kezdje őt mindenki, aki csak látja.

30 ama ne'mo'a knare huno nona agafa hianagi, nona kivagaregara osie hu'za hugahaze.

És ezt mondják: Ez az ember elkezdte az építkezést, de nem tudta befejezni!

31 Hagi mago kini ne'mo'ma, mago kini ne'ma ha'ma ome huntenakura, esera mani'neno antahino nagrira 10 tauseni'a sondia vaheni'a maninazankita 20 tauseni'a sondia vahe'mo'zama ha'ma eme hurantesaza vahera zmageteregahumpi, zmagete oregahune huno refko huno nege.

Vagy ha egy király, amikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal harcba szálljon, nem ül-e le először tanácskozni, hogy tízezerrel szembeszállhat-e azzal, aki húszezerrel jön ellene?

32 Ha'ma agateregama osnuno'a, ha' vahe'amoma afete ne-esigeno, agra mago'a vahe huzmantenke'za vu'za agri agi eriza magoaza ome huhampri nezmante'za ha'ma osu'za zamarimpa fru hu'za manisagu ome asmigahaze.

Mert különben, amikor az még távol van, követséget küld, és megkérdezi a békefeltételeket.

33 Ana hu'negu mago'mo'e huno, mikozama'amofo amagena huomisimo'a, Nagri disaipol omanigahie.

Így tehát, ha valaki búcsút nem vesz minden vagyonától, nem lehet az én tanítványom.

34 Hagemo'a knare hu'neanagi, haga'ama omnena, ete inankna huno haga'a erigahie?

Jó a só, de ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg?

35 E'i haviza hu'neno mopamofonena masevena amigara osu'neankino, atresigeno amnezankna hugahie. Iza'o agesa me'nenigeno nentahisimo'a, atregeno agesa antahise hino.

Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas, tehát kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja!“