< Zosua 8 >
1 Hanki anante Ra Anumzamo'a Josuana amanage huno asami'ne, Korora osuge, atregeno kagu'amo'a kna osino. Maka sondia vahera zamavarenka marerinka Ai kumara hara ome huzamanto. Na'ankure Nagra Ai kuma'mofo kini ne'ma, vahe'ama, ran kuma'ane, mopa'anena ko kagri kzampi ante'noe.
καὶ εἶπεν κύριος πρὸς Ἰησοῦν μὴ φοβηθῇς μηδὲ δειλιάσῃς λαβὲ μετὰ σοῦ τοὺς ἄνδρας πάντας τοὺς πολεμιστὰς καὶ ἀναστὰς ἀνάβηθι εἰς Γαι ἰδοὺ δέδωκα εἰς τὰς χεῖράς σου τὸν βασιλέα Γαι καὶ τὴν γῆν αὐτοῦ
2 Kagra Jeriko kini ne'ene rankuma'anema hu'nanaza hunka, Ai rankuma'mofo kini ne'ene ana maka'zana eri haviza huo. Hianagi ana kumapinti'ma maka tamavesisia zantamine bulimakao afutaminena tamagra'a suza avreta viho. Hanki menina ha'ma hanagu tro nehuta, mago'a sondia vahera huzmantenke'za rankumamofo mefiga'a kafona omenteho.
καὶ ποιήσεις τὴν Γαι ὃν τρόπον ἐποίησας τὴν Ιεριχω καὶ τὸν βασιλέα αὐτῆς καὶ τὴν προνομὴν τῶν κτηνῶν προνομεύσεις σεαυτῷ κατάστησον δὲ σεαυτῷ ἔνεδρα τῇ πόλει εἰς τὰ ὀπίσω
3 Anagema hige'za Josua'ene maka sondia vahe'mo'za Ai kumate vahera ha' huzmantenaku vu'naze. Hanki koro osu'za hanaveti'za ha'ma nehaza vahe Josua'a 30 tauseni'a huzmantege'za kenageke vu'naze.
καὶ ἀνέστη Ἰησοῦς καὶ πᾶς ὁ λαὸς ὁ πολεμιστὴς ὥστε ἀναβῆναι εἰς Γαι ἐπέλεξεν δὲ Ἰησοῦς τριάκοντα χιλιάδας ἀνδρῶν δυνατοὺς ἐν ἰσχύι καὶ ἀπέστειλεν αὐτοὺς νυκτός
4 Hagi nevzageno Josua'a amanage huno huzmante'ne, Ama nanekea tamagesa anteta antahiho, tamagra rankuma'mofo tvaonte amefiga'a kafo ome anteta hahu'are tro huta umaniho.
καὶ ἐνετείλατο αὐτοῖς λέγων ὑμεῖς ἐνεδρεύσατε ὀπίσω τῆς πόλεως μὴ μακρὰν γίνεσθε ἀπὸ τῆς πόλεως καὶ ἔσεσθε πάντες ἕτοιμοι
5 Hanki nagranema mani'naza sondia vahe'enena rankuma'mofona avugati vugahune. Hanki Ai rankumapi vahe'mo'zama ko'ma hu'nazaza hu'za ha'ma hurante'naku atiramiza esnageta, tagra ese knazupama hu'nonaza huta zamimi huta koro freta egahune.
καὶ ἐγὼ καὶ πάντες οἱ μετ’ ἐμοῦ προσάξομεν πρὸς τὴν πόλιν καὶ ἔσται ὡς ἂν ἐξέλθωσιν οἱ κατοικοῦντες Γαι εἰς συνάντησιν ἡμῖν καθάπερ καὶ πρῴην καὶ φευξόμεθα ἀπὸ προσώπου αὐτῶν
6 Tagra zami'mi huta freta esunke'za, rankuma'zmia atre'za trotago hu'za afete'ma esu'za zamagra amanage hugahaze, ko'ma hu'nazaza hu'za tagri koro fraze nehanageta, tagra zami'mi huta afete kna egahune.
καὶ ὡς ἂν ἐξέλθωσιν ὀπίσω ἡμῶν ἀποσπάσομεν αὐτοὺς ἀπὸ τῆς πόλεως καὶ ἐροῦσιν φεύγουσιν οὗτοι ἀπὸ προσώπου ἡμῶν ὃν τρόπον καὶ ἔμπροσθεν
7 Anama hanunketa tamagra kafoma antetama mani'nafintira atretma vutma, Ai rankumara ome eriho. Ra Anumzana tamagri Anumzamo'a ana rankumara tazampi antegahie.
ὑμεῖς δὲ ἐξαναστήσεσθε ἐκ τῆς ἐνέδρας καὶ πορεύσεσθε εἰς τὴν πόλιν
8 Hagi tamagrama ana rankuma'ma ome eritesuta, teve tagintenkeno teno. Ra Anumzamo'ma nasamige'na tamasami'noa kante antetma anazana hiho.
κατὰ τὸ ῥῆμα τοῦτο ποιήσετε ἰδοὺ ἐντέταλμαι ὑμῖν
9 Nehuno Josua'a ana sondia vahera huzmantege'za vu'za zagema ufre kaziga Ai rankuma'ene Beteli rankuma'mofo amu'nozanifi ome kafona ante'naze. Hianagi agra Josua'a ruga'a sondia vahezagane kumama ome ante'za mani'narega ana kenagera mani'ne.
καὶ ἀπέστειλεν αὐτοὺς Ἰησοῦς καὶ ἐπορεύθησαν εἰς τὴν ἐνέδραν καὶ ἐνεκάθισαν ἀνὰ μέσον Βαιθηλ καὶ ἀνὰ μέσον Γαι ἀπὸ θαλάσσης τῆς Γαι
10 Hanki Josua'a nanterampi otino sondia vahe'zaga kehu tru huteno, Israeli ranra vahera zamavareno ugota hige'za sondia vahe'ane Ai kumate vu'naze.
καὶ ὀρθρίσας Ἰησοῦς τὸ πρωὶ ἐπεσκέψατο τὸν λαόν καὶ ἀνέβησαν αὐτὸς καὶ οἱ πρεσβύτεροι κατὰ πρόσωπον τοῦ λαοῦ ἐπὶ Γαι
11 Josua'enema vu'naza sondia vahe'mo'za rankumamofona avuga kazigati vurava'o hu'naze. Anante Ai rankumamofona noti kaziga mago agupo amu'nozamifina me'negeno kantu kaziga Ai rankuma me'nege'za, kamakaziga kumara omente'naze.
καὶ πᾶς ὁ λαὸς ὁ πολεμιστὴς μετ’ αὐτοῦ ἀνέβησαν καὶ πορευόμενοι ἦλθον ἐξ ἐναντίας τῆς πόλεως ἀπ’ ἀνατολῶν
12 Hagi Josua'a sondia vahera 5 tauseni'a naza ko huzamantege'za vu'za, Ai rankumamofo zage fre kaziga Ai kuma'ene Beteli kumamokizni amu'nompi kafona omente'naze.
καὶ τὰ ἔνεδρα τῆς πόλεως ἀπὸ θαλάσσης
13 Hanki ha'ma hanaza kankamuna amanahu hu'za retrora hu'naze. Ai rankumamofo noti kazigama tro'ma hu'za mani'naza sondia vahera rama'agna hu'za mani'naze. Ana hazage'za mago'a sondia vahera zage ufre kaziga kafonte'za mani'naze. Hanki Josua'a ana kenagera agra agupofi uramino umani'ne.
14 Hanki Ai kumate kini ne'mo'ma agra anama hazazama negeno'a, agrane maka vahe'ane, maka ana kumapi vene'nemo'za Israeli naga Jodani agupofi ha' huzmanteku nanterampi ame hu'za kumara atre'za atirami'za e'naze. Hianagi Ai kumate kini ne'mo'a kuma'amofo amefi'ama mago'a Israeli vahe'mo'zama kafoma omente'zama mani'nazana onke'ne.
καὶ ἐγένετο ὡς εἶδεν βασιλεὺς Γαι ἔσπευσεν καὶ ἐξῆλθεν εἰς συνάντησιν αὐτοῖς ἐπ’ εὐθείας εἰς τὸν πόλεμον αὐτὸς καὶ πᾶς ὁ λαὸς ὁ μετ’ αὐτοῦ καὶ αὐτὸς οὐκ ᾔδει ὅτι ἔνεδρα αὐτῷ ἐστιν ὀπίσω τῆς πόλεως
15 Anante Josua'ene maka sondia vahe'amo'za Ai kumate kini nera revatga hu'za ami'mi hu'za hagege kokama me'nerega fre'za vu'naze.
καὶ εἶδεν καὶ ἀνεχώρησεν Ἰησοῦς καὶ Ισραηλ ἀπὸ προσώπου αὐτῶν
16 Hagi Ai kini ne'mo'ma zamagege'za Israeli naga'mo'zama zami'mi hu'za koroma frazageno'a, maka venenema ana rankumapima mani'naza vahera ke hige'za, Israeli vahera zamarotago hu'za vu'naze. Ana hige'za kumazamia atre'za Josuane Israeli vahetamina zamarotgo hu'za afete vu'naze.
καὶ κατεδίωξαν ὀπίσω τῶν υἱῶν Ισραηλ καὶ αὐτοὶ ἀπέστησαν ἀπὸ τῆς πόλεως
17 Hanki Ai kumate'ene Beteli kumate vene'nea magore hu'za kumazmia kegava hu'za omani'za, ana maka'mo'za atre'za Israeli vahe zamarotago hu'za vazageno, kuma kahamo'a hagro huno me'ne.
οὐ κατελείφθη οὐθεὶς ἐν τῇ Γαι ὃς οὐ κατεδίωξεν ὀπίσω Ισραηλ καὶ κατέλιπον τὴν πόλιν ἀνεῳγμένην καὶ κατεδίωξαν ὀπίσω Ισραηλ
18 Anante Ra Anumzamo'a amanage huno Josuana asami'ne, Karugru keveka'a erisga hunka Ai kumatega agona'a hunto, na'ankure Ai kumara kagri kzampi Nagra menina antegahue. Anage higeno Josua'a krugru keve'a erisga huno Ai kumatega agona'a hunte'ne.
καὶ εἶπεν κύριος πρὸς Ἰησοῦν ἔκτεινον τὴν χεῖρά σου ἐν τῷ γαίσῳ τῷ ἐν τῇ χειρί σου ἐπὶ τὴν πόλιν εἰς γὰρ τὰς χεῖράς σου παραδέδωκα αὐτήν καὶ τὰ ἔνεδρα ἐξαναστήσονται ἐν τάχει ἐκ τοῦ τόπου αὐτῶν καὶ ἐξέτεινεν Ἰησοῦς τὴν χεῖρα αὐτοῦ τὸν γαῖσον ἐπὶ τὴν πόλιν
19 Hanki Josua'a karugru keve'ama erisgama hige'za kafoma ante'naza sondia vahe'mo'za nege'za, kafoma ante'naretira ame hu'za oti'za zamagare'za Ai rankumapina ufre'za, kuma'ma maka erivagamanere'za ame hu'za ana kumara teve taginte'naze.
καὶ τὰ ἔνεδρα ἐξανέστησαν ἐν τάχει ἐκ τοῦ τόπου αὐτῶν καὶ ἐξήλθοσαν ὅτε ἐξέτεινεν τὴν χεῖρα καὶ ἤλθοσαν ἐπὶ τὴν πόλιν καὶ κατελάβοντο αὐτὴν καὶ σπεύσαντες ἐνέπρησαν τὴν πόλιν ἐν πυρί
20 Hanki Ai kumate vene'nemo'zama rukrahe hu'zama kazana kuma'zamifintira tevegumo'a vemagu vemagu huno mareri'ne. Hanki Israeli vahe'mo'zama zami'mi hu'za koro'ma fre'za nevazaretira rukrahe hu'za, Ai nagara hara hu'zamante'za azageno, koro'ma fre'naza kazamia omnene.
καὶ περιβλέψαντες οἱ κάτοικοι Γαι εἰς τὰ ὀπίσω αὐτῶν καὶ ἐθεώρουν καπνὸν ἀναβαίνοντα ἐκ τῆς πόλεως εἰς τὸν οὐρανόν καὶ οὐκέτι εἶχον ποῦ φύγωσιν ὧδε ἢ ὧδε
21 Anante Josua'ene mika Israeli vahe'mo'zama zami'mi hu'za Ai vahe'ma nevazareti'ma, kageno Ai rankumapinti'ma teve kumo'ma vemagu vemagu huno monaregama marerige'za nege'za ete rukrahe hu'za zamarotagoma hu'za nevaza Ai vahera zamahe'naze.
καὶ Ἰησοῦς καὶ πᾶς Ισραηλ εἶδον ὅτι ἔλαβον τὰ ἔνεδρα τὴν πόλιν καὶ ὅτι ἀνέβη ὁ καπνὸς τῆς πόλεως εἰς τὸν οὐρανόν καὶ μεταβαλόμενοι ἐπάταξαν τοὺς ἄνδρας τῆς Γαι
22 Hanki Israeli sondia vahe'ma Ai rankumapima mani'naza naga'mo'za atiramiza Ai vahera zamefiti hara eme huzmante'naze. Ana hu'za Israeli vahe'mo'za Ai vahera zamazeri amu'no hute'za magore hu'za ozamatre'za, ana maka zamahe hana hu'naze.
καὶ οὗτοι ἐξήλθοσαν ἐκ τῆς πόλεως εἰς συνάντησιν καὶ ἐγενήθησαν ἀνὰ μέσον τῆς παρεμβολῆς οὗτοι ἐντεῦθεν καὶ οὗτοι ἐντεῦθεν καὶ ἐπάταξαν ἕως τοῦ μὴ καταλειφθῆναι αὐτῶν σεσωσμένον καὶ διαπεφευγότα
23 Hianagi magoke Ai kini ne'ke ahe ofri avre'za Josuante vu'naze.
καὶ τὸν βασιλέα τῆς Γαι συνέλαβον ζῶντα καὶ προσήγαγον αὐτὸν πρὸς Ἰησοῦν
24 Hanki Israeli vahe'mo'za ha' vahezmima, ka'ma kokampi ome zamahe vaganere'za ete rukrahe hu'za vu'za, Ai rankumapima mani'naza vahera bainati kazinteti ome zamahe vagare'naze.
καὶ ὡς ἐπαύσαντο οἱ υἱοὶ Ισραηλ ἀποκτέννοντες πάντας τοὺς ἐν τῇ Γαι τοὺς ἐν τοῖς πεδίοις καὶ ἐν τῷ ὄρει ἐπὶ τῆς καταβάσεως οὗ κατεδίωξαν αὐτοὺς ἀπ’ αὐτῆς εἰς τέλος καὶ ἀπέστρεψεν Ἰησοῦς εἰς Γαι καὶ ἐπάταξεν αὐτὴν ἐν στόματι ῥομφαίας
25 Hanki ana zupa 12 tauseni'a Ai kumate vene'nene a'nene zamahe fri'naze.
καὶ ἐγενήθησαν οἱ πεσόντες ἐν τῇ ἡμέρᾳ ἐκείνῃ ἀπὸ ἀνδρὸς καὶ ἕως γυναικὸς δώδεκα χιλιάδες πάντας τοὺς κατοικοῦντας Γαι
26 Hianagi Josua'a karugru keve'ama erisga huno agona'ama Ai kumategama hunte'nea azana erinte orami erisga hu'nege'za, maka Ai kumapima mani'naza vahera zamahe vagare'naze.
27 Hanki Ra Anumzamo'ma Josuama asmi'nea kante ante'za, zamagra'a suza bulimakao afutaminke nevre'za, Ai kumapintira mago'a zantaminena eri'naze.
πλὴν τῶν κτηνῶν καὶ τῶν σκύλων τῶν ἐν τῇ πόλει πάντα ἃ ἐπρονόμευσαν οἱ υἱοὶ Ισραηλ κατὰ πρόσταγμα κυρίου ὃν τρόπον συνέταξεν κύριος τῷ Ἰησοῖ
28 Ana hutegeno Josua'a Ai rankumara teve tagintegeno tevemo te osavazigeno ana zantamimo'a hihi huno meno ama knarera e'ne.
καὶ ἐνεπύρισεν Ἰησοῦς τὴν πόλιν ἐν πυρί χῶμα ἀοίκητον εἰς τὸν αἰῶνα ἔθηκεν αὐτὴν ἕως τῆς ἡμέρας ταύτης
29 Anante Josua'a Ai kini nera anankempi nofi harari vazino mago zafare anakintegeno frino avufga'amo'a meno vuno kinaga ome se'ne. Hagi zagea tamifretegeno, Josua'a vahe huzmantege'za avufga'a eri'za Ai rankumamofo ufre kafante ome netre'za, ana agofetura have eri'za antehihi hazageno, ana haveramimo'a meno ama knarera ehanati'ne.
καὶ τὸν βασιλέα τῆς Γαι ἐκρέμασεν ἐπὶ ξύλου διδύμου καὶ ἦν ἐπὶ τοῦ ξύλου ἕως ἑσπέρας καὶ ἐπιδύνοντος τοῦ ἡλίου συνέταξεν Ἰησοῦς καὶ καθείλοσαν αὐτοῦ τὸ σῶμα ἀπὸ τοῦ ξύλου καὶ ἔρριψαν αὐτὸν εἰς τὸν βόθρον καὶ ἐπέστησαν αὐτῷ σωρὸν λίθων ἕως τῆς ἡμέρας ταύτης
30 Anante Josua'a Ebali agonafi mago kresramna vu ita Ra Anumzana Israeli vahe Anumzantega tro hu'ne.
31 Ra Anumzamofo eri'za ne' Mosese'ma Israeli vahe'ma zamasami'nea kea amage nenteno, Mosese kasegefi me'nea kante'ene amage anteno aenireti taga hu'za eri fatgo osu'naza haveraminteti, mago kre fananema hu ofama hu ita trohu'ne. Ana itamofo agofetura tevefi kre fananehu ofane, Anumzanema mago zamarimpa hu ofa hu'naze.
32 Anante ko'ma Mosese'ma kre'nea kasegea Israeli vahe'mokizmi zamavure Josua'a mago'a havemofo agofetu ete krente'ne.
33 Ana maka Israeli vahe'ma ranra vahetamima keagama refkoma nehaza vahe'ma, sondia vahete kva vahe'ma, rurega vahe'ma zamagranema nemaniza vahe'mo'za tare kevu vahera refko hu'naze. Ana hute'za mago kevu vahe'mo'za Gerisim agona tava'onte manizageno, mago kevu vahe'mo'za Ebeli agona tvaonte mani'naze. Ana hazageno Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisimo'a amu'nozamifi me'ne. Hige'za ana vogisima pristi vahe'mo'zama erisgama hu'za vazazana maka veamo'za ke'naze. Ra Anumzamofo eri'za ne' Mosese'ma zamasamino, Kenani mopafima umaniteta tamazeri so'e hanigu Ramofontega hihoma hu'nea zana hu'naze.
34 Anante maka asomu'ma huzmantesia ke'ne, zamazeri havizama hu kema Mosese'ma kasege avontafepima krente'neana maka vahe zamavuga Josua'a hamprine.
35 Josua'a ana maka kasegema Mosese'ma kre'neana magore huno otreno hampri vagarege'za, maka Israeli vahe'mo'za antahi'naze. Hanki a'ne'ma, mofavre zagama, ruregati vahe'ma zamagranema nemaniza nena ana kea antahi'naze.