< Taneo 6 >

1 Hanki Midia mopareti ne' Dariusi'ma kinima efore huno maniteno'a, anama kegavama hia mopa 120'afi mopa refakohu osi osi huteno, ana mopa kegava hutere hanazegu gavana vahe huhampri zamante'ne.
Tetszék Dáriusnak, és rendele a birodalom fölé százhúsz tiszttartót, hogy az egész birodalomban legyenek;
2 Hagi anama huhampri zamante'nea vahete'ma kegavama huzmantesnaza vahera 3'a vahe huhampri zamante'ne. Ana 3'a vahe'ma huhampari zamante'nefina magora Danieli huhampari ante'neanki'za, kini ne'mofo zantaminte'enena zamagra kegava hugahaze.
És azok fölé három igazgatót, a kik közül egy vala Dániel, hogy a tiszttartók nékik adjanak számot, és a királynak semmi károsodása ne legyen.
3 Hanki anama huhampri zamante'nea vahepina Danieli eri'zamo'a knare zantfa higeno, kini ne'mo'a negeno anama kegavama hu'nea mopamofo agu'afina hunte'nigeno ugota kva ne' manisniegu antahintahi retro hu'ne.
Akkor ez a Dániel felülhaladá az igazgatókat és a tiszttartókat, mivelhogy rendkivüli lélek volt benne, úgy hogy a király őt szándékozék tenni az egész birodalom fölé.
4 Hagi anama huhampri zamante'nea kva vahe'mo'za, Danieli'ma kamani eri'zama eri haviza hanige'za nege'zama kini ne'ma ome asamisnaza kankamunku hake'nazanagi, onketfa hu'naze. Na'ankure Danieli'a fatgo nekino, eri'zama eri'neana tamage kazigatike e'nerino, mago zana eri havizana osu'ne.
Akkor az igazgatók és tiszttartók igyekvének okot találni Dániel ellen a birodalom dolgai miatt; de semmi okot vagy vétket nem találhatának; mert hűséges volt, és semmi fogyatkozás, sem vétek nem találtaték benne.
5 Ana hu'negu ana kva vahe'mo'za mago zupa zamagra'a amanage hu'za hu'naze. Danieli eri'zampina mago havizana keta eri forera osune. Ana hu'negu magoke kama me'neana, agrama Anumza'amofoma amage'ma nentea kasege'afi ufreta azeriteta keagafina avrentegahune.
Akkor mondák azok a férfiak: Nem találunk ebben a Dánielben semmi okot, hacsak nem találhatunk ellene valamit az ő Istenének törvényében!
6 Anagema hute'za ana kva vahe'mo'za eri vararumi'za kini nete vu'za, amanage hu'za ome hu'naze. Kini ne' Dariusiga za'zate kinia maninka vugahane!
Akkor azok az igazgatók és tiszttartók berohantak a királyhoz, és így szólának: Dárius király, örökké élj!
7 Kagri'ma kaza huta eri'zama e'neruna kva vahe'ene, antahintahima negamuna vahe'ene, gavana vahe'mota maka mago trimpa huta, kini ne'moka kantahigonanki, knare hu izo nehunka mago kasege antenka huhankavetisnanke'za, 30'a zage gnamofo agu'afina mago vahe'mo'a, mago'mofontero, mago anumzantero, mago vahete'enena nunamuna osanianki, kagriteke monora hugantesaze. Hagi mago vahemo'ma ana kasegema rutagresia vahera avre atresnankeno laionimofo kerifi uramigahie.
Tanácsot tartottak az ország összes igazgatói: a helytartók, fejedelmek, tanácsosok és a kormányzók, hogy királyi végzés hozassék, és erős tilalom adassék, hogy ha valaki harmincz napig kér valamit valamely istentől vagy embertől, tekívüled, oh király, vettessék az oroszlánok vermébe.
8 E'ina hu'negu kini ne'moka menina hananke'za ana kasegea avontafete kretesnagenka, ana avontera kazanko avona krentesnankeno, Midia vahete'ene Pesia vahetera mago kasege efore huno me'nesnige'za eri otregahaze.
Most azért, oh király, erősítsd meg e tilalmat és add ki írásban, hogy meg ne változtassék a médek és persák vissza nem vonható törvénye szerint.
9 Anagema hutazageno'a kini ne' Dariusi'a huzmantege'za ana kasegea avontafete kretazageno, ana avomofo agofetura agra'a agi kreno eri vakakinte'ne.
Annakokáért Dárius király adott írást és tilalmat.
10 Hianagi Danieli'ma ana kasegere kini ne'mo'ma agima krenteno eri hankavetia nanekema nentahino'a, koma nehiaza huno noma'arega vuno, noma'amofo agofetu'ma me'nea nomofo hunaragintepinka rena ome nereno, zaho eri kama Jerusalemi kazigama me'neana eri nagi hagaro hu'ne. Ana nehuno mago zagemofo agu'afima 3'a zupama nunamuma huno Anumza'amofoma susu huntetere'ma nehiaza huno nunamuna hu'ne.
Dániel pedig, a mint megtudta, hogy megiratott az írás, beméne az ő házába; és az ő felső termének ablakai nyitva valának Jeruzsálem felé; és háromszor napjában térdeire esék, könyörge és dícséretet tőn az ő Istene előtt, a miként azelőtt cselekszik vala.
11 Anante kini ne'mofo eri'za vahe'mo'zama kema anaki'naza kante amage ante'za magoka eri vararumi'za vu'za Danieli nonte ome kazana, Anumza'amo'ma azama haninogu nunamu nehige'za ome ke'naze.
Akkor azok a férfiak berohantak és megtalálák Dánielt, a mint könyörge és esedezék az ő Istene előtt.
12 Hagi ana vahe'mo'za kete'za kini nete e'za, Kagra kini ne'moka mago kasegea huhankavetinka, 30'a zagemofo agu'afina mago vahe'mo'a mago anumzante'ene mago vahetera nunamuna huonteno nagriteke nunamuna hugahie hunka nehunka, iza'o anama osania vahera azeri'na laionimofo kerifi atregahue hunka hunampi anagea osu'nane? Hazageno ana kenona kini ne'mo'a huno, Izo e'i Midia vahe'ene Pesia vahe'mokizmi kasege ko me'neankino, mago vahe'mo'e hunora eri otregahie.
Ekkor bemenének, és mondák a királynak a király tilalma felől: Nem megírtad-é a tilalmat, hogy ha valaki kér valamit valamely istentől vagy embertől harmincz napig, tekívüled oh király, vettessék az oroszlánok vermébe? Felele a király és monda: Áll a szó! a médek és persák vissza nem vonható törvénye szerint.
13 Anante kini nera asami'za, Juda ne'ma kinafima emani'nea ne' Danieli'a kagri kasegea rutagreno amagera onte'ne. Ana nehuno agra'a Anumzamofontega mago zagegnamofo agu'afina 3'a zupa nunamuna nehie.
Erre felelének, és mondák a királynak: Dániel, a ki a júdabeli foglyok fiai közül való, nem becsül téged, oh király, sem a tilalmat, a mit megírtál; hanem háromszor napjában elkönyörgi könyörgését.
14 Hazageno kini ne'mo'ma ana kema nentahigeno'a arimpamo'a tusi kna nehigeno mani'neno, inankna hu'na Danielina aza hugahueha huno antahintahi hakare nehuno, mani'negeno ana zupa zagemo'a ufregeno kinaga se'ne.
Akkor a király, a mint hallotta ezt, igen restelkedék a miatt, és szíve szerint azon volt, hogy Dánielt megszabadítsa, és napnyugotig törekedék őt megmenteni.
15 Hagi kinaga zagema unefrege'za kini ne'mofo eri'za vahe'mo'za ete eri vararumi'za kini nete vu'za amanage ome hu'naze. Kini ne'moka kagra ko antahi'nane, Midia vahe'ene Pesia vahe'mo'za mago kasegema kini ne'mo'ma huhankaveti'nesnia kasegea mago vahe'mo'a ruotagregahie.
Erre azok a férfiak berohantak a királyhoz, és mondák a királynak: Tudd meg, király, hogy ez a médek és persák törvénye, hogy semmi tilalom vagy végzés, a melyet a király rendel, meg ne változtassék.
16 Anagema hazageno'a kini ne' Dariusi'a huzmantege'za vu'za Danielina ome avre'za laionimofo kerifi ome atre'naze. Ana hutazageno kini ne'mo'a Danielina asamino, Maka zupa kagu'areti'ma hunka agri eri'zama enerina Anumzankamo'a kaza huno kavresie.
Erre szóla a király, és előhozák Dánielt, és veték az oroszlánok vermébe. Szóla a király, és mondá Dánielnek: A te Istened, a kinek te szüntelen szolgálsz, ő szabadítson meg téged!
17 Hanki Danielima retufe vazi'naza kerimofo avazarera mago have eri'za renkani rente'naze. Anante kini ne'mo'ene eri'za vahe'amo'za ana havemofo agofetura avame'zana zamagia krete'za fukireti rekamarente'naze. Na'ankure vahe'mo'ma Danielima eme avre atre'zanku anara hu'naze.
És hozának egy követ, és oda tevék a verem szájára, és megpecsétlé a király az ő gyűrűjével és az ő főembereinek gyűrűivel, hogy semmi meg ne változtassék Dánielre nézve.
18 Ana'ma hute'za kini nemo'a marerisa nonkuma'arega atreno vuno umani'neno, ana kenagera ne'zana oneno, ko'ma nehiazana huno eri'za vahe'a hige'za eme azeri musena osu'naze. Ana hazageno ana kenagera mani'neno avura omasetfa hu'ne.
Erre eltávozék a király az ő palotájába, és étlen tölté az éjszakát, és vigasságtevő szerszámokat sem hozata eléje; kerülte őt az álom.
19 Hanki nanterame kini nemo'a otiazamo, ame huno laionimofo kerima me'nerega vu'ne.
Hajnalban a király azonnal felkele még szürkületkor, és sietve az oroszlánok verméhez méne.
20 Ana kerire'ma kini ne' Dariusi'ma uhanatiteno'a, tusi asunku nehuno amanage hu'ne. Kasefa'ma huno mani'nea Anumzamofo eri'za ne' Danieliga, kagu'areti'ma hunka agri eri'zama erintenkama nevana Anumzamo'a kegava hugantege'za laionimo'za kahe'za one'nazafi?
És mikor közel ére a veremhez, szomorú szóval kiálta Dánielnek; szóla a király, és monda Dánielnek: Dániel! az élő Istennek szolgája, a te Istened, a kinek te szüntelen szolgálsz, meg tudott-é szabadítani téged az oroszlánoktól?
21 Anagema higeno'a Danieli'a kenona huno, Kini nemoka knare hunka za'zate kinia mani vava hunka vugahane!
Akkor Dániel szóla a királynak: Király, örökké élj!
22 Nagri Anumzamo'a ankero vahe'a huntegeno eno laioniramimofo zamagira eri hamunkige'za hazenkea onami'naze. Na'ankure Anumzamofo avurera hazeke'ni'a omanege'na, kini nemoka kagri zana magora eri havizana osu'nogu anara hu'ne.
Az én Istenem elbocsátá az ő angyalát, és bezárá az oroszlánok száját és nem árthattak nékem; mert ártatlannak találtattam ő előtte és te előtted sem követtem el, oh király, semmi vétket.
23 Kini ne'mo'a tusi muse nehuno huzmantege'za, Danielina ana kerifintira avre atre'naze. Magore huno Danieli avufga reohakanene. Na'ankure agra'a Anumzamofonte amentinti hu'negu anara hu'ne.
Akkor a király igen örvende, és Dánielt kihozatá a veremből. És kivevék Dánielt a veremből, és semmi sérelem nem találtaték ő rajta: mert hitt az ő Istenében.
24 Anante kini nemo'a hankavege huno vahera huzmanteno, Vuta Danielima havige hu'za kanivema rente'naza vahera ome nezamavareta, a'mofavre zaminena zamavareta vuta laionimofo kerifi ome zamaretufe vaziho huno huzmante'ne. Anage hige'za vu'za anazana ome hu'naze. Hianagi zahufa moparera uorami'nage'za, laionimo'za haru hu'za mareri'za zamazerite'za zaferi'nazamia anifunetagi'za taganataganu vaziza nenaze.
És parancsola a király, és előhozák azokat a férfiakat, a kik Dánielt vádolák, és az oroszlánok vermébe vettetének mind ők, mind fiaik és feleségeik; és még a verem fenekére sem jutának, a mikor rájok rontának az oroszlánok és minden csontjokat összezúzták.
25 Hagi anante kini ne' Dariusi'a mago avona kreteno, atregeno kokankoka ana mopafima ru zamavufagane ru zamavufagane ru zamageru'ene ru zamageru'ene vahe'ma mani'narega nevigeno amanage hu'ne, musenke atre ramantoankita knare huta tamarimpa frune manigahaze.
Akkor Dárius király ira minden népnek, nemzetnek és nyelvnek, a kik az egész földön lakozának: Békességtek bőséges legyen!
26 Maka ama nagrama kegavama hu'noa mopafi vahe'mota kasefa'ma huno mani'nea Anumzana Danieli Anumzamofonku korora hunteho. Na'ankure kasefa huno mani'neno, manivava nehia Anumzankino, agra kinia manivava huno nevanigeno, hankave'amo'a vaga oregahie.
Én tőlem adatott ez a végzés, hogy az én birodalmamnak minden országában féljék és rettegjék a Dániel Istenét; mert ő az élő Isten, és örökké megmarad, és az ő országa meg nem romol, és uralkodása mind végig megtart;
27 Ana hu'neankino ana Anumzamo'a agra vahe'a zamagu vazino nezmavreno, monafine mopafinena kaguva zane avame'zanena eri fore nehia Anumzankino, laionimofo hankavefintira Danielina aza huno avre'ne.
A ki megment és megszabadít, jeleket és csodákat cselekszik mennyen és földön; a ki megszabadította Dánielt az oroszlánok hatalmából.
28 Ana hutegeno Dariusi'ma kinima mani'nea knafine, Pesia kini ne' Sairusi'ma kinima mania knafina, Danieli avatera mago zana fore osigeno knare huno mani'ne.
És ennek a Dánielnek jó szerencsés lőn dolga a Dárius országában és a persa Czírus országában.

< Taneo 6 >