Aposolo 22

1 Hagi nafu'nafaheta, amama nagrama navufa nagu'vazi kema nehua kea antahiho.

„Atyámfiai, férfiak és atyák, hallgassátok meg beszédemet, amellyel most magamat előttetek mentem.“

2 Zamagrama antahizama, Aramu (Hibru) kefinti kema nehige'za nentahi'za, mago'ane zamagasasankea eri anterami'naze. Anante Poli'a anage hu'ne,

Mikor pedig hallották, hogy zsidó nyelven szól hozzájuk, még inkább nyugalmat tanúsítottak. És ezt mondta:

3 nagra Jiu nere, Tasisi kumate Silisia kasenante'ne. Hianagi ama ran kumapi ra hutena Gamalieli hinkanaga avonona hu'na, tagehemofo kasegemo hu'nea kante ante'na Anumzamofo avu'avara hanaveti'na avariri fatgo hu'noe. Tamagrama nehazaza hu'na Anumzamofona amage ante'na vu'noe.

„Én zsidó ember vagyok, a ciliciai Tarzuszban születtem, éspedig ebben a városban nevelkedtem, s Gamáliel lábainál tanítottak az atyák törvényének pontossága szerint, buzgó voltam az Istenhez, miként ti mindnyájan vagytok ma.

4 Nagra amanahu hu'na, zamentinti vahera nezamahe'na, zamahe fri'za nehu'na, vene'ne a'nenena kina rezamante'na zamare'na kina nompi ome zamante'noe.

Ezt a tanítást üldöztem mindhalálig, megkötöztem és börtönbe vetettem mind férfiakat, mind nőket.

5 Ugagota pristi ne'mo'ene maka kanisol (senhidren) vahe'mo'za, amama nehuazankura tamage hu'za tamasmigahaze. Zamagra mago'a avona kre'nami'za erinka Damaskasi nemaniza kafuhe'intega vuo hazage'na, nagra kina ome rezmante'na zamare'na e'na, Jerusalemi zamata hoza zamihogu kantega vu'noe.

A főpap is bizonyságom nekem, és a vének egész tanácsa, akiktől leveleket is kaptam a testvérekhez mikor Damaszkuszba mentem, hogy az odavalósiakat is elfogva Jeruzsálembe hozzam, hogy bűnhődjenek.

6 Nagrama vuvava hu'na Damaskasi urava'o nehugeno'a, feru'naza monafinkati masa'nentake tavi'mo ame' huno remsa hunante kagi'ne.

Történt pedig, hogy amint mentünk, és közeledtünk Damaszkuszhoz, déltájban nagy hirtelenséggel az égből nagy világosság sugárzott körül engem.

7 Anante nagra traka hu'na mopafi evuramugeno, mago agerumo'a nentahugeno anage huno nagriku hu'ne, Solio, Solio, na'a higenka Nagrira nazeri havizana nehane?

Leestem a földre, és hangot hallottam, amely azt mondta nekem: Saul, Saul, miért üldözöl engem?

8 Hige'na Nagra kenona'a, azage Ra'moka? hu'na nehugeno, Agra anage huno nasami'ne, Nazareteti Jisasi'na nazeri haviza nehane huno hu'ne.

Én pedig megkérdeztem: Kicsoda vagy, Uram? És ő ezt mondta nekem: Én vagyok a Názáreti Jézus, akit te kergetsz.

9 Nagrane vu'naza vahe'mo'za ana masa ke'nazanagi, nanekema hunamia kea antahi ama osu'naze.

Akik pedig velem voltak, a világosságot ugyan látták és megrémültek, de annak hangját, aki nekem szólt, nem hallották.

10 Ana hige'na nagra na'a hugahue Ramoka? hu'na antahigogeno, Ramo'a nagrikura anage hu'ne, Otinka Damaskasi vugeno, maka'zama hugahane hu'na huhampri kante'noa zana kasamino.

Én pedig ezt mondtam: Mit tegyek, Uram? Az Úr pedig ezt mondta nekem: Kelj fel és menj el Damaszkuszba, ott megmondják neked mindazt, amit Isten elrendelt, hogy véghez vigyed.

11 Na'ankure tavi'mofo masamo navurga erihaviza hige'na navua onkoge'za, magokama vu'nona vahe'mo'za Damaskasia nazante navazu hu'za ufre'naze.

Mivel pedig nem láttam annak a világosságnak a ragyogása miatt, akik velem voltak kézen fogva vezettek, és elmentem Damaszkuszba.

12 Ana kumate mago nera mani'neana agi'a Ananaisi kasegemofo avariri fatgo nehige'za, anampima nemani'za maka Jiu vahe'mo'za, knare nere nehaza ne'mo'a,

Egy bizonyos Anániás pedig, aki a törvény szerint istenfélő férfiú, aki mellett az ott lakó zsidók mind jó bizonyságot tesznek,

13 mani'nore eme otino nagriku anage hu'ne, Soliga nenafuge, kavurgamo'a so'e huganteno! Higeno ame' huno navumo'a hari hige'na kesga hu'na ana ne' ke'noe.

eljött hozzám, mellém állt, és ezt mondta nekem: Saul atyámfia, nyerd vissza szemed világát. És én abban a szempillantásban reá tekintettem.

14 Anante agra anage huno nasami'ne, tagehe'mokizmi Anumzamo ko kagrira huhampriganteno, Agri avesi'za antahinka kenka nehunka, Fatgo Hu'nea Ne' Jisasi negenka, Agra'a agipinti'ma hania kea antahigahane.

Ő pedig ezt mondta: A mi atyáinknak Istene választott ki téged, hogy megismerd az ő akaratát, és meglásd az Igazat, és hangot hallj az ő szájából.

15 Na'ankure Agrama kagri'ma eri kaverigenka, negenka nentahinka hu'nana kea, huama hunka maka vahera zamasmigahane.

Mert tanúbizonysága leszel neki minden embernél arról, amiket láttál és hallottál.

16 Na'a higenka avega antenka mani'nane? Otinka mono ti nefrenka, agihanta nevazigeno kumi ka'a sese huganteno hu'ne.

Most azért miért késlekedsz? Kelj fel, keresztelkedj meg, és mosd le bűneidet, segítségül hívva az Úrnak nevét.

17 Ana hutege'na ete rukarahe hu'na Jerusalemi kumate e'na, ra mono nompi nunamu nehu'na ava'nagna'za kogeno,

Történt pedig, hogy mikor Jeruzsálembe visszatértem, és imádkoztam a templomban, elragadtattam lélekben,

18 Ramo'a negogeno anage huno nasami'ne, Hantaka'a Jerusalemia atrenka ame' hunka vuo. Na'ankure Nagri nagenkema kagrama hanana kea ontahigahaze.

és láttam őt, aki ezt mondta nekem: Siess és menj ki hamar Jeruzsálemből, mert nem fogadják el a rólam szóló tanúbizonyságtételedet.

19 Nagra kenona'a anage hu'noe, Ramoka Kagrite'ma osi mono nompi mono nehu'za, zamentintima nehaza vahe'ma kina nompima zamare nente'na, zamazeri havizama nehu'na zamahe'noazana ko antahi'naze.

Én pedig ezt mondtam erre: Uram, ők maguk tudják, hogy én börtönbe vetettem, és zsinagógáról zsinagógára járva megverettem azokat, akik hittek benned.

20 Kagri kema huama nehia ne'ma Stivenima ahe'za korama'a erimegi atrazazana, nagrani'a tava'onte mani'ne'na, mago narimpa nehu'na, ahe'naza vahe'mokizmi anakare ku'zamirera kava hu'noge'za ahe'naze.

És amikor a te mártírodnak, Istvánnak vérét kiontották, én is ott álltam, és helyeseltem az ő megölését, és azoknak köntösét őriztem, akik őt megölték.

21 Anante Ramo'a anage huno nasami'ne. Vuo! Na'ankure afete hugante'nugenka megi'a vahepi ke'ni'a erinka ome zamasmigahane hu'ne.

De ő azt mondta nekem: Eredj el, mert én messze küldelek téged a pogányok közé.“

22 Ana vahetamimo'za antahime nevazareti'ma, megi'a vaheku'ma agrama kema hiana nentahi'za zamagerura eri mago hu'za ranke hu'za, ama mopafintira azeri atreho! Agra ama mopafi manigara osu'ne!

Eddig a szóig hallgatták őt, de most felemelték szavukat: „Töröld el a föld színéről az ilyet, mert nem illik neki élnie.“

23 Rankege nehu'za kukena'zami zafima netare'za, kugusopa kate'za zahopi mate vu'naze.

Amikor pedig azok kiabáltak, köntösüket elhányták és port szórtak a levegőbe,

24 Ana'ma haza'zanku Romu sondia kva ne'mo'a, Polina ete avaretma sondia vahe kumapi ufreho huno huzmante'ne. Agra zamasmino kao akaruteti trohunte nofi knonu sefu kno Polina ome nehetma antahigeho, Jiu vahe'mo'za nanke agafare amanahu rankea Polina hunentafi, huno huzmante'ne.

megparancsolta az ezredes, hogy vigyék a várba, s korbácsütésekkel vallassák ki, hogy megtudhassa, miért kiabáltak úgy reá.

25 Knoma ahenaku azama azeri antesga nehazageno, Poli'a anante otino mani'nea sondia kva ne' (sensulien, hantretia sondia vahete kva nera), asami'ne, Knare hu'negu hazenke'a omane Romu vahere huno mani'nesia vahera ke agafa'a eri fatgo osu'nesia zantera ahegahazafi?

Amint azonban lekötötték őt a szíjakkal, Pál az ott álló századosnak ezt mondta: „Vajon szabad-e nektek római embert, akit el nem ítéltek, megostorozni?“

26 Sondia vahete kva ne'mo'a ana kema nentahino, ugagota sondia nete vuno, kema hianke ome asamino, anage hu'ne, Kagra na'a huntenaku nehane? Na'ankure ama'na nera Romu nere huno mani'nea nere.

Miután pedig ezt meghallotta a százados, elment és jelentette az ezredesnek ezt mondva: „Vigyázz, hogy mit akarsz tenni, mert ez az ember római.“

27 Anante ugagota sondia kva ne'mo otino eno Polina anage huno antahige'ne, Kagra nasamio Romu ne' mani'nano? higeno agra hu'ne, ozo.

Erre odament hozzá az ezredes, és ezt mondta neki: „Mondd meg nekem, te római vagy-e?“Ő pedig mondta: „Az vagyok.“

28 Ana ugagota sondia kva ne'mo'a kenona'a anage hu'ne, Nagrama Romu vahe maninakura rama'a zago mizase'na mani'noe. Hianagi Poli'a kenona'a huno nagri'enena ama mopare nere huno nenfa'a mani'neno, ome kasenantege'na, Romu nere hu'na mani'noe.

Az ezredes erre így felelt: „Én nagy összegért vettem meg ezt a polgárjogot.“Pál pedig mondta: „Én pedig benne is születtem.“

29 Polima sefu ami'za nehaza vahe'mo'za ame hu'za atre'za mani ogantu ogama nehazageno, ugagota sondia kva ne'mo'a antahiama Poli'ma Romu ne' mani'nege'za anakinte'naza zankura kore hu'ne.

Ekkor azonnal félreálltak tőle azok, akik vallatni akarták. Sőt az ezredes is megijedt, amikor megértette, hogy római, és megkötöztette őt.

30 Maseno ko'atigeno Romu sondia vahete ugagota kva ne'mo'a, na'a agafare Jiu vahe'mo'za kea Polina hunte'naze antahino keno hunaku kazufe netreno, pristi vaheku'ene kanisol vahe'zaga ke hige'za atru hu'naze. Anante Polina avareno eramino zamuga eme ante'ne.

Másnap aztán meg akarta tudni a valóságot, hogy mivel vádolják a zsidók, feloldatta bilincseiből, és megparancsolta, hogy a főpapok az egész tanácsukkal együtt menjenek hozzá. Pált pedig levezettette és eléjük állította.