Aposolo 12
1 Ana knafina Kini Heroti'a mago'a mono vahe zamahe, frinaku zamazeri'ne.
Abban az időben pedig Heródes király elkezde kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül.
2 Joni nefu Jemisi azeri'za bainati kazinu ahe fri'naze.
Megöleté pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel.
3 Ana'ma hiazama Agrama kegeno Juda vahe'mo'za musema hazageno'a, Pitana azerino kina hunteku hu'ne. (Zo'ore breti muse hu'za nenaza knare, anara hu'ne.)
És látván, hogy ez tetszik a zsidóknak, föltette magában, hogy elfogatja Pétert is. (Valának pedig a kovásztalan kenyerek napjai.)
4 Heroti'a Pitama azeriteno avareno 4'a sondia vahe kevumofo (16'a sondia vahe) zamazampi ome antege'za, oza aza hu'za kava kri'naze. Heroti'a Pasova ne'za netesageno, amefi'a maka vahe zamufi Pitana azeri ama hunaku antahi'ne.
Kit el is fogatván, tömlöczbe veté, átadván négy négyes katonai szakasznak, hogy őrizzék őt; husvét után akarván őt a nép elé vezettetni.
5 Ana higeno Pita'a kina nompi mani'nege'za, mono vahe'zagamo'za Anumzamo'ma azama hanigura hampo'nati'za nunamu hunte'naze.
Péter azért őrizteték a fogságban; a gyülekezet pedig szüntelen könyörög vala az Istennek ő érette.
6 Ana kenegera masenkeno okina Heroti'a avareno keaga huntegahianki nehigeno, Pita'a tare sondia netremokizni amu'nompi mase'negeno, tarega azantera seni nofiteti kina rentenageno, kva vahe'mo'za kina vahete kava kri'za kafante mani'naze.
Mikor pedig Heródes őt elő akará vezettetni, azon az éjszakán aluszik vala Péter két vitéz között, megkötözve két lánczczal; és őrök őrizék az ajtó előtt a tömlöczöt.
7 Anama nehazageno'a ame huno Ramofo ankeromo efore higeno, masamo'a kina vahe nona remsa hu'ne. Ankeromo'a Pitana asoparega aheno, Ame hunka otio! Higeno seni nofimo'a Pita azantetira evurami'ne.
És ímé az Úrnak angyala eljöve, és világosság fénylék a tömlöczben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leesének a lánczok kezeiről.
8 Ankeromo'a amanage huno Pitana asami'ne, Kamu'nofira nehunka kaga nona vazio, higeno Pita'a aganona antanine. Anante ankeromo'a anage huno asami'ne, Anakre kuka'a nentaninka namage' eno hu'ne.
És monda néki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel saruidat. És úgy cselekedék. És monda néki: Vedd rád felsőruhádat és kövess engem!
9 Pita'a amage' avaririno nevuno, ankeromo'ma azama hiazana agra antahino keno osu'neanagi, agra avana negofi huno hu'ne.
És kimenvén, követé őt; és nem tudta, hogy valóság az, a mi történik az angyal által, hanem azt hitte, hogy látást lát.
10 Ese kafante kava hu'naza sondia vahe'ene, anante kafante kava hu'naza sondia vahe zamagterete'ne, ran kumapi vu kafana aenireti hagente'nea ran kafante akeno agra'a kafamo'a anagige'ne atirami'ne osi kampi nevakeno, ankeromo'a ame huno atreno vu'ne,
Mikor pedig általmentek az első őrsön és a másodikon, jutának a vaskapuhoz, mely a városba visz; mely magától megnyílék előttük: és kimenvén, egy utczán előremenének; és azonnal eltávozék az angyal ő tőle.
11 Pita'a agrake nevuno amanage hu'ne, menina nagra antahi'noe, Ra Anumzamo'a ankeroma'a huntegeno, Heroti'ene Jiu vahe'mo'za maka'zama hunante'naku hazafintira naza huno katufe natre'ne.
És Péter magához térve monda: Most tudom igazán, hogy az Úr elbocsátotta az ő angyalát, és megszabadított engem Heródes kezéből és a zsidók népének egész várakozásától.
12 Anante Pita'ma ana'ma hiaza antahino keno nehuno, Jonina mago agi'a Maki'e nehaza ne'mofo nerera Maria nontega, maka vahe'mo'za mani'neza nunamu nehazarega vu'ne
És miután ezt megértette, elméne Máriának, a János anyjának házához, ki Márknak neveztetik; hol sokan valának egybegyűlve és könyörögnek vala.
13 Anante Pita eno megi'a kafante eme vagare vagare higeno'a, Roda'e nehaza eri'za mofa'mo eno eme antahi'ne.
És mikor Péter zörgetett a tornácz ajtaján, egy Rhodé nevű szolgálóleány méne oda, hogy hallgatózzék:
14 Pita ageruma nentahino'a, ana kafana onagi atreno tusi muse nehuno, agareno vuno Pita'a kafante oti'ne huno ana vahe zaga ome zamasmi'ne.
És megismervén a Péter szavát, örömében nem nyitá meg a kaput, hanem befutván, hírül adá, hogy Péter áll a kapu előtt.
15 Hu'neanagi zamagra anage ana mofakura hu'naze, Kagra negi nenegahane! Ana mofamo hanavetino tamage Pita'e nehige'za, kagra ankeroma'a ke'negahane hu'za mago'ane hu'naze.
Azok pedig mondának néki: Elment az eszed. Ő azonban erősíté, hogy úgy van. Azok pedig mondának: Az ő angyala az.
16 Pita'a vagare vagare nehigeno, zamagrama kafa anagi'za nege'za, nankna huno e'neha hu'za tusi'a antri hu'naze.
Péter pedig szüntelen zörget vala: mikor azért felnyitották, megláták őt és elálmélkodának.
17 Agra azanu avame hige'za akohe'za mani'zageno Ramo'ma kina nompinti azama huno avare atre'nea kea zamasmi'ne. Ana huteno anage hu'ne, Jemisine mono nafuhe'ina ama ana nanekea zamasmiho huteno atreno ru kumatega vu'ne.
Miután pedig kezével hallgatást intett nékik, elbeszélé nékik, mimódon hozta ki őt az Úr a tömlöczből. És monda: Adjátok tudtára ezeket Jakabnak és az atyafiaknak. És kimenvén elméne más helyre.
18 Ko'ma atige'za, kina nonte'ma kva hu'naza sondia vahe'mo'za tusiza hu'za Pita'a na'a hu'neha hu'za rama'a antahintahi hu'naze.
Mikor pedig megvirradt, nem csekély háborúság támada a vitézek között, mi történt hát Péterrel.
19 Anante Heroti'ma hakareno keama, keno erifore nosuno'a kavama hu'naza vahera kegaga huzmanteno tamagra frigahaze hige'za, zamahe friku zamare'za vazageno, henka Judiatira atreno uramino Sisaria umani'ne.
Heródes pedig mikor előkérte őt és nem találta, kivallatván az őröket, parancsolá, hogy kivégeztessenek. És lemenvén Júdeából Czézáreába, ott időzött.
20 Anante Heroti'a Tairi kumate vahe'ene, Saito kumate vahe'mokizmigura arimpa ahezamantege'za, zamagra mago zamarimpa hu'za agrite emeri atru hu'za, kini ne'mofo tva'onte eri'za ne' Blastusi, zamaza hinogu rimpa azeri fru hute'za, knare nomanizama kini ne'mo'ma zamisigu antahige'naze. Na'ankure zamagrama kave'ma e'nerizana kini Heroti'ma kava kri'nea mopafinti e'neri'ze.
Heródes pedig ellenséges indulattal vala a tirusiak és sidoniak iránt; de azok egyakarattal eljövének ő hozzá, és Blástust, a király kamarását megnyervén, békességet kérének, mivelhogy az ő tartományuk a királyéból élelmeztetik vala.
21 Mago kna erintaza knazupa, Kini Heroti'a kini vahe kukena huteno, keaga refakohu trate mani'neno zamagrira rama'a keaga zamasmi'ne.
Egy kitűzött napon pedig Heródes királyi ruhájába felöltözve és székibe ülve nyilvánosan szóla hozzájuk.
22 Hu'neanagi tusi'a vahe'mo'za agafa hu'za rankehu'za mago anumzamofo agerure, hanki vahe'mofo agerura omane'ne! hu'naze.
A nép pedig felkiálta: Isten szava ez és nem emberé.
23 Ana kema nehazama'a, mago Ramofo ankeromo Herotina ahe tre'ne, na'ankure Anumzamofo ra agi omigeno agrira knimo amprigeno fri'ne.
És azonnal megveré őt az Úrnak angyala, azért, hogy nem az Istennek adá a dicsőséget; és a férgektől megemésztetvén, meghala.
24 Hu'neanagi Anumzamofo kemo'a hageno rura huno vuno eno hu'ne.
Az Istennek ígéje pedig növekedik és terjed vala,
25 Banabasi'ene Solikea Jerusalemi mono eri'zama eri vagareteke, Jon Makina nevareke ete Antioku kumate vu'na'e.
Barnabás és Saulus pedig visszatérének Jeruzsálemből, betöltvén szolgálatukat, maguk mellé véve Jánost is, kinek mellékneve Márk vala.
