2 Samue 19
1 Hagi kini ne'mo'ma Absalomunku'ma asunku huno zavi'ma ateankea mago'a vahe'mo'za Joapuna eme asmi'naze.
És tudtára adták Jóábnak: Íme, a király sír és gyászol Ábsálóm miatt.
2 Hagi kini ne'mo'a, nemofonku zavi ate'ne hazanke'ma nentahiza, mika sondia vahe'mo'zama ha'ma huzamagateraza musezamo'a rukrahe hige'za, mikomo'za zavi ate'naze.
És gyásszá lett a győzelem ama napon az egész nép számára, mert hallotta a nép ama napon, mondván: Bánkódik a király fia fölött.
3 Hagi ana hige'za ha'ma huzmageterazage'za musema osu'zama zamagazegu'ma hu'za azaza hu'za mika sondia vahe'mo'za akohe'za rankumapina efre'naze.
És lopódzva ment be a nép ama napon a városba, amint belopódzik az a nép, mely szégyenkezik, mikor megfutamodtak a harcban.
4 Hagi kini nemo'a asenire azana refiteno nemofo Absalomunkura rankrafage huno, nenamofo Absalomu, nenamofo Absalomuo huno zavira ate'ne.
A király pedig elfödte arcát, és kiáltott a király nagy hangosan: Fiam Ábsálóm, Ábsálóm fiam, fiam!
5 Hagi Joapu'a kini nemofo nonte vuno kini nera ome asamino, Menina mofavre zagakane mofane zagakane a'nekane, henka a'nekanema zamagu'ma vazuna zankura ontahinka amanahu'za hunka tagazea eriramine.
Ekkor bement Jóáb a királyhoz a házba; mondta: Megszégyenítetted ma mind a te szolgáidnak arcát, akik ma megmentették életedet meg fiaid és leányaid életét meg feleségeid életét és ágyasaid életét -
6 Hagi kagri'ma kahe'za haza vahe zamavesi nezamanteka, kagri'ma kavesi kantaza vahera zamavaresa huzmantane. Hagi e'ina'ma hana kavukvamo'a sondia vahete kva vahekane, sondia vahekanena zamage amne hane. Na'ankure Absalomuma ofri manigeta tagra maka'mota fruntesina, kagra muse hasine.
szeretvén azokat, kik téged gyűlölnek és gyűlölvén azokat, kik téged szeretnek; mert kijelentetted ma, hogy nincsenek vezéreid, sem szolgáid, mert megtudtam ma, hogy ha csak Ábsálóm élne, mi valamennyien pedig ma halva volnánk, hogy az akkor helyes volna szemeidben.
7 Hagi menina otinka megia vunka sondia vaheka'a kasunku kea ome huzamanto. Hagi e'i anama osananana, Ra Anumzamofo avufi huvempa huankino, mago vahe'mo'e huno meni kenagera kagranena omanigahaze. Hagi kasefa kareti'ma maninka enantegati'ma erinka e'nana knazana, meni knazamo'a agatereno havizantfa hugahie.
Most tehát kelj föl, menj ki és beszélj szívére szolgáidnak; mert az Örökkévalóra esküszöm, hogyha ki nem jössz, nem marad nálad ez éjjel senki sem, ez pedig nagyobb baj lenne neked, mindazon bajnál, mely rád jött ifjúkorod óta mostanáig.
8 Anage higeno kini nemo'a vuno kuma kahante'ma nemania trate umani'negeno, kini ne'mo'ma kuma kahante manine kema mika vahe'mo'za nentahi'za, eza eme ke'naze. Hianagi anama hige'za Absalomu avaririza vu'naza sondia vahe'mo'za atre'za seli nonkuma zamirega vu'naze.
Erre fölkelt a király és leült a kapuban; az egész népnek tudtára adták, mondván: Íme a király a kapuban ül. Ekkor odament a nép a király elé; Izrael pedig megfutamodott, ki-ki a sátraihoz.
9 Hagi miko Israeli naga nofi'mo'za amanage hu'za ke hakarea hu'naze, kini ne'mo'a ha' vahe timofo zamazampintira tagunevazino, Filistia vahe zamazampintira taza hu'neanagi menima Absalomunku koro huno kini ne'mo'a kumara atreno fre'ne.
És versengett az egész nép, mind az Izrael törzseiben, mondván: A király mentett meg bennünket ellenségeink kezéből, és ő szabadított meg bennünket a filiszteusok kezéből és most elszökött az országból Ábsálóm elől;
10 Hianagi tagra Absalomu kinia azeri otunanagi, hapi ahazageno fri'ne. Hagi nahigeta kini ne' Devitina ke hazageno kini trara eme erino omani'ne?
Ábsálóm pedig, kit fölkentünk magunk fölé, meghalt a háborúban; most tehát miért vesztegeltek s nem hozzátok vissza a királyt?
11 Hagi kini ne'mo'a anage huno pristi netre Zadokine Abiatanena kea atrezanante'ne, nahigeta kini nera kea hazageno noma'arera e'ne huta Juda vahera zamasamio.
Dávid király pedig küldött Czádók és Ebjátár papokhoz, mondván: Beszéljetek Jehúda véneivel, mondván: miért lennétek az utolsók, mikor visszahozzák a királyt a házába? Egész Izrael szava pedig eljutott volt a királyhoz a házába.
12 Hagi tamagra nagri naga manita nagri kora mani'nazanki nahigeta kea huta onavreta natrageno, aru vahe'mo'za navre'naze?
Testvéreim vagytok, csontom és húsom vagytok; miért lennétek hát utolsók, mikor visszahozzák a királyt?
13 Hagi Amasana ome asami'o, agra nagri kora manine, nagra huhamprigante'nugenka Joapu nona erinka sondia vahetera kegava hugahane, nagrama havigema hanugeno'a Ra Anumzamo'a nahegahie.
Amászának meg mondjátok: nemde csontom és húsom vagy? Így tegyen velem az Isten és így folytassa – bizony hadvezér lesz színem előtt minden időben Jóáb helyett.
14 Hagi Juda nagara Deviti'ma hiankemo zamagu'a zamazeri rukrehe hige'za, Devitina kea atrente'za, kagrane maka sondia vahekane ete Jerusalemi eho.
Így magához hajtotta mind a Jehúda embereinek szívét, mint egy emberét; és küldtek a királyhoz: Jöjj vissza te meg mind a szolgáid,
15 Hagi Deviti'a Jerusalemi enaku Jodani tinte ne-ege'za Juda vahe'mo'za Gilgali kumate ome tutagiha hu'za azahu'za avre'za Jodani tina eme takahe'za enaku vu'naze.
Visszatért tehát a király és eljutott a Jordánhoz; Jehúda pedig Gilgálba ment, hogy elémenjen a királynak, hogy átvigyék a királyt a Jordánon.
16 Hagi Gera nemofo Simei'a Benzameni nagapinti nekino Devitima eme negeno'a, mago'a Juda naga'ene kini ne' Devitintega ame hu'za urami'naze.
Akkor sietett Simeí, Géra fia, a Benjaminbeli, a Bachúrímból való, s lement Jehúda embereivel Dávid király elé.
17 Hagi Simei enena rama'a Benzameni nagapinti ne urami'naze. Hagi anampina Siba'a Soli eri'za ne-ene 15ni'a ne' mofavre zaga'ane, 20'a eri'za vahe'ane vu'naze. Hagi kini nemofo avuga ame hu'za Jodani tina takahe'za vu'naze.
És ezer ember volt vele Benjáminból meg Czíba, Sául házának szolgája s tizenöt fia és húsz szolgája ővele; és átgázoltak a Jordánon a király elé.
18 Hagi tina takahe'za vute ete hu'za Deviti nagara zamaza hugantu atre'naze. Hagi kini ne'mo'ma tima takaheno kantu kazigama vu'zama nehigeno'a, Gera nemofo Simei'a agafi eme kepri hu'ne.
Épen átkelt a komp, hogy átvigyék a király házát és hogy tegyék, ami, jónak tetszik szemeiben, ekkor Simeí, Géra fia, levetette magát a király előtt, mikor átkelt a Jordánon.
19 Hagi Simei'a Devitina amanage huno asmi'ne, Jerusalemi kuma'ma atrenka nevanke'na hu'noa zankura nagra nasunku huanki ramoka, ana hazenkeni'a atrenanto.
És szólt a királyhoz: Ne tudjon be nekem uram bűnt és ne emlékezzél arra, amit vétett szolgád ama napon, melyen elment uram, a király Jeruzsálemből, hogy szívére venné a király.
20 Hagi antahio, nagra kefo navu'nava hu'na kumi hu'noe. E'ina hu'negu mika Josefe nagapintira nagra egota hu'na eme hufrufra hugantoe.
Mert tudja szolgád, hogy én vétkeztem és íme eljöttem ma elsőnek József egész házából, lemenve uram a király elé.
21 Hagi Zerua nemofo Abisai'a amanage huno hu'ne, Nahigenka Anumzamo'ma huhamprinte'nea ra nera huhavizana hu'nane? Hagi Simeiga frigahane. Na'ankure Ra Anumzamo'ma huhampri'nea kini nera huhaviza hunte'nane.
Ekkor megszólalt Abisáj, Czerúja fia, és mondta: Vajon amiatt ne ölessék-e meg Simeí, hogy átkozta az Örökkévaló fölkentjét?
22 Higeno Deviti'a Abisaikiznine Joapukiznia amanage huno kenona hu'ne, ama tanagri' zana omne'ne. Hagi na'a higeta nagrira kehara hunenanta'e? Ama'na kna vahe ahefri kna omaneneanki, muse hukna me'ne. Na'ankure nagra menina Israeli vahe kini mani'noanki, mago vahera zamahe ofrigahaze.
De mondta Dávid: Mi közöm hozzátok Czerúja fiai, hogy akadályozókul lennétek ma nekem. Ma megölessék valaki Izraelben? Mert hiszen tudom, hogy ma vagyok király Izrael fölött!
23 Hagi Deviti'a rukarehe huno Simeina anage huno asami'ne, onkahegahue.
Szólt tehát a király Simeíhez: Nem fogsz meghalni. És megesküdött neki a király.
24 Hagi Soli negeho Mefiboseti'a, Deviti kenaku urami'ne. Hagi Deviti'ma Jerusalemima atreno viregatira Mefiboseti'a agia sese osuno, kukena'a sese osuno, agi'zokara ohareno atregeno me'ne.
Mefibóset pedig, Sául fia, lement a király elé; nem gondozta volt lábait, se nem gondozta szakállát, és ruháit sem mosatta ama naptól fogva, hogy elment a király, egészen ama napig, melyen békével megjött.
25 Hagi Mefiboseti'ma kini ne'ma eme tutagiha huntegeno'a, kini ne'mo agenoka huno, Kagra nahigenka nagranena ovu'nane?
És volt, mikor Jeruzsálembe jött a király elé, mondta neki a király: Miért nem jöttél velem, Mefíbóset?
26 Higeno agra kenona huno, ranimoka kagra antahi'nane, nagria nagiamo'a haviza hu'ne. Hagi Jerusalema atrenka vana zupa donkini'a azeri retro hunantenke'na va'neno hu'na eri'za vaheni'gu huana, anara osu'za renavatga hu'naze.
Mondta: Uram király, a szolgám megcsalt engem; mert azt mondta szolgád: hadd nyergelem föl magamnak a szamarat, ráülök és elmegyek a királlyal, mert szolgád sánta.
27 Hagi Siba'a natreno vuno kagrira havige ome kasamino, nagrira nazeri haviza hu'ne. Hianagi nagra antahi'noe, kagra Ra Anumzamofo ankero vahe kna hunananki, nazano kagri'ma kavesi'nea zana amne hunanto.
De ő rágalmazta szolgádat uramnál a királynál; uram a király pedig olyan, mint az Isten angyala: tedd tehát, ami jónak tetszik szemeidben.
28 Hagi kagra nenfa nagara maka tahe frintesine. Hianagi kagra nagrane ne'zana eme no hunka hanke'na, kagrane ne'zana ne'noe. Hagi ranimoka na'ante mago'a zankura kagrira kantahige'na erigahue.
Hiszen atyám egész háza nem volt más, mint halálra valók uram a király előtt, mégis az asztalodon evők közé helyezted szolgádat. Mi jogom volna hát nekem még, és hogy kiálthatok még a királyhoz?
29 Hagi Deviti'a ana kemofo nona'a huno, Hago rama'a keaga hananki tagano. Soli mopa kagrane Siba'ene amu'nompinti refko huta erigaha'e.
Mondta neki a király: Minek szaporítanád még a szót. Kimondtam: te meg Czíba osztozzatok a mezőben.
30 Hagi Mefiboseti'a ana kemofo nona'a amanage hu'ne, Agrake Siba'a ana maka'zana erino. Hagi kagrama mago hazenkema e'orinka knare'ma hunka kumate'ma anazankura nagra muse hue.
Ekkor szólt Mefíbóset a királyhoz: Az egészet is elveheti, minthogy uram királyom békével jött meg házába.
31 Hagi Bazilai'a Gileati kazigati ne'kino Rogerimi kumateti Devitina kenaku eramino Jodani tinte eme tutagiha hunteno, kegava hunteno vu'ne.
A Gileádbeli Barzilláj pedig lejött Rógelímból és átkelt a királlyal a Jordánon, hogy elkísérje őt a Jordán mentén.
32 Hianagi Bazilai'a 80'a kafu huno ozafare'ne. Hagi agra feno nekino Deviti'ma Mahanamima umanigeno'a, kva hunteno upa'ma hia zana aza hu'ne. Na'ankure agra tusi'a feno ne' mani'negu anara hu'ne.
És Barzilláj nagyon öreg volt, nyolcvan éves; s ő eltartotta a királyt, mikor Máchanájimban időzött, mert igen nagy ember volt.
33 Anama higeno'a Deviti'a amanage huno Bazilaina asmi'ne, Tina takahenka nagrane Jerusalemi vananke'na, ome kegava hugantegahue.
És szólt a király Barzillájhoz: Jer te velem át, majd eltartalak magamnál Jeruzsálemben.
34 Hagi Bazilai'a kenona huno, ramoka, nagra na'ante Jerusalemia vugahue? Nagra ozafa re'noanki'na za'za kna ama mopafina omanigahue.
De szólt Barzilláj a királyhoz: Mennyi még életem éveinek napja, hogy fölmenjek a királlyal Jeruzsálembe?
35 Hagi nagra 80'a zagekafu hugeno, navufgamo'a so'e osu'ne. Hagi kave'ma nene'na e'iza nenoe hu'na haga'a nontahue. Hagi zagamema hu vahe'mo'zama zagamema nehazage'na, nagra antahi so'e nosue. Hagi kini ne'moka nagra eri'za vahekamo'na na'ante kna kamigahue.
Nyolcvan éves vagyok én ma, vajon tudok-e különbséget jó és rossz között, avagy ízét érzi-e szolgád annak, amit eszem és amit iszom, avagy hallgatok-e még énekesek és énekesnők hangjára? Minek legyen hát szolgád uramnak a királynak még terhére?
36 Kini ne'moka kagrane Jodani tina takahe'na vugahuanagi, za'za kana ovugahuanki, kagra mago knare kavukva zana huonanto.
Egy kicsit majd átmegy szolgád a Jordánon a királlyal; de minek tenné meg velem a király ezt a jótéteményt?
37 Hagi natrege'na ete nagra kuma'nirega vu'na ufri'nena, nenrera nenfa matipi ome asenanteho. Hagi ama'ne eri'za neka'a Kimhamu'a, atregeno kagrane tina takaheno vinkenka nazano nagri'ma hunante'naku'ma hanana zana, agri ome hunto.
Hadd térjen vissza szolgád, hogy meghaljak városomban, atyám és anyám sírja mellett. De íme szolgád Kimhám vonul majd urammal a királlyal, és tedd vele azt, ami jónak tetszik szemeidben.
38 Hagi Deviti'a kenona huno, Nagra Kimhamu'na avrenugeno Jodani tina takaheno nevanige'na, kagri'ma kavesinia zana amne huntegahue.
Mondta a király: Velem vonuljon Kimhám, én pedig teszem vele, ami jónak tetszik a szemeidben; és bármit kívánsz magadnak tőlem, megteszem neked.
39 Hagi mika vahe'mo'za Jodani tina takahe'za kantu kaziga vazageno'a Deviti'a Basilaina antako hunenteno asomu ke huntetegeno, ete kuma'arega vu'ne.
Átkelt az egész nép a Jordánon, meg a király is átkelt; megcsókolta a király Barzillájt, megáldotta őt, és visszatért helyére.
40 Hagi Deviti'a Kimhamu'na avreno ete ti takaheno Gilgali nevige'za, mago'a Israeli vahe'ene sondia vahe'mo'za avega hu'za vu'naze.
Tovavonult a király Gilgálba és Kimhán vele vonult; Jehúda egész népe átvitte volt a királyt és Izrael népének is a fele.
41 Hagi Israeli vahe'mo'za Devitinte e'za amanage hu'naze, nahige'za Juda tafuhe'za katrazagenka, kagra'ene nagaka'anena Jodani tina takaheta neaze?
És íme mind az Izrael emberei jöttek a királyhoz; így szóltak a királyhoz: Miért loptak el téged testvéreink, Jehúda emberei, és átvitték a királyt és házát a Jordánon, mind a Dávid embereit ő vele együtt?
42 Hige'za Juda vahe'mo'za Israeli vahe'mokizmi ke nona'a hu'za, tamagria nahigeno tamasia nevazie? Tagra rankini nemofona, agri naga mani'none. Hianagi tagrira kini nemo'a mago zana amnea tamigeta nononkeno mago'zana amnea ontami'ne.
Ekkor megszólalt mind a Jehúda embere Izrael embere ellen: Mert közel áll hozzám a király; miért is haragszol hát e dolog miatt? Vajon ettünk-e valamit a királyból, avagy tán ajándék adatott-e nekünk?
43 Anante Israeli vahe'mo'za Juda vahe'mokizmi kenona hu'za, Tagra rama'a tamagrira tamagatereta 10ni'a naga nofi mani'nonankita, tagra rama'aza Devitimpintira erigahune. Hagi na'a hu'negeta e'inahu knara hunerantaze? Hagi tagra ese'zana ama kini nera ome avreta e'none. Hianagi Juda naga'mo'za mago'ane hanaveti'za Israeli nagara kehara rezamante'naze.
Felelt Izrael embere Jehúda emberének és mondta: Tíz részem van nekem a királyban, és Dávidot is inkább kívánom, mint te; miért kicsinylettél hát engem, hogy nem volt az én szavam az első, hogy visszahozzam királyomat? De keményebb volt Jehúda emberének szava Izrael emberének szavánál.
