< 2 Kva 6 >
1 Mago zupa kasnampa naga'moza Elisanku amanage hu'naze, Tagrama eta kagranema eme atru huta nemanuna nomo'a osi hu'negeta titipa nehune.
Szóltak a prófétafiak Elísához: Íme, kérlek, a hely, melyen mi előtted lakunk, szűk nekünk.
2 Hagi kagra amne tatresanketa Jodani tintega vuta tamente tamente zafa ome antagitere huta, eme atruma huta manisuna nona kasefa kigahumpi? Hazageno Elisa'a kenona huno, Knareki kema hazaza huta viho.
Hadd menjünk, kérlek, a Jordánhoz, és vegyünk onnan kiki egy gerendát és készítsünk ott magunknak egy helyet, hogy ott lakjunk. Mondta: Menjetek!
3 Anante mago kasnampa ne'mo'a Elisana amanage huno antahige'ne, Muse hugantoanki tagranena amne egahampi? Higeno Elisa'a huno, Izo amane tamagranena vugahue.
De mondta az egyik: Egyezz csak bele és jer szolgáiddal! Mondta: Én megyek!
4 Anagema huteno'a Elisa'a zamagrane vige'za, Jodani tinte'ma vute'za, agafa hu'za zafaramina antagi'naze.
Ment tehát velük; odaértek a Jordánhoz, kivágtak fákat.
5 Hianagi kasnampa vahe'pinti mago'zamimo'a zafa nentagigeno sa'ume'amo'a katiramino Jodani timpi fre'ne. Ana higeno kezatino, Oho, kva vahe'nimoka, vahe sau'me zamantahige'na eri'na e'noa saumemo katiramino timpi fre'ne.
És történt, a mint az egyik döntötte a gerendát, a vas a vízbe esett; fölkiáltott és mondta: Jaj uram pedig kölcsön van kérve!
6 Hanki anante Ra Anumzamofo eri'za ne' Elisa'a amanage hu'ne, Inante saumemo'a ufre'ne, higeno ufre'neama'a asami ankeretegeno, Elisa'a osi zafa azanku'na rukafrino anama ufrenere atregeno ana sasumemo'a timofo avozare mareri'ne.
Erre mondta az Isten embere: Hová esett? Megmutatta neki a helyet; levágott egy darab fát és odadobta és úszatta a vasat.
7 Anama higeno'a Elisa'a huno, Hanki erio, huno higeno ana kasnampa ne'mo'a azana ante henkamuteno ana sa'umena eri'ne.
És mondta: Emeld föl! Kinyújtotta a kezét és kivette.
8 Hanki knane knanena Siria kini ne'mo'ma Israeli vahe'ma ha'ma eme huzamanteku'ma nehuno'a, e'ire e'ire seli nonkumara ome anteta mani'neta Israeli vahera hara huzmantegahune huno sondia vahete kva vahe'age zamavaretru huno kea anaki'ne.
Arám királya pedig háborúskodott Izraéllel; tanácskozott szolgáival mondván: Erre meg erre a helyre táboromat!
9 Hianagi Ra Anumzamofo eri'za ne' Elisa'a Israeli kini netega anage huno kea atrente'ne, Siria vahe'mo'za hahuranteku seli nonkuma eme antazanki kva hu'nenka e'irega ovuo huno asamitere hu'ne.
És küldött az Isten embere Izraél királyához, mondván: Óvakodjál, nehogy átvonulj ezen a helyen, mert oda mennek le az Arámbeliek.
10 Anagema higeno'a, Israeli kini ne'mo'a sondia vahe'a huzmantege'za vu'za Elisa'ma zamasamirera ome kva hutere hu'naze. Rama'a zupa ana hutere hu'naze.
Ekkor küldött Izraél királya arra a helyre, melyről szólt neki az Isten embere; így intette őt és óvakodott attól nem egyszer és nem kétszer.
11 Anama nehazageno'a, Siria kini ne'mofona tusi rimpahe'ne. Ana higeno Siria kini ne'mo'a, sondia vahete ugagota kva vahera kehige'za azageno amanage huno zamantahige'ne, ina ne'mo Israeli kini netega anteno, tagrama huna kea ome nesamifi nasamiho?
És felháborodott Arám királyának a szíve e dolgon, elhítta szolgáit és szólt hozzájuk: Nemde, megmondjátok nékem, ki a mieink közül tart Izraél királyával?
12 Higeno mago eri'za vahe'amo'a asmino, a'o tagra ome nosamunanki Israelima mani'nea kasnampa ne' Elisa agra Israeli kini nera nesamiankino, nemsampinkama oku'ama hana nanekenena nentahino agra nesamie.
Mondta egyik a szolgái közül: Nem, uram király; hanem Elísá a próféta, ki Izraélben van, megmondja Izraél királyának a szavakat, miket a hálószobádban beszélsz.
13 Anagema higeno'a, kini ne'mo'a eri'za vahe'a zamasamino, inantega Elisa'a mani'nefi ome haketa ketenke'na sondia vahe huzmanta'nena vu'za ome avre'za amare eho. Hige'za vu'za ome hake'za kefore hute'za e'za anage hu'naze, Agra Dotani kumate mani'ne.
Mondta: menjetek és nézzétek, hol van ő, majd küldök és elhozatom! És tudtára adták neki, mondván: Íme Dótánban van!
14 Higeno kini ne'mo'a tusi sondia vahe krerafane, hosi afutamine, karisiramine zamatrege'za kenage Dotani vu'za ana rankumara kafo ome ante'za avazagi kagi'naze.
Küldött tehát oda lovakat és szekérhadat és tömérdek sereget: Odaértek éjjel és bekerítették a várost.
15 Hanki Anumzamofo eri'za ne' Elisa kato ne'mo'a nanterana atiramino keana, Siria sondia vahe'mo'za karisine, hosi afu'zmine emani'ne'za ana kumara avazigaginte'nageno zamage'ne. Ana huteno otino anage hu'ne, Oho kva vahe'nimoka, Siria vahe'mo'za tavazagi kagi'nazanki, tagra na'a hugahune?
Midőn az Isten emberének szolgája korán fölkelt, kiment, s íme egy sereg veszi körül a várost, meg ló és szekérhad. És szólt hozzá a legénye: Jaj uram, mit csináljunk?
16 Higeno Elisa'a amanage huno asami'ne, Kagra korora osuo. Na'ankure tagri kazigama mani'namo'za zamagrira zamagatere'za rama'a mani'naze.
Mondta: Ne félj, mert többen vannak, akik velünk, mint akik ő velük vannak.
17 Anante Elisa'a nunamuna amanage huno hu'ne, Ra Anumzamoka muse hugantoanki avua erihari hugeno keno, higeno Ra Anumzamo'a avua erihari higeno keana, mani'nampi me'nea agonaramimpina tusi'a hosi afutamimo'ene, tevenefake karisiramimo Elisana megaginte'negeno ke'ne.
És imádkozott Elísá és mondta: Örökkévaló, nyisd meg a szemeit, hogy lásson! S megnyitotta az Örökkévaló az ifjúnak szemeit és látott, s íme a hegy tele volt lovakkal és tüzes szekerekkel Elísá körül.
18 Hagi anante Siria sondia vahe'mo'za agrama mani'neregama erami tava'oma nehazageno'a, Elisa'a amanage huno Ra Anumzamofontega nunamuna hu'ne, Ra Anumzamoka ama sondia vahe'mokizmia zamavua erisu huo, huno higeno Elisa'ma hia kante, Ra Anumzamo'a sondia vahe'mokizmi zamavua erisu hu'ne.
Midőn lementek ellene, imádkozott Elísá az Örökkévalóhoz és mondta: Verd meg, kérlek, e népet vaksággal! És megverte őket vaksággal Elísá szava szerint.
19 Higeno Elisa'a amanage huno ana sondia vahe'mokizmia zamasami'ne, Kana hazagreta ru kumate e'naze. Hu'negu namage navaririta enke'na anama kenaku'ma aza ne'mofonte tamavre'na va'neno. Anage hige'za Elisana amage vazageno zamavareno Sameria rankumate vu'ne.
Ekkor szólt hozzájuk Elísá: Nem ez az út, és nem is ez a város, jertek utánam, hadd vezetlek benneteket azon férfiúhoz, akit ti kerestek. És vezette őket Sómrónba.
20 Hagi anama Sameria rankumapima ufretazageno'a, Elisa'a amanage hu'ne, Ra Anumzamoka ama sondia vahe'mokizmi zamavua erihari huge'za ete keho. Higeno Ra Anumzamo'a zamavua ete erihari hige'za kazana zamagra Sameria kumamofo amu'nompi mani'naze.
És volt, amint Sómrónba érkeztek, mondta Elísá: Örökkévaló, nyisd meg ezeknek a szemeit, hogy lássanak! És megnyitotta az Örökkévaló a szemeiket és láttak, s íme Sómrón közepén vannak.
21 Anama hazazama Israeli kini ne'mo'ma negeno'a, Elisana amanage huno asami'ne, Nenfaga hu i'zo huge'na ama vahera zamahe fri'neno?
És szólt Izraél királya Elísához, amint meglátta őket: Verjek-e, verjek, atyám?
22 Higeno Elisa'a kenona'a amanage hu'ne, kagra ozamahegahane. Na'ankure kazinuti'ene atireti'ma ha'ma hunka zamavrana vahera, zamahe nofrine. E'ina hu'negu ne'zane tine nezaminka zamatrege'za kinizmima mani'nerega ete viho.
Mondta: Ne verj! Vajon olyanokat, kiket foglyul ejtettél kardoddal és íjaddal, verni szoktál-e? Tégy eléjük kenyeret és vizet, hogy egyenek és igyanak, és menjenek urukhoz.
23 Higeno Israeli kini ne'mo'a tusi'a ne'za ana sondia vahera krezmantage'za, ana ne'zane tinena nevagama retazageno, huzmantege'za ete kini zamimo'ma Siriama mani'nerege vu'naze. Ana hige'za Siria sondia vahe'mo'za mago'enena e'za Israeli vahera rohura eme ozami'naze.
Erre készített számukra nagy lakomát, ettek, ittak, elbocsátotta őket és elmentek urukhoz. És többé nem jöttek már be Arám csapatjai Izraél országába.
24 Hanki henka, mago'a kafua evutegeno, Siria kini ne' Ben-Hadati'a maka sondia vahe'a zamazeri tru hutege'za, vu'za Sameria kumara ha' huzamantenaku ome kafonte'za avazagigagi'naze.
Történt ezek után, összegyűjtötte Ben-Hadád, Arám királya az ő egész táborát; fölvonult és ostrom alá vette Sómrónt.
25 Hagi za'za kna Siria vahe'mo'za Sameria kumara kafo ante'za avazagigagi zamantazage'za, vu'za e'za hu'za ne'zama eri'za nekana omanegeno, Sameria kumapina tusi'a zamagatontoza fore hu'ne. Higeno mago vahe'mo'ma tonki afu'mofo aseni'ama mizama hu'naku'ma hu'neana, kna'amo'a 0.9kilo hu'nea silva zagoreti miza nehu'za, namamofo rifa'a kna'amo'ma 63gremi hu'neana, kna'amo'a 57gremi hu'nea silva zagoreti mizase avamente vu'ne.
Nagy éhség volt Sómrónban; ők ugyanis ostrom alatt tartották, míg egy szamárfej nyolcvan ezüstbe és egy káb galambganéj öt ezüstbe került.
26 Ana'ma higeno mago zupa Israeli kini ne'mo'a have keginamofo agofetu enevigeno mago a'mo'a kezatino, kini'nimoka muse hugantoanki, naza huo.
Midőn Izraél királya bejárta a falat, egy asszony kiáltott hozzá, mondván: Segíts uram, király!
27 Anage higeno kini ne'mo'a amanage huno asmi'ne, Ra Anumzamo'ma kazama nosanige'na, nagra nankna hu'na kaza hugahue? Kagrama antahinana witima neharaza kumapinti witia eri kamige, wainima regatatima nehaza kumapintira wainia eri'na kaza hugahuo? A'o anara osugahue.
Mondta: Nem segít téged az Örökkévaló, honnan segítselek én? Tán a szérűről vagy a présházból?
28 Anante ana kini ne'mo'a ana ara antahigeno, Nagra na'a hugante'nuegu nehane? Higeno ana a'mo'a kini nera asmino, Ama a'mo'a nagriku huno, ne'mofavreka'a menina ahegeta neteta, okina nagra ne'mofavreni'a ahesugeta negahu'e hu'ne.
És mondta neki a király: Mi bajod van? Mondta: Ez az asszony szólt hozzám: add ide fiadat, hogy megegyük ma, az én fiamat pedig megesszük holnap.
29 Hige'na nagra mofavre'ni'a ahogeta kavofi kreta neteta, anante knazupa agri nonte vu'na, kagra mofavre'ka'a ahegeta na'mneno hu'na huana, agra mofavre'a azeri fraki'ne.
Megfőztük tehát fiamat és megettük; és szóltam hozzá a másik napon, add ide a te fiadat hogy megegyük, de elrejtette a fiát.
30 Higeno ana a'mofo kema kini ne'mo'ma nentahino'a, avatera asunku kukena hu'neno, amegama antani'nea kini zaza kukena'a tagato tugutu nehuno, ana have keginamofo agofetu nevige'za, ke'naze.
És volt, amint hallotta a király az asszony szavait, megszaggatta ruháit, ő éppen bejárta a falat, akkor látta a nép, hogy íme zsák volt a testén belülről.
31 Anante kini ne'mo'a amanage hu'ne, Amama e'neruna knazamofo agafa'a Elisa mani'ne. E'ina hu'negu nagra menina Sarafati kumateti ne' Elisana ananke akafrigahue. Ana'ma osanugeno'a, Anumzamo'a ama ana knare okina nagrira nazeri havizantfa hugahie.
Ekkor mondta: Így tegyen velem Isten és így folytassa, ha Elísának, Sáfát fiának feje rajta marad e napon.
32 Hagi kini ne'mo'ma anagema huteno'a, mago eri'za vahe huntegeno Elisa'ma mani'nerega vu'ne. Hanki ana zupa Elisa'a noma'afi Israeli ranra kva vahe'ene atru hu'za mago'a zanku keaga nehu'za mani'nazageno, kini ne'mo'ma huntegeno ugota huno vu'nea eri'za nera uohanati'negeno, Elisa'a ana ranra kva vahetamina amanage huno zamasami'ne, Vahe'ma zamahe fri kini ne'mofo mofavremo'a, nagri nananke akafrinogu mago vahe huntegeno ne-e. Hianagi ana ne'ma esanigeta, kafa erigita rentrako hinkeno, nompina emareorino. Anama hanageno'a, kini ne'mo'a agra'a ana nera avaririno egahie.
Elísá pedig házában ült és a vének nála ültek. És küldött maga elül egy embert, de mielőtt hozzá érkezett a követ, ő így szólt a vénekhez: Láttátok-e, hogy ez a gyilkos fia küldött fejemet venni? Lássátok, amint megérkezik a követ, zárjátok be az ajtót és szorítsátok őt az ajtóba! Nemde hallatszanak urának léptei mögötte.
33 Hagi Elisa'a ana keaga huvaga orenegeno, kini ne'mofo kema erino vuno e'noma hu eri'za ne'mo'a agrite eramino e'ne. Hagi anante kini ne'mo'enena eno amanage hu'ne, Ra Anumzamo'a ama knazana atregeno tagritera efore nehie. Ana nehigu mago knare'zana Ra Anumzamo'a tagrira taza osugahiankina agrira mago'enena avegante'na omanigahue.
Ő még beszélt velük és íme, a követ leérkezett hozzá; mondta: Íme ez a szerencsétlenség az Örökkévalótól való, mit várjak még az Örökkévalóra!