1 Samue 25

1 Hagi Samueli'a frige'za Israeli vahe'mo'za eme atru hu'za zavi krafa nehu'za Rama kumate norava'oma'are asente'naze. Anante Deviti'a Paran Maoni hagege ka'ma kokantega urami'ne. Hagi Soli'a antahiama Deviti'ma Paran Maoni umani'ne hazageno'a anantega avaririno urami'ne.

Meghala pedig Sámuel, és egybegyűle az egész Izráel, és siratták őt, és eltemették az ő házában Rámában. Dávid pedig felkelt és elment Párán pusztájába.

2 Hagi Maoni kaziga Kameli kumatera tusi'a feno ante'nea nera magora mani'neankino, ana ne'mo'a 3 tauseni'a sipisipi afu anteno, 1tauseni'a meme afu ante'ne. Hagi mago zupa sipisipi afu'amofo azoka nehareno mani'ne.

És volt egy ember Máonban, a kinek jószága Kármelben vala, és ez igen tehetős ember volt: háromezer juha és ezer kecskéje volt néki. És Kármelben épen juhait nyírta.

3 Hagi ana ne'mofo agi'a Nebali'e. Hagi nenaro agi'a Abigelikino, agra hentofa a'kino knare antahi'zane a' mani'ne. Hianagi Nebali'a Kalepi nagapinti ne'kino, havi avu'ava ene' ne' mani'ne.

(Azt az embert pedig Nábálnak, és feleségét Abigailnak hívták, a ki igen eszes és szép termetű asszony volt; a férfi azonban durva és rossz erkölcsű vala, a Káleb nemzetségéből való volt.)

4 Hagi Deviti'ma hagege kokampima mani'neno antahiama, Nebali'ma sipisipi afu'amofo azoka nehare kema nentahino'a,

És meghallotta Dávid a pusztában, hogy Nábál a juhait nyírja.

5 10ni'a nehazave huzamanteno anage hu'ne, Kameli kumate vuta, nagri nagifi knare kne huta Nebalina ome humuse hunenteta,

Elkülde azért Dávid tíz ifjút, és monda Dávid az ifjaknak: Menjetek fel Kármelbe, és mikor Nábálhoz érkeztek, köszöntsétek őt nevemben békességesen.

6 anage huta asamiho, Kagra knare hunka za'za kna nemaninka, kagrane nagakane maka zanka'anena tamarimpa frune maniho,

És így szóljatok: Légy békességben az életben, legyen békességben a te házadnépe és legyen békességben mindened, a mid van!

7 Hagi menina antahuana sipisipi azoka neharana kna me'ne hu'za nasami'naze. Hagi sipisipi afukama kegavama nehaza vahe'mo'zama Kemoli kumate'ma tagranema emani'naza knafina, zamazeri havizana nosuta, mago'a zazmia kumazafa ose'none.

Most hallottam, hogy juhaidat nyiratod. A te pásztoraid pedig velünk valának, nem bántottuk őket, és semmijök sem hibázott az alatt az egész idő alatt, míg Kármelben valának.

8 Hagi anankea eri'za vaheka'a zamasamisanke'za, tamage hu'za kasamigahaze. Hagi antahiraminka so'e kavukva huranto. Na'ankure menina ne'za kreno neneno muse hukna me'ne. Hagi muse hugantonanki, ne'zama ante'nesaza zana Deviti'a mofavreka'agna higeta tagra eri'za vaheka'a mani'nonanki aza hunka ne'zana menina tamio huta asmiho.

Kérdezd meg szolgáidat, ők meg fogják mondani néked. Legyenek azért ez ifjak kedvesek előtted, mert alkalmas időben jöttünk. Adj kérlek abból, a mi kezed közt van, szolgáidnak, és a te fiadnak, Dávidnak.

9 Hagi ana nehazavemo'za Nebalinte'ma unehanati'za Deviti'ma zamasami'nea nanekea agri agi eri'za ome asamite'za, kenonama huzaminigu avega ante'za mani'naze.

Elmenének azért a Dávid szolgái, és szólának Nábálnak mind e beszédek szerint a Dávid nevében, és várakozának.

10 Hianagi Nebali'a ana kemofo nona'a amanage hu'ne, Jesi ne'mofo Deviti'ema nehazana izanku nehaze. Nagra ke'na antahi'na osu'noe? Meni ama knafina hakare'a eri'za vahe'mo'za kva'zimia atre'za nefraza knagino, agra mago kazokzo eri'za vahe mani'negahie.

Nábál pedig felele a Dávid szolgáinak, és monda: Kicsoda Dávid és kicsoda Isainak fia? Mai napság sok olyan szolga van, a kik elszöknek uraiktól.

11 Na'ante antahi'na ke'na osu'nesoa vahera, bretiniane, tini'ane, afu'niane sipisipi azoka'ma haresaza vahe'ma zaminaku'ma hanua ne'zana tamigahue? Tamagra igati e'naze nagra kena antahina osu'noanki'na ontamigahue.

Vegyem azért kenyeremet és vizemet és az én levágott marhámat, a melyet nyíróimnak levágattam, hogy olyan embereknek adjam, a kikről azt sem tudom, hova valók?

12 Hagi Devitima huzmantege'za e'naza nehazavemo'za ete rekrahe hu'za vu'za ana miko kema Nebali'ma hiankea Devitina ome asami'naze.

Akkor megfordulának a Dávid szolgái az ő útjokra, és visszatérének; és mikor megérkezének, értesítették őt mind e beszédek felől.

13 Hagi Deviti'a sondia vahe'a anage huno zamasami'ne, Bainati kazinknontamia tamavate eriho hige'za eri'zageno, agranena ana huno bainati kazinknoma'a e'nerino, 400'a sondia vahera zamavareno nevuno, 200'a sondia vahera huzmantege'za fenozamire kegava hu'naze.

És monda Dávid az ő embereinek: Kösse fel mindenki kardját! És felköté mindenki a kardját, Dávid is felköté az ő kardját; és felment Dávid után mintegy négyszáz ember; kétszáz pedig ott maradt a podgyásznál.

14 Hianagi mago kato ne'mo Nebali nenaro Abigelina ome asamino anage hu'ne, Deviti'a ka'ma kokampi mani'neno, kvatimofona kea atrenteana ana kea huhaviza nehuno, ke'a antahi omi'ne.

Abigailt pedig, a Nábál feleségét értesíté a szolgák közül egy ifjú, mondván: Ímé Dávid követeket küldött a pusztából, hogy köszöntsék a mi urunkat, de ő elűzé őket.

15 Hagi ana vahe'mo'za anantegama umanuna kna'afina knare zamavuzmava hurante'za, tazeri havizana osu'za, mago zantia kumazafa ose'za kegava hurante'naze.

Azok az emberek pedig igen jók voltak mi hozzánk; és nem volt bántódásunk, és semmink nem hibázott az alatt az egész idő alatt, míg velök jártunk, mikor a mezőn voltunk.

16 Hagi anantegama umanuna knafina hanine zagenena ana vahe'mo'za vihugna hu'za manigagine'za kegava hunerantageta sipisipia kegava hu'none.

Olyanok voltak reánk nézve, mint a kőfal, mind éjjel, mind nappal, az alatt az egész idő alatt, míg velök valánk, mikor a juhokat őriztük.

17 Hagi ama anankea nentahinka, nazano huzmantenaku'ma hanana zana huzamanto. Na'ankure kvatimofone noma'afima nemaniza vahera Deviti'a eme zamazeri haviza hu'naku kea retro nehie. Nebalia knare nera omani'neankino, mago vahe'mofo kea ontahigahie.

Most azért értsd meg és lássad, hogy mit kelljen cselekedned, mert jelen van a veszedelem a mi urunk és az ő egész háza ellen, ő pedig oly kegyetlen ember, hogy senki sem szólhat néki.

18 Hagi Abigeli'a ana nanekema nentahino'a, ame huno 200'a bretigi, meme akrute tro hu'naza tafentrempi wainia tagino e'nerino, 5fu'a krente'naza sipisipi afuki, 20 kilo kre hagege hunte witigi, 100'a waini araga antehagege hu'za regripe ante'nazanki, 200'a fiki araga regripe ante'nazana donki afutamimofo agumpi erinte'ne.

Akkor Abigail sietve vőn kétszáz kenyeret, két tömlő bort, öt juhot elkészítve, öt mérték pergelt búzát, száz kötés aszúszőlőt és kétszáz kötés száraz fügét, és a szamarakra rakta.

19 Hagi Abigeli'a eri'za vahe'a anage huno zamasmi'ne, Ko vugota hinke'na tamage tamavaririna va'neno. Hianagi ana'ma hiazana nevena Nebalina osami'ne.

És monda az ő szolgáinak: Menjetek el előttem, ímé én utánatok megyek; de férjének, Nábálnak nem mondá meg.

20 Hagi ana a'mo'a donki afu'afi manino ana agonamofo krahopi nevigeno, Deviti'ene sondia vahe'anena anantega eramigeno, ana a'mo'a ome tutagiha huzmante'ne.

És történt, hogy a mint a szamáron megy vala, és leereszkedék a hegynek egyik mellékösvényén: ímé Dávid és az ő emberei lejövének eleibe, és ő összetalálkozék velök.

21 Hagi Deviti'a anage hu'ne, Maka'zama ama ana ne'mo'ma ka'ma kopima ante'neana tamage hu'na kegava hugeno mago'zana kumazufa osege, fanenea osuge hu'ne. Hagi knare navu'nava'ma hunte'norera nona huno haviza hunante'ne.

Dávid pedig azt mondotta volt: Bizony hiába őriztem ennek mindenét, a mije van a pusztában, hogy semmi híjja nem lett mindannak, a mi az övé, mert ő a jó helyett roszszal fizet nékem.

22 E'ina hu'negu ana ne'mofo nagara kenageke zamahe fri hana hugahue. Hagi ana'ma osu'na atrenugeno anampinti mago vahe'mo'ma amnema mani'nesigeno nanterama uhanatina, Anumzamo'a nahe frigahie.

Úgy cselekedjék az Isten Dávid ellenségeivel most és ezután is, hogy reggelig meg nem hagyok mindabból, a mi az övé, még egy ebet sem.

23 Hagi Abigeli'ma Devitima negeno'a ame huno donki afu'afinti eramia zamo, Devitina agafi kepri hu'ne.

Mikor pedig meglátta Abigail Dávidot, sietve leszállott a szamárról, és arczczal leborula Dávid előtt, és meghajtá magát a földig.

24 Hagi ana a'mo'a agafi kepri huneno Devitina asamino, Mago vahera knazana ozaminka, ranimoka nagripi ana miko knazana anto. Hagi muse hugantoanki nagra eri'za vahekamo'nama hanua kea antahio.

És az ő lábaihoz borula, és monda: Óh uram! én magam vagyok a bűnös, mindazáltal hadd beszéljen a te szolgálóleányod te előtted, és hallgasd meg szolgálóleányodnak szavait.

25 Devitiga ranimoka Nebali'a kefo avu'ava'ene ne' mani'neanki ke'a antahiminka mago'zana huonto. Agra'a agimo'ma hu'neaza huno negi vahe mani'ne. Hianagi nehazavema huzmantanke'za vu'nazana zamage'na antahina osu'noe.

Kérlek, ne törődjék az én uram Nábállal, ezzel a kegyetlen emberrel, mert a milyen a neve, olyan ő maga is; bolond az ő neve és bolondság van benne. Én azonban, a te szolgálóleányod, nem láttam az én uramnak szolgáit, a kiket elküldöttél volt.

26 E'ina hu'negu menina ranimoka tamage huno Ra Anumzamo'a mani'neankino, kataregenka kagra kazanutira vahera zamahe frinka kumira osane. Ana hu'negu kagri'ma ha'ma regantesaza vahera zamatrege'za Nebali'ma hiaza hu'za neginagi hiho.

Most pedig, óh uram! él az Úr és él a te lelked, hogy az Úr akadályozott meg téged, hogy gyilkosságba ne essél, és ne saját kezeddel szerezz magadnak elégtételt. Most azért olyanok legyenek ellenségeid, mint Nábál, és valakik az én uramnak megrontására törekesznek.

27 Hagi menima eri'za vahekamo'na eri'na e'noa ne'zana erinka, vaheka'a zamige'za neho.

És most ezt az ajándékot, a melyet a te szolgálóleányod hozott az én uramnak, adják a vitézeknek, a kik az én uram körül forgolódnak.

28 Hagi nagrama hua navu'navamo'ma kazeri havizama hanigenka, kumi'ni'a atrenanto. Na'ankure Ra Anumzamo'a kinima mani trara kagri nagapi antesigeta kinia manivava huta vugahaze. Na'ankure kagra Ra Anumzamofo ha' nehunka, maninkama ampina, mago havizana osu'nane.

Bocsásd meg azért a te szolgálóleányodnak vétkét; mert az én uramnak bizonyára maradandó házat épít az Úr, mert az Úrnak harczait harczolja az én uram, és gonoszság nem találtatik te benned a te életedben.

29 Hagi ha' vahekamo'zama kahe friku'ma nehageno'a, Ra Anumzana kagri Anumzamo'a knare huno kva hunegante. Hianagi Anumzamo'a ha' vaheka'a kumi atifi have erinteno ahetreankna huno zamahenati atresige'za ame hu'za fanane hugahaze.

És ha valaki feltámadna ellened, hogy téged üldözzön és életed ellen törjön: az én uramnak lelke az élőknek csomójába leend bekötve az Úrnál a te Istenednél; ellenségeidnek lelkét pedig a parittyának öbléből fogja elhajítani.

30 Hagi Ra Anumzamo'a kagrima ranimoka huvempagema hugante'neazama huvamaretesuno'a, Israeli vahete kva kazeri otisanigenka kva manisanunka,

És mikor az Úr megadja a jót az én uramnak mind a szerint, a mint megmondotta felőled, és téged fejedelmül rendel Izráel fölé:

31 ama anazamo'a kazeri haviza hugahianki, ranimoka kagra kazampintira nona hunka vahera zamahenka kagra kagia eri havizana osuo. Hanki Ra Anumzamo'ma ana mika'ma huvempage hugante'nea zama hugantesigenka, nagrira kagesa antahinamio.

Akkor, óh uram, nem leend ez néked bántásodra és szívednek fájdalmára, hogy ok nélkül vért ontottál, és hogy az én uram saját maga szerzett magának elégtételt. Mikor azért jót tesz az Úr az én urammal: emlékezzél meg szolgálóleányodról.

32 Hagi Deviti'a amanage huno Abigelina asmi'ne, Ra Anumzana Israeli vahe Anumzamo'a ra agi erisie! Menina Agra'a hugantegenka nagrira nagekura e'nane.

És monda Dávid Abigailnak: Áldott legyen az Úr, Izráelnek Istene, a ki téged ma előmbe küldött!

33 Hagi kagri'enena muse hugantoe, kagri so'e antahi'zamo naza huno knare antahi'zana namige'na, nona hu'na kezmi omane vahera ozamahegahue.

És áldott legyen a te tanácsod, és áldott légy te magad is, hogy a mai napon megakadályoztál engem, hogy gyilkosságba ne essem, és ne saját kezemmel szerezzek magamnak elégtételt!

34 Hagi menina nagritega amera hunka omantesina, Ra Anumzana Israeli vahe Anumzamofonte ko huvempage hu'noanki'na, oki nanterana Nebali'ene veneneraminena magore hu'na ozamatrosine.

Bizonyára él az Úr, az Izráelnek Istene, a ki megakadályozott engem, hogy veled gonoszul ne cselekedjem, mert ha te nem siettél és nem jöttél volna előmbe, úgy Nábálnak nem maradt volna meg reggelre csak egyetlen ebe sem.

35 Anante Deviti'a, Abigeli'ma erino vu'nea ne'zana e'nerino amanage hu'ne, Keagama nasami'nana hago antahoanki, kagrama nasamina kante ante'na anazana hugahuanki, krimpa fru e'nerinka nontega vuo.

És átvevé Dávid az ő kezéből, a mit hozott néki, és monda néki: Eredj el békességben a te házadhoz; lásd, hallgattam szavadra, és megbecsültem személyedet.

36 Higeno Abigeli'a anama huteno nontegama vuno ome keana, Nebali'a kini vahe'mo'za nehazaza huno tusi'a ne'za kreno neneno musenkase nehigeno ome ke'ne. Abigeli'a ana zamofo nanekea magore huno osami'ne. Na'ankure ana keragera Nebali'a tusi'a negi ti neno musenkase nehigeno nanterase'ne.

Mikor pedig Abigail Nábálhoz visszaérkezék, ímé olyan lakoma volt az ő házában, mint a király lakomája, és Nábál szíve vigadozék azon, mert igen megrészegedett; azért ő semmit sem mondott meg néki, sem kicsinyt, sem nagyot egészen reggelig.

37 Hagi nanterama segeno Nebali antahintahimo'ma ama'ma higeno, ana nanekea Abigeli'a asami'ne. Hagi anankema Nebali'ma nentahino'a tusi agesa nentahigeno, agazamo'a hapu higeno kaza osu havegna huno mase'ne.

Reggel pedig, mikor Nábál kijózanodék, megmondá néki felesége ezeket a dolgokat; és elhala az ő szíve ő benne, és olyanná lőn, mint a kő.

38 Hagi 10ni'a zagegna naza evutegeno, anante Ra Anumzamo'a Nebalina ahegeno fri'ne.

És mintegy tíz nap mulva megveré az Úr Nábált, és meghala.

39 Hagi Nebali'ma fri'nea nanekema Deviti'a nentahino amanage hu'ne, Nagra Ra Anumzamofo agi'a hentesga hanue, Nebali'ma nagri'ma nazeri haviza hu'nemofo nona hunte. Hagi eri'za vahe'amo'ma vahe'ma ahe frizanku Ra Anumzamo'a Agra'a ahe frie. Anage nehuno Deviti'a Abigelina ke atrenteno, a' erigantegahue hu'ne.

És mikor Dávid meghallotta, hogy Nábál meghalt, monda: Áldott legyen az Úr, ki bosszút állott Nábálon az én gyaláztatásomért, és szolgáját visszatartotta a gonosztól, a Nábál gonoszságát pedig visszafordítá az Úr az ő fejére! És elkülde Dávid, és izent Abigailnak, hogy elvenné őt feleségéül.

40 Hagi Deviti eri'za vahe'mo'za Kameli kumate urami'za Abigelina ome asami'za, Deviti'a ome avreta enkena a' erintaneno huno hurantegeta e'none.

Elmenének azért Dávid szolgái Abigailhoz Kármelbe, és beszélének vele, mondván: Dávid küldött minket hozzád, hogy téged elvegyen feleségéül.

41 Abigeli'a mopafi kepri nehuno amanage hu'ne, Nagra Deviti' eri'za vahe mani'ne'na eri'za vahe'amofo zamagia sese hu'zankura nave'nesie.

Ő pedig felálla, és meghajtotta magát arczczal a földre, és monda: Ímé a te szolgálóleányod szolgáló lesz, hogy mossa az én uram szolgáinak lábait.

42 Anage nehuno Abigeli'a ame huno agra donki'amofo agumpi marerige'za 5fu'a eri'za a'ne'amo'za avega hazageno, Deviti eri'za vahe'ene vazageno, Deviti'a a' avrente'ne.

És Abigail sietve felkele, és felült a szamárra és az ő öt szolgálóleánya, a kik körülötte valának, és elment Dávid követei után, és az ő felesége lőn.

43 Hagi Deviti'a Jezriri kumateti a' Ahinoamu ara erinte'nere, Abigeli'ma egeno'a ana taregamokea Deviti atre mani'na'e.

Ahinoát is elvevé Dávid Jezréelből, és mind a kettő felesége lőn néki.

44 Hianagi anama hianknafina Soli'a mofa'a Mikelina Deviti nenaro mani'neanagi, Gilim kumate ne' Lais nemofo Paltieli hanare ami'ne.

Saul pedig az ő leányát, Mikált, a Dávid feleségét Páltinak, a Láis fiának adá, a ki Gallimból való volt.