1 Kva 13
1 Hagi Anumzamofo eri'za ne'mo'a Ra Anumzamofo ke antahino Juda kumara atreno Beteli kumate vuno Jeroboamu'a Kresramana vu itare mnanentake'za krenaku oti'negeno uhanati'ne.
És ímé Isten embere jöve Júdából Béthelbe, az Úrnak intésére, és Jeroboám ott állott az oltár mellett, hogy tömjént gyújtson.
2 Anama unehanatigeno'a Ra Anumzamo'a agipi huvazino amanage huno kezati'ne, kresramna vu itamoke, kresramna vu itamoke! Amanage huno Ra Anumzamo'a hie, Deviti nagapintira mago ne'mofavre fore hanige'za Josaia'e hu'za agia ahegahaze. Hagi ana mofavremo'a kagri agofetura agona agonama havi anumzamofonte'ma mono'ma hunentaza pristi vahe'tmina aheno kresramna vanigeno, kagofetura vahe zaferinaramimo'a tevea regahie.
És kiálta az oltár ellen az Úr intése szerint, és monda: Oltár, oltár! ezt mondja az Úr: Ímé egy fiú születik a Dávid házából, a kinek neve Józsiás lészen, a ki megáldozza rajtad a magaslatok papjait, a kik most te rajtad tömjéneznek, és emberek csontjait égetik meg rajtad,
3 Anage nehuno ana knareke Anumzamofo eri'za ne'mo'a ke'ama eri tamagema hunakura, avame'zana amanage huno hu'ne, ama avame'zamo hugasamino ama kea Ra Anumzamo hu'ne hugahie, ko, kresramna vu itamo'a tagana vaziraminigeno, tanefamo'a herafiramigahie.
És ugyanazon napon csudát tőn, mondván: E lészen jegye, hogy az Úr mondotta légyen ezt: Ímé az oltár meghasad, és kiomol a hamu, mely rajta van.
4 Hagi Kini ne' Jeroboamu'ma Anumzamofo eri'za ne'mo'ma Betelima me'nea kresramna vu itagu'ma, kasnampa kema higeno, ana nanekema hiankema nentahino, kre sramnavu itare'ma Jeroboamu'ma mani'nereti azana rusuteno amanage hu'ne, amu nera azeriho, higeno ana zamo'a ru fatgo higeno, ete renamagi zankura tusi amuho hu'ne.
És a mikor meghallotta a király az Isten emberének beszédét, a melyet kiáltott vala az oltár ellen Béthelben, kinyújtá Jeroboám az ő kezét az oltártól, mondván: Fogjátok meg őt. És megszárada az ő keze, a melyet kinyújtott volt ellene, és nem tudta azt magához visszavonni.
5 Ana'ma nehigeno'a Ra Anumzamo'ma ke'ama eri tamagema hu avame'zama Anumzamofo eri'za ne'mofo agipi huvazino hu'nea kante anteno kresramna vu itamo'enena fragu vaziramigeno tanefa'mo'a herafirami'ne.
És meghasadt az oltár, és kiomlott a hamu az oltárról a jel szerint, a melyet tett vala az Isten embere az Úrnak beszéde által.
6 Hagi kini ne'mo'a amanage huno Anumzamofo eri'za ne'mofonkura hu'ne, muse hugantoanki, Rana kagri Anumzamofo nunamuna hunka antahigegeno nazana eriso'e hino, higeno Anumzamofo eri'za ne'mo'a Anumzamofo antahigegeno, ete ana azana eriso'e higeno ko'ma me'neankna hu'ne.
És szóla a király, és monda az Isten emberének: Könyörögj az Úrnak a te Istenednek, és imádkozz érettem, hogy ismét hozzám hajoljon az én kezem. És mikor könyörgött az Isten embere az Úrnak, visszahajla a király keze, és olyan lőn, mint azelőtt.
7 Anante kini ne'mo'a amanage huno Anumzamofo eri'za nera asami'ne, enka noni'afi ne'zana eme nenege'na musezana kami'neno.
És monda a király az Isten emberének: Jere haza velem és egyél ebédet, meg akarlak ajándékozni.
8 Hianagi Anumzamofo eri'za ne'mo'a amanage huno kini nera asami'ne, Maka nonka'afima me'neazana amu'nompinti refko hunka kamigahue hugahananagi, nonka'arega kagranena ovugahue. Hagi ama kumapina ne'zana nege, tina negera osugahue.
És monda az Isten embere a királynak: Ha a te házadnak felét nékem adnád is, nem mennék el veled, és nem enném kenyeret, sem vizet nem innám e helyen;
9 Na'ankure Ra Anumzamo'a amanage huno hunagru hunante'ne, Ana kumapima vanunka magore hunka tina nege, bretia nege, nehunka ete vu'nana karanka rukrahe hunka omo huno hunante'ne.
Mert azt parancsolta az Úr nékem az ő beszéde által, mondván: Ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál; vissza se térj az úton, a melyen elmenéndesz.
10 Anage nehuno Beteli kumara atreno ru kante avaririno kuma'arega vu'ne.
És elméne más úton, és nem tére meg azon az úton, a melyen Béthelbe ment.
11 Hagi ana'ma higeno'a, Beteli kumatera mago ranafa kasnampa ne' nemania ne'mofo mofavre'aramimo'za, maka zama ana knare'ma Beteli kumapima Anumzamofo eri'za ne'mo'ma eri fore'ma nehuno, kini ne'ma asamia kea eme asami'naze.
És lakozék Béthelben egy vén próféta, a kihez eljövén az ő fia, elbeszélé az ő atyjának mindazt a dolgot, a melyet aznap az Isten embere cselekedett volt Béthelben, és a beszédeket, a melyeket szólott vala a királynak; és elbeszélék azokat az ő atyjoknak.
12 Hagi ana nanekema nentahino'a nezamafa'a amanage huno zamantahigene, ina kantega vu'ne? Hige'za mofavre naga'amo'za Anumzamofo eri'za ne'mo'ma Juda kumate'ma eteno'ma nevige'noma ke'naza kana averi hu'naze.
Akkor monda nékik az ő atyjok: Mely úton ment el? És megmutaták az ő fiai az útat, a melyen elment volt az Isten embere, a ki Júdából jött.
13 Ana'ma hazageno'a amanage huno mofavre naga'agura hu'ne. Ame hutma donki afu'nimofo nofira renteta azeri retro hiho, huno hige'za mofavre naga'amo'za donki afura azeri retro hazageno, ana donki afu agumpi marerino vu'ne.
És monda az ő fiainak: Nyergeljétek meg nékem a szamarat; és mikor megnyergelék néki a szamarat, felüle reá,
14 Hagi ana kasnampa ne'mo'a Anumzamofo eri'za nera avaririno vuno mago oki zafa agafare umaninegeno, ome negeno amanage huno antahige'ne. Kagra Juda kumateti'ma Anumzamofo eri'za ne'ma e'nana nero? Huno antahigegeno, Izo nagra ana nere huno hu'ne.
És elméne az Isten embere után, és megtalálá őt egy cserfa alatt ülve, és monda néki: Te vagy-é amaz Isten embere, a ki Júdából jöttél? És monda: Én vagyok.
15 Anagema higeno'a, amanage huno ranafa kasnampa ne'mo'a hu'ne, Noni'arega nagrane enka tine bretinena eme no.
Akkor monda néki: Jere haza velem és egyél kenyeret.
16 Higeno Anumzamofo eri'za ne'mo'a amanage huno kenona hu'ne, I'o kagri'enena ete vu'na ama kumapina bretia nege, tina negera osugahue.
De az felele: Nem mehetek vissza veled, be sem mehetek veled; nem eszem kenyeret, vizet sem iszom veled e helyen;
17 Na'ankure Ra Anumzamo'a amanage huno hunagru hunantene. Ana kumapina bretia nege tina negera nosunka, ete katima esanana, kamati'ma vu'nana kantera omenka ru kantega eno huno hunante'ne.
Mert meg van nékem az Úrnak beszédével parancsolva: Ne egyél kenyeret, vizet se igyál ott, és ne térj azon az úton vissza, a melyen oda menéndesz.
18 Anagema higeno'a ranafa kasanampa ne'mo'a amanage huno asami'ne, Kagrama hanaza hu'na nagra'enena kasnampa ne' mani'noankino, Ra Anumzamo'a ankeroma'a huntegeno amanage huno eme nasami'ne, Ete avrenka nonka'arega egeno ne'zane tinena eme neno huno nasmi'ne. Hianagi havige huno revatga hu'ne.
És felele az néki: Én is olyan próféta vagyok, mint te, és nékem angyal szólott az Úrnak beszédével, mondván: Hozd vissza őt veled a te házadba, hogy kenyeret egyék és vizet igyék. És e képen hazuda néki.
19 Hagi ranafa kasnampa nemo'a revatgama higeno'a, Anumzamofo eri'za ne'mo'a, ana ranafa kasanampa ne'ene ne'zane tinena noma'afi ome ne'ne.
Megtére azért vele, és kenyeret evék az ő házában, és vizet ivék.
20 Hagi ne'zama nenaza trate'ma umani'nakeno revatgama huno avreno'ma e'nea ranafa kasnampa nera Ra Anumzamo'a asamigeno,
Mikor pedig az asztalnál ülének: lőn az Úr beszéde a prófétához, a ki őt visszahozta vala,
21 Juda kumateti'ma e'nea kasnampa nera ranke huno amanage huno asmi'ne, Ra Anumzamo'a amanage hie, Na'ankure kagra Ra Anumzamofonkea rutagrenka trake'a avaririo huno'ma hiana ovaririnka,
És kiálta az Isten emberének, a ki Júdából jött vala, ezt mondván: Ezt mondja az Úr: Mivelhogy engedetlen voltál az Úr szájának, és meg nem tartottad a parancsolatot, a melyet néked az Úr, a te Istened parancsolt volt;
22 Ra Anumzamo'ma ne'zane tinema ono huno'ma hu'nea kumapina ne'zane tinena ete enka eme ne'nane. E'ina hu'negu fri kerfaka'a kagehe'ima asezamante'naza matipina aseogantegahaze.
Hanem visszatértél, és kenyeret ettél és vizet ittál azon a helyen, a mely felől azt mondotta vala néked: Ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál: Nem temettetik a te tested a te atyáid sírjába.
23 Hagi Anumzamofo kasnampa ne'mo'ma bretine tinema netegeno'a, ana ranafa kasnampa ne'mo'a agra'a donki afu'a nofi renteno retro hunte'ne.
És miután evett kenyeret és ivott, megnyergelék a szamarat a prófétának, a kit visszahozott vala.
24 Ana higeno Anumzamofo eri'za ne'mo'a ana donki agumpi nevigeno, laionimo'a karanka eme keno ahe fri'ne. Ana ne'ma ahe frigeno'a, avufgamo'a kampi me'negeno, ana laionimo'a anante otino donki afu'ene mani'ne.
És mikor elment, egy oroszlán találá őt az úton, a mely megölé őt; és az ő teste az úton fekszik vala, és mind a szamár, mind az oroszlán a holttest mellett állanak vala.
25 Hagi karankama enevaza vahe'mo'zama kazana, ana nera laionimo ahetreteno anante otino mani'nege'za kete'za Beteli kumate vu'za mikazama fore'ma hu'nea zamofo nanekea ome zamasami'naze.
És ímé az arra menő emberek láták az úton heverő testet, és az oroszlánt a holttest mellett állani; és elmenvén, elbeszélék a városban, a melyben a vén próféta lakott.
26 Hagi ome revatgama huno avreno'ma e'nea ranafa kasnampa ne'mo'ma ana nanekema nentahino'a amanage huno hu'ne, Anumzamofo eri'za ne'ma Ra Anumzamofo ke'ma rutagre'nea nera, Ra Anumzamo'a kema hu'nea kante anteno laioni huntegeno ome ahe'ne.
A mit mikor meghallott a próféta, a ki visszahozta vala őt az útról, monda: Az Isten embere az, a ki engedetlen volt az Úr szájának; ezért adta az Úr őt az oroszlánnak, és az törte össze és ölte meg őt, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott volt néki.
27 Nehuno anante mofavre naga'agura donki afura nofira renteta azeri retro hiho, hige'za donki afura nofira rente'za azeri retro hu'naze.
És szóla az ő fiainak, mondván: Nyergeljétek meg nékem a szamarat. És felnyergelték.
28 Ana hazageno, ana donki afu agumpi nevuno ome keana ana ne'mofo avufga kampi me'negeno donkine lionimokea ana ne'mofo avufgama me'nere otinakeno ome ke'ne. Hagi Laionimo'a ana ne'mofo avufga nege, donki afura aheno negera osu'ne.
És ő elment és megtalálá a holttestet az útfélre vetve, és a szamarat és az oroszlánt a holttest mellett állva. Az oroszlán nem evett a holtból, és a szamarat sem tépte szét.
29 E'ina hu'negeno ana ranafa kasnampa ne'mo'a, Anumzamofo eri'za ne'mofo avufga donki afu agumpi ome erinenteno, asunku huno zavira neteno asente'naku kuma'arega erino vu'ne.
És felvevé a próféta az Isten emberének holttestét, és feltevé azt a szamárra, és visszahozá azt, és beméne a városba a vén próféta, hogy ott sirassa és eltemesse őt.
30 Hagi ana ranafa kasnampa ne'mo'a, nafu nagnanimoke huno krafa huno zavira neteno, agra'a matipi eme asente'ne.
És eltemeté a holtat a maga sírboltjába, és siraták őt: Ah szerelmes atyámfia!
31 Hagi Anumzamofo eri'za ne'ma asenteteno'a amanage huno mofavre naga'a zamasami'ne, henkama nagrama frisugeta, Anumzamofo eri'za ne'ma asente'noa matipi, nagri zaferina agri zaferinama eritruma hanare eritru hunteho.
És miután eltemette őt, szóla az ő fiainak, mondván: Ha meghalok, ebbe a sírba temessetek engem is, a melybe az Isten embere temettetett, tetemimet tegyétek az ő tetemei mellé;
32 Na'ankure Ra Anumzamo'ma asamigeno'ma Beteli kumate'ma me'nea kresramna vu itagu'ma eri haviza hugahue huno nehuno, Sameria kumapima agona agonama havi anumzante'ma mono'ma hunte kumatmima me'nea kumatmina eri haviza hugahiema hu'nea ke'mo'a nena avufga'a efore hugahie.
Mert beteljesedik az, a mit kiáltott az Úrnak beszédével az oltár ellen, a mely Béthelben van, és a magas helyeken való házak ellen, a melyek Samaria városaiban vannak.
33 Hianagi ana zama fore'ma hutegeno'a, Jeroboamu'a kefo avu'ava zama'afintira agu'a rukrahera osu'neanki, havi anumzamofo mono noma agona agonama kinte'naza mono nompina pristi vahetmina, amne vahepinti zamazeri oti vava nehuno, iza'oma pristima mani'nuema hia vahera pristi vahe azeri otitere hu'ne.
De még e történet után sem tért meg Jeroboám az ő gonosz útjáról, hanem ismét papokat rendele a nép aljából a magaslatokra, és a ki akarja vala, azt szentelé fel, hogy legyen a magaslatok papja.
34 Hagi e'ina zamo'a ra kumi Jeroboamu nagapina fore higeno, maka Jeroboamu nagara ama mopafintira Ra Anumzamo'a zamahe hana hu vagare'ne.
És ez a dolog lett az oka a Jeroboám háza vétkének, és a föld színéről való kiirtatásának és megsemmisíttetésének.
