< 詩篇 74 >
1 アサフの教訓のうた 神よいかなれば汝われらをかぎりなく棄たまひしや 奈何ばなんぢの草苑の羊にみかいかりの煙あがれるや
Oktató dal. Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, mindenkorra, füstöl haragod legelőd juhai ellen?
2 ねがはくは往昔なんぢが買求めたまへる公會ゆづりの支派となさんとて贖ひたまへるものを思ひいでたまへ又なんぢが住たまふシオンの山をおもひいで給へ
Emlékezzél meg községedről, melyet szereztél hajdanában, örökséged törzséről, melyet megváltottál; Czión hegyéről, a melyen lakoztál!
3 とこしへの滅亡の跡にみあしを向たまへ仇は聖所にてもろもろの惡きわざをおこなへり
Emeld lépteidet az örök romok felé; mindenképen rombolt az ellenség a szentélyben.
4 なんぢの敵はなんぢの集のなかに吼たけびおのが旗をたてて誌とせり
Ordítottak szorongatóid gyülekezőhelyed belsejében, tették az ő jeleiket jelekké.
Úgy tünik föl, mint a ki fölfelé viszi a fák sűrűjébe a fejszéket;
6 いま鉞と鎚とをもて聖所のなかなる彫刻めるものをことごとく毀ちおとせり
s most faragványait egyaránt baltákkal és csákányokkal leütik.
7 かれらはなんぢの聖所に火をかけ名の居所をけがして地におとしたり
Tűzbe borították szentélyedet, földig szentségtelenítotték meg neved hajlékát.
8 かれら心のうちにいふ われらことごとく之をこぼちあらさんと かくて國内なる神のもろもろの會堂をやきつくせり
Mondták szivükben: Nyomjuk el egyaránt! Elégették Istennek mind a gyülekező helyeit az országban.
9 われらの誌はみえず預言者も今はなし 斯ていくその時をかふべき われらのうちに知るものなし
Jeleinket nem láttuk, nincs többé próféta és nálunk senki sincs, a ki tudná, meddig?
10 神よ敵はいくその時をふるまでそしるや 仇はなんぢの名をとこしへに汚すならんか
Meddig, oh Isten, gyaláz a szorongató, káromolja az ellenség nevedet mindétig?
11 いかなれば汝その手みぎの手をひきたまふや ねがはくは手をふところよりいだしてかれらを滅したまへ
Mért vonod vissza kezedet s jobbodat? Húzd ki öledből, semmisíts!
12 神はいにしへよりわが王なり すくひを世の中におこなひたまへり
Hiszen Isten a királyom hajdantól fogva, ki segítséget mível a földön.
13 なんぢその力をもて海をわかち水のなかなる龍の首をくだき
Te szétmorzsoltad erőddel a tengert, összetörted a szörnyetegek fejeit a vize-ken;
14 鰐のかうべをうちくだき野にすめる民にあたへて食となしたまへり
te szétzúztad a leviátán fejeit, adod eledelül a pusztalakók népének;
15 なんぢは泉と水流とをひらき又もろもろの大河をからしたまへり
te hasítottál forrást és patakot, te kiszárítottál tartós folyamokat.
16 晝はなんぢのもの夜も又汝のものなり なんぢは光と日とをそなへ
Tied a nappal, tied az éjjel is, te készítottél világítót és napot;
17 あまねく地のもろもろの界をたて夏と冬とをつくりたまへり
te megállapítottad mind a föld határait, nyár és tél, te alkottad őket.
18 エホバよ仇はなんぢをそしり愚なる民はなんぢの名をけがせり この事をおもひいでたまへ
Emlékezzél meg erről: ellenség gyalázta az Örökkévalót és aljas nép káromolta nevedet.
19 願くはなんぢの鴿のたましひを野のあらき獣にわたしたまふなかれ 苦しむものに命をとこしへに忘れたまふなかれ
Ne add a vadnak gerliczéd lelkét, szegényeid életét ne felejtsd el mindenkorra.
20 契約をかへりみたまへ地のくらきところは強暴の宅にて充たればなり
Tekints a szövetségre; mert megteltek az ország sötét helyei erőszak tanyáival.
21 ねがはくは虐げらるるものを慚退かしめ給ふなかれ 惱るものと苦しむものとに聖名をほめたたへしめたまへ
Ne térjen vissza megszégyenülten az elnyomott, szegény és szűkölködő dicsérjék nevedet!
22 神よおきてなんぢの訟をあげつらひ愚かなるものの終日なんぢを謗れるをみこころに記たまへ
Kelj föl, Ieten, vidd ügyedet, emlékezzél gyalázásodról az aljas részéről egész nap.
23 なんぢの敵の聲をわすれたまふなかれ 汝にさからひて起りたつ者のかしがましき聲はたえずあがれり
Ne felejtsd el szorongatóid hangját, támadóid zajongását, mely folyton felszáll!