詩篇 128

1 京まうでの歌 ヱホバをおそれその道をあゆむものは皆さいはひなり

Zarándoklás éneke. Boldog mindaz, a ki féli az Örökkévalót, a ki útjaiban jár!

2 そはなんぢおのが手の勤労をくらふべければなり なんぢは福祉をえまた安處にをるべし

Kezeid szerzeményét midőn eszed, boldog vagy és jó dolgod van.

3 なんぢの妻はいへの奥にをりておほくの實をむすぶ葡萄の樹のごとく汝の子輩はなんぢの筵に円居してかんらんの若樹のごとし

Feleséged akár a gyümölcstermő szőllőtő házad belsejében; gyermekeid akár olajfacsemeték körülötte asztalodnak.

4 見よヱホバをおそるる者はかく福祉をえん

Íme, bizony így áldatik meg a férfi, aki féli az Örökkévalót!

5 ヱホバはシオンより恵をなんぢに賜はん なんぢ世にあらんかぎりヱルサレムの福祉をみん

Áldjon meg téged az Örökkévaló Cziónból és nézd Jeruzsálem jólétét élted minden napjaiban,

6 なんぢおのが子輩の子をみるべし 平安はイスラエルの上にあり

és láss gyermekeket gyermekeidtől! Béke Izraélre!