< 箴言 知恵の泉 9 >
Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.
Levágta a lakomájára valót, töltötte borát, el is rendezte asztalát.
Küldte leányzóit, vendégeket hí meg a város magaslatainak tetején.
Ki együgyű, térjen ide; esztelen – annak mondja:
5 汝等きたりて我が糧を食ひ わがまぜあはせたる洒をのみ
Jertek, egyetek kenyeremből és igyatok a borból, melyet töltöttem!
Hagyjátok az együgyűséget, hogy éljetek és haladjatok az értelem útján.
7 嘲笑者をいましむる者は恥を己にえ 惡人を責むる者は疵を己にえん
A ki csúfolót oktat, szégyent szerez magának, s a ki gonoszt megint, hibát önmagának.
8 嘲笑者を責むることなかれ 恐くは彼なんぢを惡まん 智慧ある者をせめよ 彼なんぢを愛せん
Ne intsd meg a csúfolót, nehogy meggyűlöljön, intsd meg a bölcset és megszeret téged.
9 智慧ある者に授けよ 彼はますます智慧をえん 義者を教へよ 彼は知識に監まん
Adj a bölcsnek és még bölcsebb lesz, tudasd az igazzal és gyarapodik tanulságban.
10 ヱホバを畏るることは智慧の根本なり 聖者を知るは聡明なり
A bölcsesség kezdete az istenfélelem, és a Szentnek megismerése értelem.
11 我により汝の日は多くせられ 汝のいのちの年は増べし
Mert általam sokasodnak napjaid és meggyarapodnak a te életed évei.
12 汝もし智慧あらば自己のために智慧あるなり 汝もし嘲らば汝ひとり之を負ん
Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, s ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.
13 愚なる婦は嘩しく且つたなくして何事をも知らず
Balgaság asszony zajongó, együgyű és mitsem tud.
14 その家の門に坐し邑のたかき處にある座にすわり
Háza bejáratába ül, székre, a város magaslatain,
hogy meghívja az úton arra menőket, kik egyenesen járnak ösvényeiken.
16 拙者よここに來れと また智慧な在りき人にむかひては之にいふ
Ki együgyű, térjen ide, és esztelen – annak mondja:
Lopott víz édes és titkosság kenyere kellemes!
18 彼處にある者は死し者その客は陰府のふかき處にあることを是等の人は知らざるなり (Sheol )
És nem tudja, hogy árnyak vannak ott, az alvilág mélységeiben vannak meghívottjai. (Sheol )