< 箴言 知恵の泉 8 >
Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?
A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
3 邑のもろもろの門 邑の口および門々の入口にて呼はりいふ
A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.
4 人々よわれ汝をよび 我が聲をもて人の子等をよぶ
Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz van!
5 拙き者よなんぢら聡明に明かなれ 愚なる者よ汝ら明かなる心を得よ
Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.
6 汝きけ われ善事をかたらん わが口唇をひらきて疋事をいださん
Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.
7 我が口は眞実を述べわが口唇はあしき事を憎むなり
Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.
8 わが口の言はみな義し そのうちに虚偽と奸邪とあることなし
Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.
9 是みな智煮の明かにするところ 知識をうる者の正とするところなり
Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.
10 なんぢら銀をうくるよりは我が教をうけよ 精金よりもむしろ知識をえよ
Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.
11 それ智慧は眞珠に愈れり 凡の寳も之に比ぶるに足らず
Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.
12 われ智慧は聡明をすみかとし 知識と謹愼にいたる
Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.
13 ヱホバを畏るるとは惡を憎むことなり 我は傲慢と驕奢 惡道と虚偽の口とを憎む
Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.
14 謀略と聡明は我にあり 我は了知なり 我は能力あり
Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.
15 我に由て王者は政をなし 君たる者は義しき律をたて
Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.
16 我によりて主たる者および牧伯たちなど瓦て地の審判人は世ををさむ
Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.
17 われを愛する者は我これを愛す 我を切に求むるものは我に遇ん
Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.
Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.
19 わが果は金よりも精舎よりも愈り わが利は精銀よりもよし
Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
20 我は義しき道にあゆみ 公平なる路徑のなかを行む
Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.
21 これ我を愛する者に貨財をえさせ 又その庫を充しめん爲なり
Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.
22 ヱホバいにしへ其御わざをなしそめたまへる前に その道の始として我をつくりたまひき
Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.
23 永遠より元始より地の有ざりし前より我は立られ
Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.
24 いまだ海洋あらず いまだ大なるみづの泉あらざりしとき我すでに生れ
Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.
25 山いまださだめられず 陵いまだ有ざりし荊に我すずでに生れたり
Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.
26 即ち神いまだ地をも野をも地の塵の根元を石造り給はざりし時なり
Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.
27 かれ天をつくり海の面に穹蒼を張たまひしとき我かしこに在りき
Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;
28 彼うへに雲氣をかたく定め 淵の泉をつよくならしめ
Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;
29 海にその限界をたて 水をしてその岸を踰えざらしめ また地の基を定めたまへるとき
Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
30 我はその傍にありて創造者となり 日々に欣び恒にその前に樂み
Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.
Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban.
32 されば小子等よ いま我にきけ わが道をまもる者は福ひなり
És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34 凡そ我にきき 日々わが門の傍にまち わが戸口の柱のわきにたつ人は福ひなり
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.
35 そは我を得る者は生命をえ ヱホバより恩寵を獲ればなり
Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
36 我を失ふものは自己の生命を害ふ すべて我を惡むものは死を愛するなり
De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!