< ヨブ 記 32 >
1 ヨブみづから見て己の正義とするに因て此三人の者之に答ふる事を止む
Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
2 時にラムの族ブジ人バラケルの子エリフ怒を發せり ヨブ神よりも己を正しとするに因て彼ヨブにむかひて怒を發せり
Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
3 またヨブの三人の友答ふるに詞なくして猶ヨブを罪ありとせしによりて彼らにむかひて怒を發せり
De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
4 エリフはヨブに言ふことをひかへて俟をりぬ 是は自己よりも彼等年老たればなり
Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
5 茲にエリフこの三人の口に答ふる詞の有ざるを見て怒を發せり
De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
6 ブジ人バラケルの子エリフすなはち答へて曰く 我は年少く汝等は年老たり是をもて我はばかりて我意見をなんぢらに陳ることを敢てせざりき
És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
7 我意へらく日を重ねたる者宜しく言を出すべし 年を積たる者宜しく智慧を教ふべしと
Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
8 但し人の衷には靈あり 全能者の氣息人に聰明を與ふ
Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
9 大なる人すべて智慧あるに非ず 老たる者すべて道理に明白なるに非ず
Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
11 視よ我は汝らの言語を俟ち なんぢらの辯論を聽き なんぢらが言ふべき言語を尋ね盡すと待り
Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
12 われ細に汝らに聽しが汝らの中にヨブを駁折る者一人も無く また彼の言詞に答ふる者も無し
Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
13 おそらくは汝等いはん 我ら智慧を見得たり 彼に勝つ者は唯神のみ 人は能はずと
Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
14 彼はその言語を我に向て發さざりき 我はまた汝らの言ふ所をもて彼に答へじ
Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
15 彼らは愕きて復答ふる所なく 言語かれらの衷に浮ばず
Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
16 彼等ものいはず立とどまりて重ねて答へざればとて我あに俟をるべけんや
Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
19 わが腹は口を啓かざる酒のごとし 新しき皮嚢のごとく今にも裂んとす
Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
20 われ説いだして胸を安んぜんとす われ口を啓きて答へん
Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
22 我は諂ふことを知ず もし諂はば我の造化主ただちに我を絶たまふべし
Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!