< 詩篇 88 >
1 聖歌隊の指揮者によってマハラテ・レアノテのしらべにあわせてうたわせたコラの子の歌、さんび。エズラびとヘマンのマスキールの歌 わが神、主よ、わたしは昼、助けを呼び求め、夜、み前に叫び求めます。
Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;
2 わたしの祈をみ前にいたらせ、わたしの叫びに耳を傾けてください。
jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.
3 わたしの魂は悩みに満ち、わたしのいのちは陰府に近づきます。 (Sheol )
Mert jóllakott lelkem bajokkal és életem az alvilághoz ért. (Sheol )
4 わたしは穴に下る者のうちに数えられ、力のない人のようになりました。
Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi
5 すなわち死人のうちに捨てられた者のように、墓に横たわる殺された者のように、あなたが再び心にとめられない者のようになりました。彼らはあなたのみ手から断ち滅ぼされた者です。
a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.
6 あなたはわたしを深い穴、暗い所、深い淵に置かれました。
Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.
7 あなたの怒りはわたしの上に重く、あなたはもろもろの波をもってわたしを苦しめられました。 (セラ)
Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.
8 あなたはわが知り人をわたしから遠ざけ、わたしを彼らの忌みきらう者とされました。わたしは閉じこめられて、のがれることはできません。
Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.
9 わたしの目は悲しみによって衰えました。主よ、わたしは日ごとにあなたを呼び、あなたにむかってわが両手を伸べました。
Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.
10 あなたは死んだ者のために奇跡を行われるでしょうか。なき人のたましいは起きあがってあなたをほめたたえるでしょうか。 (セラ)
A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.
11 あなたのいつくしみは墓のなかに、あなたのまことは滅びのなかに、宣べ伝えられるでしょうか。
Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?
12 あなたの奇跡は暗やみに、あなたの義は忘れの国に知られるでしょうか。
Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?
13 しかし主よ、わたしはあなたに呼ばわります。あしたに、わが祈をあなたのみ前にささげます。
Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.
14 主よ、なぜ、あなたはわたしを捨てられるのですか。なぜ、わたしにみ顔を隠されるのですか。
Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?
15 わたしは若い時から苦しんで死ぬばかりです。あなたの脅しにあって衰えはてました。
Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.
16 あなたの激しい怒りがわたしを襲い、あなたの恐ろしい脅しがわたしを滅ぼしました。
Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.
17 これらの事がひねもす大水のようにわたしをめぐり、わたしを全く取り巻きました。
Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.
18 あなたは愛する者と友とをわたしから遠ざけ、わたしの知り人を暗やみにおかれました。
Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.