< 詩篇 78 >

1 アサフのマスキールの歌 わが民よ、わが教を聞き、わが口の言葉に耳を傾けよ。
Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
2 わたしは口を開いて、たとえを語り、いにしえからの、なぞを語ろう。
Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
3 これはわれらがさきに聞いて知ったこと、またわれらの先祖たちがわれらに語り伝えたことである。
Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
4 われらはこれを子孫に隠さず、主の光栄あるみわざと、その力と、主のなされたくすしきみわざとをきたるべき代に告げるであろう。
nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
5 主はあかしをヤコブのうちにたて、おきてをイスラエルのうちに定めて、その子孫に教うべきことをわれらの先祖たちに命じられた。
Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
6 これは次の代に生れる子孫がこれを知り、みずから起って、そのまた子孫にこれを伝え、
azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
7 彼らをして神に望みをおき、神のみわざを忘れず、その戒めを守らせるためである。
hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
8 またその先祖たちのようにかたくなで、そむく者のやからとなり、その心が定まりなく、その魂が神に忠実でないやからとならないためである。
s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
9 エフライムの人々は武装し、弓を携えたが、戦いの日に引き返した。
Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
10 彼らは神の契約を守らず、そのおきてにしたがって歩むことを拒み、
Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
11 神がなされた事と、彼らに示されたくすしきみわざとを忘れた。
elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
12 神はエジプトの地と、ゾアンの野でくすしきみわざを彼らの先祖たちの前に行われた。
Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
13 神は海を分けて彼らを通らせ、水を立たせて山のようにされた。
Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
14 昼は雲をもって彼らを導き、夜は、よもすがら火の光をもって彼らを導かれた。
Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
15 神は荒野で岩を裂き、淵から飲むように豊かに彼らに飲ませ、
Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
16 また岩から流れを引いて、川のように水を流れさせられた。
fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
17 ところが彼らはなお神にむかって罪をかさね、荒野でいと高き者にそむき、
De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
18 おのが欲のために食物を求めて、その心のうちに神を試みた。
Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
19 また彼らは神に逆らって言った、「神は荒野に宴を設けることができるだろうか。
Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 見よ、神が岩を打たれると、水はほとばしりいで、流れがあふれた。神はまたパンを与えることができるだろうか。民のために肉を備えることができるだろうか」と。
Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
21 それゆえ、主は聞いて憤られた。火はヤコブにむかって燃えあがり、怒りはイスラエルにむかって立ちのぼった。
Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
22 これは彼らが神を信ぜず、その救の力を信用しなかったからである。
mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
23 しかし神は上なる大空に命じて天の戸を開き、
Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
24 彼らの上にマナを降らせて食べさせ、天の穀物を彼らに与えられた。
hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
25 人は天使のパンを食べた。神は彼らに食物をおくって飽き足らせられた。
menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
26 神は天に東風を吹かせ、み力をもって南風を導かれた。
Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
27 神は彼らの上に肉をちりのように降らせ、翼ある鳥を海の砂のように降らせて、
hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
28 その宿営のなか、そのすまいのまわりに落された。
leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
29 こうして彼らは食べて、飽き足ることができた。神が彼らにその望んだものを与えられたからである。
Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
30 ところが彼らがまだその欲を離れず、食物がなお口の中にあるうちに、
El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
31 神の怒りが彼らにむかって立ちのぼり、彼らのうちの最も強い者を殺し、イスラエルのうちのえり抜きの者を打ち倒された。
és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
32 すべてこれらの事があったにもかかわらず、彼らはなお罪を犯し、そのくすしきみわざを信じなかった。
Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
33 それゆえ神は彼らの日を息のように消えさせ、彼らの年を恐れをもって過ごさせられた。
így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
34 神が彼らを殺されたとき、彼らは神をたずね、悔いて神を熱心に求めた。
Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
35 こうして彼らは、神は彼らの岩、いと高き神は彼らのあがないぬしであることを思い出した。
megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
36 しかし彼らはその口をもって神にへつらい、その舌をもって神に偽りを言った。
És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
37 彼らの心は神にむかって堅実でなく、神の契約に真実でなかった。
de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
38 しかし神はあわれみに富まれるので、彼らの不義をゆるして滅ぼさず、しばしばその怒りをおさえて、その憤りをことごとくふり起されなかった。
De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
39 また神は、彼らがただ肉であって、過ぎ去れば再び帰りこぬ風であることを思い出された。
Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
40 幾たび彼らは野で神にそむき、荒野で神を悲しませたことであろうか。
Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
41 彼らはかさねがさね神を試み、イスラエルの聖者を怒らせた。
Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
42 彼らは神の力をも、神が彼らをあだからあがなわれた日をも思い出さなかった。
nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
43 神はエジプトでもろもろのしるしをおこない、ゾアンの野でもろもろの奇跡をおこない、
hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
44 彼らの川を血に変らせて、その流れを飲むことができないようにされた。
Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
45 神ははえの群れを彼らのうちに送って彼らを食わせ、かえるを送って彼らを滅ぼされた。
Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
46 また神は彼らの作物を青虫にわたし、彼らの勤労の実をいなごにわたされた。
A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
47 神はひょうをもって彼らのぶどうの木を枯らし、霜をもって彼らのいちじく桑の木を枯らされた。
Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
48 神は彼らの家畜をひょうにわたし、彼らの群れを燃えるいなずまにわたされた。
Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
49 神は彼らの上に激しい怒りと、憤りと、恨みと、悩みと、滅ぼす天使の群れとを放たれた。
Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
50 神はその怒りのために道を設け、彼らの魂を死から免れさせず、そのいのちを疫病にわたされた。
Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
51 神はエジプトですべてのういごを撃ち、ハムの天幕で彼らの力の初めの子を撃たれた。
megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
52 こうして神はおのれの民を羊のように引き出し、彼らを荒野で羊の群れのように導き、
Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
53 彼らを安らかに導かれたので彼らは恐れることがなかった。しかし海は彼らの敵をのみつくした。
vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
54 神は彼らをその聖地に伴い、その右の手をもって獲たこの山に伴いこられた。
Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
55 神は彼らの前からもろもろの国民を追い出し、その地を分けて嗣業とし、イスラエルの諸族を彼らの天幕に住まわせられた。
Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
56 しかし彼らはいと高き神を試み、これにそむいて、そのもろもろのあかしを守らず、
De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
57 そむき去って、先祖たちのように真実を失い、狂った弓のようにねじれた。
Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
58 彼らは高き所を設けて神を怒らせ、刻んだ像をもって神のねたみを起した。
Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
59 神は聞いて大いに怒り、イスラエルを全くしりぞけられた。
Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
60 神は人々のなかに設けた幕屋なるシロのすまいを捨て、
Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
61 その力をとりことならせ、その栄光をあだの手にわたされた。
Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
62 神はその民をつるぎにわたし、その嗣業にむかって大いなる怒りをもらされた。
Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
63 火は彼らの若者たちを焼きつくし、彼らのおとめたちは婚姻の歌を失い、
Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
64 彼らの祭司たちはつるぎによって倒れ、彼らのやもめたちは嘆き悲しむことさえしなかった。
Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
65 そのとき主は眠った者のさめたように、勇士が酒によって叫ぶように目をさまして、
Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
66 そのあだを撃ち退け、とこしえの恥を彼らに負わせられた。
s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
67 神はヨセフの天幕をしりぞけ、エフライムの部族を選ばず、
De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
68 ユダの部族を選び、神の愛するシオンの山を選ばれた。
hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
69 神はその聖所を高い天のように建て、とこしえに基を定められた地のように建てられた。
És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
70 神はそのしもべダビデを選んで、羊のおりから取り、
S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
71 乳を与える雌羊の番をするところからつれて来て、その民ヤコブ、その嗣業イスラエルの牧者とされた。
szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
72 こうして彼は直き心をもって彼らを牧し、巧みな手をもって彼らを導いた。
legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.

< 詩篇 78 >