詩篇 77
1 聖歌隊の指揮者によってエドトンのしらべにしたがってうたわせたアサフの歌 わたしは神にむかい声をあげて叫ぶ。わたしが神にむかって声をあげれば、神はわたしに聞かれる。
a karmesternek. Jedútún számára. Ászáftól. Zsoltár. Hangommal az Istenhez hadd kiáltok, hangommal az Istenhez, és ő figyel reám.
2 わたしは悩みの日に主をたずね求め、夜はわが手を伸べてたゆむことなく、わが魂は慰められるのを拒む。
Szorultságom napján az Urat kerestem; kezem éjjel kinyújtva van s nem dermed meg, vonakodott lelkem megvigasztalódni.
3 わたしは神を思うとき、嘆き悲しみ、深く思うとき、わが魂は衰える。 (セラ)
Istenre ha emlékezem, sóhajtanom kell; ha gondolkodom, elborul lelkem. Széla.
4 あなたはわたしのまぶたをささえて閉じさせず、わたしは物言うこともできないほどに悩む。
Tartod szemem őrzőit, nyugtalankodom s nem beszélhetek.
5 わたしは昔の日を思い、いにしえの年を思う。
Elgondolom a hajdankor napjait, az ősidőknek éveit.
6 わたしは夜、わが心と親しく語り、深く思うてわが魂を探り、言う、
Ha emlékezem éjjel hárfajátékomra, gondolkodnom kell szívemben és fürkész lelkem:
7 「主はとこしえにわれらを捨てられるであろうか。ふたたび、めぐみを施されないであろうか。
Örökre elvet-e az Úr és nem fog már többé kedvelni?
8 そのいつくしみはとこしえに絶え、その約束は世々ながくすたれるであろうか。
Megszünt-e kegyelme mindenkorra, elfogyott-e az igéret nemzedékre meg nemzedékre?
9 神は恵みを施すことを忘れ、怒りをもってそのあわれみを閉じられたであろうか」と。 (セラ)
Elfelejtett-e könyörülni Isten, avagy haragban elzárta-e irgalmát? Széla.
10 その時わたしは言う、「わたしの悲しみはいと高き者の右の手が変ったことである」と。
Azt mondtam: az a szenvedésem, hogy megváltozott a legfelsőnek jobbja.
11 わたしは主のみわざを思い起す。わたしは、いにしえからのあなたのくすしきみわざを思いいだす。
Emlékezem Jáh cselekedeteire, midőn emlékezem hajdankori csodádról;
12 わたしは、あなたのすべてのみわざを思い、あなたの力あるみわざを深く思う。
elmélkedem minden tettedről és cselekményeiden elgondolkodom.
13 神よ、あなたの道は聖である。われらの神のように大いなる神はだれか。
Isten, szentségben van az utad; ki oly nagy isten, mint az Isten?
14 あなたは、くすしきみわざを行われる神である。あなたは、もろもろの民の間に、その大能をあらわし、
Te vagy az Isten, ki csodát mível, tudattad a népek közt erődet.
15 その腕をもっておのれの民をあがない、ヤコブとヨセフの子らをあがなわれた。 (セラ)
Megváltottad karoddal népedet, Jákób és József fiait. Széla.
16 神よ、大水はあなたを見た。大水はあなたを見ておののき、淵もまた震えた。
Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak a vizek, megremegtek, meg is reszkettek a mélységek.
17 雲は水を注ぎいだし、空は雷をとどろかし、あなたの矢は四方にきらめいた。
Vizet ömlesztettek a felhők, dörejt hallattak a fellegek, nyilaid is szerte jártak;
18 あなたの雷のとどろきは、つむじ風の中にあり、あなたのいなずまは世を照し、地は震い動いた。
hallik dörgésed a forgatagban, megvilágították villámok a világot, megreszketett és megrendült a föld.
19 あなたの大路は海の中にあり、あなたの道は大水の中にあり、あなたの足跡はたずねえなかった。
Tengeren át volt utad és ösvényed nagy vizeken, és nyomdokaid nem voltak fölismerhetők.
20 あなたは、その民をモーセとアロンの手によって羊の群れのように導かれた。
Vezetted népedet, mint juhokat, Mózes és Áron által.
