詩篇 64

1 聖歌隊の指揮者によってうたわせたダビデの歌 神よ、わたしが嘆き訴えるとき、わたしの声をお聞きください。敵の恐れからわたしの命をお守りください。

A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Halljad, Isten, hangomat panaszomban; ellenség rettentésétől óvd meg éltemet.

2 わたしを隠して、悪を行う者のひそかなはかりごとから免れさせ、不義を行う者のはかりごとから免れさせてください。

Rejts el engem a gonosztevők tanakodásától, csődülésétől a jogtalanság cselekvőinek:

3 彼らはその舌をつるぎのようにとぎ、苦い言葉を矢のように放ち、

a kik élesítotték, mint a kardot, nyelvüket, fe. szítotték nyilukat, a keserű szót,

4 隠れた所から罪なき者を射ようとする。にわかに彼を射て恐れることがない。

hogy meglőjék rejtekben a gáncstalant, hirtelen lövik meg s nem félnek.

5 彼らは悪い企てを固くたもち、共にはかり、ひそかにわなをかけて言う、「だれがわれらを見破ることができるか。

Megerősödnek ők, a rossz dolgot elbeszélik, hogy tőröket rejtenek majd; azt mondják, ki látja őket?

6 だれがわれらの罪をたずね出すことができるか。われらは巧みに、はかりごとを考えめぐらしたのだ」と。人の内なる思いと心とは深い。

Jogtalanságokat fürkésznek ki: Elvégeztük a fürkészett fürkészést! A férfi belseje pedig és a szíve mélységes.

7 しかし神は矢をもって彼らを射られる。彼らはにわかに傷をうけるであろう。

Meglőtte őket Isten, nyiltól hirtelen lettek a sebeik.

8 神は彼らの舌のゆえに彼らを滅ぼされる。彼らを見る者は皆そのこうべを振るであろう。

Megejtette őket magukat a nyelvük: fejet csóválnak mind, a kik nézik.

9 その時すべての人は恐れ、神のみわざを宣べ伝え、そのなされた事を考えるであろう。

S megfélemlettek az emberek mind; hirdetik az Isten cselekvését és művét szemlélik.

10 正しい人は主にあって喜び、かつ主に寄り頼む。すべて心の直き者は誇ることができる。

Örülni fog az igaz az Orökkévalóban és menedéket talál benne, és dicsekszenek mind az egyenesszivüek.