< 詩篇 129 >
1 都もうでの歌 今イスラエルは言え、「彼らはわたしの若い時から、ひどくわたしを悩ました。
Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
2 彼らはわたしの若い時から、ひどくわたしを悩ました。しかしわたしに勝つことができなかった。
Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
3 耕す者はわたしの背の上をたがやして、そのうねみぞを長くした」と。
Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
4 主は正しくいらせられ、悪しき者のなわを断ち切られた。
Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
6 彼らを、育たないさきに枯れる屋根の草のようにしてください。
Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
7 これを刈る者はその手に満たず、これをたばねる者はそのふところに満たない。
A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
8 かたわらを過ぎる者は、「主の恵みがあなたの上にあるように。われらは主のみ名によってあなたがたを祝福する」と言わない。
Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!