箴言 知恵の泉 17
1 平穏であって、ひとかたまりのかわいたパンのあるのは、争いがあって、食物の豊かな家にまさる。
Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
2 賢いしもべは身持の悪いむすこを治め、かつ、その兄弟たちの中にあって、資産の分け前を獲る。
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3 銀を試みるものはるつぼ、金を試みるものは炉、人の心を試みるものは主である。
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
4 悪を行う者は偽りのくちびるに聞き、偽りをいう者は悪しき舌に耳を傾ける。
A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5 貧しい者をあざける者はその造り主を侮る、人の災を喜ぶ者は罰を免れない。
A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
6 孫は老人の冠である、父は子の栄えである。
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7 すぐれた言葉は愚かな者には似合わない、まして偽りを言うくちびるは君たる者には似合わない。
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8 まいないはこれを贈る人の目には幸運の玉のようだ、その向かう所、どこでも彼は栄える。
Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
9 愛を追い求める人は人のあやまちをゆるす、人のことを言いふらす者は友を離れさせる。
Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
10 一度の戒めがさとき人に徹するのは、百度の懲しめが愚かな人に徹するよりも深い。
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
11 悪しき者はただ、そむく事のみを求める、それゆえ、彼に向かっては残忍な使者がつかわされる。
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12 愚かな者が愚かな事をするのに会うよりは、子をとられた雌ぐまに会うほうがよい。
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13 悪をもて善に報いる者は、悪がその家を離れることがない。
A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
14 争いの初めは水がもれるのに似ている、それゆえ、けんかの起らないうちにそれをやめよ。
Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
15 悪しき者を正しいとする者、正しい者を悪いとする者、この二つの者はともに主に憎まれる。
A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
16 愚かな者はすでに心がないのに、どうして知恵を買おうとして手にその代金を持っているのか。
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17 友はいずれの時にも愛する、兄弟はなやみの時のために生れる。
Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
18 知恵のない人は手をうって、その隣り人の前で保証をする。
Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19 争いを好む者は罪を好む、その門を高くする者は滅びを求める。
Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20 曲った心の者はさいわいを得ない、みだりに舌をもって語る者は災に陥る。
Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21 愚かな子を生む者は嘆きを得る、愚か者の父は喜びを得ない。
A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
22 心の楽しみは良い薬である、たましいの憂いは骨を枯らす。
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
23 悪しき者は人のふところからまいないを受けて、さばきの道をまげる。
A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
24 さとき者はその顔を知恵にむける、しかし、愚かな者は目を地の果にそそぐ。
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25 愚かな子はその父の憂いである、またこれを産んだ母の痛みである。
Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
26 正しい人を罰するのはよくない、尊い人を打つのは悪い。
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27 言葉を少なくする者は知識のある者、心の冷静な人はさとき人である。
A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
28 愚かな者も黙っているときは、知恵ある者と思われ、そのくちびるを閉じている時は、さとき者と思われる。
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
