< ヨブ 記 10 >

1 わたしは自分の命をいとう。わたしは自分の嘆きを包まず言いあらわし、わが魂の苦しみによって語ろう。
Megundorodott lelkem életemtől, nekieresztem majd panaszomat, hadd beszélek lelkem keservében.
2 わたしは神に申そう、わたしを罪ある者とされないように。なぜわたしと争われるかを知らせてほしい。
Megmondom Istennek: Ne kárhoztass engem, tudasd velem, mi miatt pörölsz velem!
3 あなたはしえたげをなし、み手のわざを捨て、悪人の計画を照すことを良しとされるのか。
Illik-e hozzád, hogy nyomorgatsz, hogy megveted kezeid szerzeményét, míg a gonoszok tanácsa fölött fényt árasztasz?
4 あなたの持っておられるのは肉の目か、あなたは人が見るように見られるのか。
Testi szemeid vannak-e neked, avagy mint halandó lát, úgy látsz-e?
5 あなたの日は人の日のごとく、あなたの年は人の年のようであるのか。
Mint halandó napjai, olyanok-e napjaid, avagy éveid, mint férfi napjai,
6 あなたはなにゆえわたしのとがを尋ね、わたしの罪を調べられるのか。
hogy keresgéled bűnömet és vétkem után kutatsz,
7 あなたはわたしの罪のないことを知っておられる。またあなたの手から救い出しうる者はない。
noha tudod, hogy nem vagyok bűnös s nincs, ki kezedből menthet?
8 あなたの手はわたしをかたどり、わたしを作った。ところが今あなたはかえって、わたしを滅ぼされる。
Kezeid alakítottak engem és elkészítettek egyaránt köröskörül – és megsemmisítnél?
9 どうぞ覚えてください、あなたは土くれをもってわたしを作られた事を。ところが、わたしをちりに返そうとされるのか。
Gondolj csak rá, hogy mint agyagot készítettél te engem, s porba térítsz engem vissza?
10 あなたはわたしを乳のように注ぎ、乾酪のように凝り固まらせたではないか。
Nemde mint a tejet kiöntöttél engem s mint a sajtot összefolyattál;
11 あなたは肉と皮とをわたしに着せ、骨と筋とをもってわたしを編み、
bőrbe és húsba öltöztettél és csontokkal meg inakkal átszőttél;
12 命といつくしみとをわたしに授け、わたしを顧みてわが霊を守られた。
életet és szeretetet míveltél velem s gondviselésed megőrizte szellememet.
13 しかしあなたはこれらの事をみ心に秘めおかれた。この事があなたの心のうちにあった事をわたしは知っている。
De ezeket tartogattad szívedben, tudom, hogy ez volt benned:
14 わたしがもし罪を犯せば、あなたはわたしに目をつけて、わたしを罪から解き放されない。
ha vétkezem, megvigyázol engem és bűnöm alól föl nem mentesz.
15 わたしがもし悪ければわたしはわざわいだ。たといわたしが正しくても、わたしは頭を上げることができない。わたしは恥に満ち、悩みを見ているからだ。
Ha gonosz vagyok, jaj nekem; s ha igaz vagyok, föl nem emelhetem fejemet, jóllakva szégyennel és eltelve nyomorommal.
16 もし頭をあげれば、あなたは、ししのようにわたしを追い、わたしにむかって再びくすしき力をあらわされる。
S ha magasra emelkednék, mint fenevadra vadásznál rám, s ismételve csodálatosan bánnál velem;
17 あなたは証人を入れ替えてわたしを攻め、わたしにむかってあなたの怒りを増し、新たに軍勢を出してわたしを攻められる。
megújítanád tanúidat ellenem, sokszor tanúsítanád haragodat velem szemben: egymást felváltó hadak ellenem!
18 なにゆえあなたはわたしを胎から出されたか、わたしは息絶えて目に見られることなく、
S miért hoztál ki engem az anyaméhből? kimúltam volna s szem nem látna engem;
19 胎から墓に運ばれて、初めからなかった者のようであったなら、よかったのに。
mintha nem lettem volna, olyan volnék, a méhből a sírba vitettem volna.
20 わたしの命の日はいくばくもないではないか。どうぞ、しばしわたしを離れて、少しく慰めを得させられるように。
Nemde kevesek a napjaim, hagyj föl tehát; fordulj el tőlem, hogy földerülhessek egy keveset!
21 わたしが行って、帰ることのないその前に、これを得させられるように。わたしは暗き地、暗黒の地へ行く。
Mielőtt elmennék, hogy ne térjek vissza, sötétségnek és vakhomálynak országába,
22 これは暗き地で、やみにひとしく、暗黒で秩序なく、光もやみのようだ」。
országba, mely borús mint a homály, vakhomály, rend nélkül s fénylik – mint homály.

< ヨブ 記 10 >