イザヤ書 7
1 ユダの王、ウジヤの子ヨタム、その子アハズの時、スリヤの王レヂンとレマリヤの子であるイスラエルの王ペカとが上ってきて、エルサレムを攻めたが勝つことができなかった。
Történt Ácháznak, Jótám, Uzzijáhú fia, fiának, Jehúda királyának napjaiban, felvonult Reczín, Arám királya és Pékach, Remaljáhú fia, Izrael királya, Gyereuzsálem alá, harcra ellene; de nem bírt harcolni ellene.
2 時に「スリヤがエフライムと同盟している」とダビデの家に告げる者があったので、王の心と民の心とは風に動かされる林の木のように動揺した。
És jelentették Dávid házának, mondván: Táboroz Arám Efraimmal együtt! És megingott szíve és népének szíve, amint meginognak az erdő fái a széltől.
3 その時、主はイザヤに言われた、「今、あなたとあなたの子シャル・ヤシュブと共に出て行って、布さらしの野へ行く大路に沿う上の池の水道の端でアハズに会い、
És szólt az Örökkévaló Jesájáhúhoz: Menj csak ki Ácház elejébe, te és Seár-Jásúb fiad, a felső tó vízvezetékének széléhez, a mosók mezejének útjára.
4 彼に言いなさい、『気をつけて、静かにし、恐れてはならない。レヂンとスリヤおよびレマリヤの子が激しく怒っても、これら二つの燃え残りのくすぶっている切り株のゆえに心を弱くしてはならない。
És szólj hozzá: Légy veszteg és légy nyugodt, ne félj és szíved el ne lágyuljon ama két füstölgő üszökvégtől, Reczín meg Arám és Remaljáhú fia fellobbant haragja miatt.
5 スリヤはエフライムおよびレマリヤの子と共にあなたにむかって悪い事を企てて言う、
Mivelhogy rosszat határozott ellened Arám, Efraim és Remaljáhú fia, mondván:
6 「われわれはユダに攻め上って、これを脅し、われわれのためにこれを破り取り、タビエルの子をそこの王にしよう」と。
menjünk fel Jehúdába, rettentsük meg és foglaljuk el magunknak és tegyük meg benne királlyá Tábeal fiát.
7 主なる神はこう言われる、この事は決して行われない、また起ることはない。
Így szól az Úr, az Örökkévaló: Nem áll meg és nem lesz!
8 スリヤのかしらはダマスコ、ダマスコのかしらはレヂンである。（六十五年のうちにエフライムは敗れて、国をなさないようになる。）
Mert Arám feje Damaszkus és Damaszkus feje Reczín és hatvanöt év múlva megtöretik Efraim, nem lesz nép –
9 エフライムのかしらはサマリヤ、サマリヤのかしらはレマリヤの子である。もしあなたがたが信じないならば、立つことはできない』」。
és Efraim feje Sómrón és Sómrón feje Remaljáhú fia. Ha nem bíztok, bizony nem lesz biztosságtok.
10 主は再びアハズに告げて言われた、
És tovább is beszélt az Örökkévaló Ácházhoz, mondván:
Kérj magadnak jelt az Örökkévalótól, Istenedtől, mélységest kérj, vagy fenn; magasban levőt. (Sheol h7585)
12 しかしアハズは言った、「わたしはそれを求めて、主を試みることをいたしません」。
Mondta. Ácház: Nem kérek és nem kísértem meg az Örökkévalót.
13 そこでイザヤは言った、「ダビデの家よ、聞け。あなたがたは人を煩わすことを小さい事とし、またわが神をも煩わそうとするのか。
És mondta: Halljátok csak, Dávid háza! Vajon kevés-e nektek embereket fárasztani, hogy Istenemet is fárasztjátok?
14 それゆえ、主はみずから一つのしるしをあなたがたに与えられる。見よ、おとめがみごもって男の子を産む。その名はインマヌエルととなえられる。
Ezért ad maga az Úr nektek jelt: íme a fiatal nő várandós lesz és fiat szül és így nevezi őt: Immánuel.
15 その子が悪を捨て、善を選ぶことを知るころになって、凝乳と、蜂蜜とを食べる。
Vajat és mézet fog enni, mihelyt megvetni tudja a rosszat és választani a jót;
16 それはこの子が悪を捨て、善を選ぶことを知る前に、あなたが恐れているふたりの王の地は捨てられるからである。
mert mielőtt a fiú megvetni tudná a rosszat és választani a jót, elhagyatva lesz a föld, melynek két királyától te rettegsz.
17 主はエフライムがユダから分れた時からこのかた、臨んだことのないような日をあなたと、あなたの民と、あなたの父の家とに臨ませられる。それはアッスリヤの王である」。
Majd hoz az Örökkévaló rád és népedre és atyád házára napokat, aminők nem jöttek ama naptól fogva, hogy elszakadt Efraim Jehúdától – Assúr királyát.
18 その日、主はエジプトの川々の源にいる、はえを招き、アッスリヤの地にいる蜂を呼ばれる。
És lesz ama napon csalogatja az Örökkévaló a legyet, mely Egyiptom folyóinak szélén van és a méhet, mely Assúr országában van;
19 彼らはみな来て、険しい谷、岩の裂け目、すべてのいばら、すべての牧場の上にとどまる。
eljönnek és megszállnak mindannyian a pusztaságok völgyeiben és a sziklák hasadékaiban és mind a tüskebokrokon és mind a legelőkön.
20 その日、主は大川の向こうから雇ったかみそり、すなわちアッスリヤの王をもって、頭と足の毛とをそり、また、ひげをも除き去られる。
Azon napon levágja az Úr a folyam partjain bérelt borotvával – Assúr királyával a hajat és a lábak szőrét és a szakált is elveszi.
21 その日、人は若い雌牛一頭と羊二頭を飼い、
És lesz ama napon, tartani fog valaki egy üszőt és két juhot;
22 それから出る乳が多いので、凝乳を食べることができ、すべて国のうちに残された者は凝乳と、蜂蜜とを食べることができる。
és lesz, azért, hogy sok tejet nyer, vajat fog enni, mert vajat és mézet eszik mindenki, aki megmaradt az országban.
23 その日、銀一千シケルの価ある千株のぶどうの木のあった所も、ことごとくいばらと、おどろの生える所となり、
És lesz ama napon, minden hely, ahol ezer szőlőtő ezer ezüstöt ér, tövissé és gazzá lesz;
24 いばらと、おどろとが地にはびこるために、人々は弓と矢をもってそこへ行く。
nyilakkal és íjjal mennek oda, mert tövissé és gazzá lesz az egész ország.
25 くわをもって掘り耕したすべての山々にも、あなたは、いばらと、おどろとを恐れて、そこへ行くことができない。その地はただ牛を放ち、羊の踏むところとなる。
Mindazon hegyek pedig, melyeket kapával kapálnak – oda be nem mész a tövis és gaz félelme miatt; és arravalók lesznek, hogy rábocsássák az ökröt és hogy eltapossa a juh.
