サムエル記Ⅱ 22
1 ダビデは主がもろもろの敵の手とサウルの手から、自分を救い出された日に、この歌の言葉を主に向かって述べ、
Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2 彼は言った、「主はわが岩、わが城、わたしを救う者、
És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
3 わが神、わが岩。わたしは彼に寄り頼む。わが盾、わが救の角、わが高きやぐら、わが避け所、わが救主。あなたはわたしを暴虐から救われる。
Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4 わたしは、ほめまつるべき主に呼ばわって、わたしの敵から救われる。
Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
5 死の波はわたしをとりまき、滅びの大水はわたしを襲った。
Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol h7585)
7 苦難のうちにわたしは主を呼び、またわが神に呼ばわった。主がその宮からわたしの声を聞かれて、わたしの叫びはその耳にとどいた。
Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
8 その時地は震いうごき、天の基はゆるぎふるえた。彼が怒られたからである。
Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
9 煙はその鼻からたち上り、火はその口から出て焼きつくし、白熱の炭は彼から燃え出た。
Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
10 彼は天を低くして下られ、暗やみが彼の足の下にあった。
Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
11 彼はケルブに乗って飛び、風の翼に乗ってあらわれた。
A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
12 彼はその周囲に幕屋として、やみと濃き雲と水の集まりとを置かれた。
Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
13 そのみ前の輝きから炭火が燃え出た。
Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
14 主は天から雷をとどろかせ、いと高き者は声を出された。
És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
15 彼はまた矢を放って彼らを散らし、いなずまを放って彼らを撃ち破られた。
Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
16 主のとがめと、その鼻のいぶきとによって、海の底はあらわれ、世界の基が、あらわになった。
És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
17 彼は高き所から手を伸べてわたしを捕え、大水の中からわたしを引き上げ、
Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
18 わたしの強い敵と、わたしを憎む者とからわたしを救われた。彼らはわたしにとって、あまりにも強かったからだ。
Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
19 彼らはわたしの災の日にわたしに、たち向かった。しかし主はわたしの支柱となられた。
Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
20 彼はまたわたしを広い所へ引きだされ、わたしを喜ばれて、救ってくださった。
Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
21 主はわたしの義にしたがってわたしに報い、わたしの手の清きにしたがってわたしに報いかえされた。
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
22 それは、わたしが主の道を守り、悪を行わず、わが神から離れたことがないからである。
Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
23 そのすべてのおきてはわたしの前にあって、わたしはその、み定めを離れたことがない。
Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
24 わたしは主の前に欠けた所なく、自らを守って罪を犯さなかった。
Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
25 それゆえ、主はわたしの義にしたがい、その目のまえにわたしの清きにしたがって、わたしに報いられた。
Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
26 忠実な者には、あなたは忠実な者となり、欠けた所のない人には、あなたは欠けた所のない者となり、
Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27 清い者には、あなたは清い者となり、まがった者には、かたいぢな者となられる。
A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
28 あなたはへりくだる民を救われる、しかしあなたの目は高ぶる者を見てこれをひくくせられる。
Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29 まことに、主よ、あなたはわたしのともし火、わが神はわたしのやみを照される。
Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
30 まことに、あなたによってわたしは敵軍をふみ滅ぼし、わが神によって石がきをとび越えることができる。
Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
31 この神こそ、その道は非のうちどころなく、主の約束は真実である。彼はすべて彼に寄り頼む者の盾である。
Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
32 主のほかに、だれが神か、われらの神のほか、だれが岩であるか。
Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
33 この神こそわたしの堅固な避け所であり、わたしの道を安全にされた。
Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
34 わたしの足をめじかの足のようにして、わたしを高い所に安全に立たせ、
Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
35 わたしの手を戦いに慣らされたので、わたしの腕は青銅の弓を引くことができる。
Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
36 あなたはその救の盾をわたしに与え、あなたの助けは、わたしを大いなる者とされた。
Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
37 あなたはわたしが歩く広い場所を与えられたので、わたしの足はすべらなかった。
Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
38 わたしは敵を追って、これを滅ぼし、これを絶やすまでは帰らなかった。
Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
39 わたしは彼らを絶やし、彼らを砕いたので彼らは立つことができず、わたしの足もとに倒れた。
Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
40 あなたは戦いのために、わたしに力を帯びさせわたしを攻める者をわたしの下にかがませられた。
Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41 あなたによって、敵はそのうしろをわたしに向けたので、わたしを憎む者をわたしは滅ぼした。
Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
42 彼らは見まわしたが、救う者はいなかった。彼らは主に叫んだが、彼らには答えられなかった。
Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
43 わたしは彼らを地のちりのように細かに打ちくだき、ちまたのどろのように、踏みにじった。
Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
44 あなたはわたしを国々の民との争いから救い出し、わたしをもろもろの国民のかしらとされた。わたしの知らなかった民がわたしに仕えた。
Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
45 異国の人たちはきてわたしにこび、わたしの事を聞くとすぐわたしに従った。
Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
46 異国の人たちは、うちしおれてその城からふるえながら出てきた。
Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
47 主は生きておられる。わが岩はほむべきかな。わが神、わが救の岩はあがむべきかな。
Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
48 この神はわたしのために、あだを報い、もろもろの民をわたしの下に置かれた。
Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
49 またわたしを敵から救い出し、あだの上にわたしをあげ、暴虐の人々からわたしを救い出された。
Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
50 それゆえ、主よ、わたしはもろもろの国民の中で、あなたをたたえ、あなたの、み名をほめ歌うであろう。
Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
51 主はその王に大いなる勝利を与え、油を注がれた者に、ダビデとその子孫とに、とこしえに、いつくしみを施される」。
Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
