詩篇 94
1 ヱホバよ仇をかへすは汝にあり神よあたを報すはなんぢにあり ねがはくは光をはなちたまへ
Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
2 世をさばきたまふものよ 願くは起てたかぶる者にそのうくべき報をなしたまへ
Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
3 ヱホバよ惡きもの幾何のときを經んとするや あしきもの勝誇りていくそのとしを經るや
A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
4 かれらはみだりに言をいだして誇りものいふ すべて不義をおこなふ者はみづから高ぶれり
Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
5 ヱホバよ彼等はなんぢの民をうちくだき なんぢの業をそこなふ
A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
6 かれらは嫠婦と旅人との生命をうしなひ孤子をころす
Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
7 かれらはいふ ヤハは見ずヤコブの神はさとらざるべしと
És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
8 民のなかなる無知よ なんぢらさとれ 愚かなる者よ いづれのときにか智からん
Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
9 みみを植るものきくことをせざらんや 目をつくれるもの見ることをせざらんや
A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
10 もろもろの國ををしふる者ただすことを爲ざらんや 人に知識をあたふる者しることなからんや
A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
11 ヱホバは人の思念のむなしきを知りたまふ
Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
12 ヤハよなんぢの懲めたまふ人なんぢの法ををしへらるる人は さいはひなるかな
Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
13 かかる人をわざはひの日よりのがれしめ 惡きもののために坑のほらるるまで これに平安をあたへたまはん
Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
14 そはヱホバその民をすてたまはず その嗣業をはなれたまはざるなり
Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
15 審判はただしきにかへり心のなほき者はみなその後にしたがはん
Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
16 誰かわがために起りたちて惡きものを責んや 誰か我がために立て不義をおこなふ者をせめんや
Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
17 もしヱホバ我をたすけたまはざりせば わが霊魂はとくに幽寂ところに住ひしならん
Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
18 されどわが足すべりぬといひしとき ヱホバよなんぢの憐憫われをささへたまへり
Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
19 わがうちに憂慮のみつる時 なんぢの安慰わがたましひを喜ばせたまふ
Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
20 律法をもて害ふことをはかる惡の位はなんぢに親むことを得んや
Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
21 彼等はあひかたらひて義人のたましひをせめ罪なき血をつみに定む
Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
22 然はあれどヱホバはわがたかき櫓 わが神はわが避所の磐なりき
De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
23 神はかれらの邪曲をその身におはしめ かれらをその惡き事のなかに滅したまはん われらの神ヱホバはこれを滅したまはん
És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.
