詩篇 8

1 われらの主ヱホバよなんぢの名は地にあまねくして尊きかな その榮光を天におきたまへり

Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.

2 なんぢは嬰兒ちのみごの口により力の基をおきて敵にそなへたまへり こは仇人とうらみを報るものを鎭靜めんがためなり

A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd.

3 我なんぢの指のわざなる天を觀なんぢの設けたまへる月と星とをみるに

Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

4 世人はいかなるものなればこれを聖念にとめたまふや 人の子はいかなるものなればこれを顧みたまふや

Micsoda az ember – mondom – hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

5 只すこしく人を神よりも卑つくりて榮と尊貴とをかうぶらせ

Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!

6 またこれに手のわざを治めしめ萬物をその足下におきたまへり

Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

7 すべての羊うしまた野の獣

Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is;

8 そらの鳥うみの魚もろもろの海路をかよふものをまで皆しかなせり

Az ég madarait és a tenger halait, mindent, a mi a tenger ösvényein jár.

9 われらの主ヱホバよなんぢの名は地にあまねくして尊きかな

Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!