詩篇 78
1 わが民よわが敎訓をきき、わが口のことばになんぢらの耳をかたぶけよ
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 われ口をひらきて譬喩をまうけ いにしへの玄幽なる語をかたりいでん
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 是われらが曩にききしところ知しところ又われらが列祖のかたりつたへし所なり
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 われら之をその子孫にかくさずヱホバのもろもろの頌美と能力とそのなしたまへる奇しき事跡とをきたらんとする世につげん
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 そはヱホバ證詞をヤコブのうちにたて律法をイスラエルのうちに定めてその子孫にしらすべきことをわれらの列祖におほせたまひたればなり
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 これ來らんとする代のちに生るる子孫がこれを知みづから起りてそのまた子孫につたへ
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 かれらをして神によりたのみ神のみわざを忘れずその誡命をまもらしめん爲なり
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 またその列祖のごとく頑固にしてそむくものの類となり そのこころ修まらず そのたましひ神に忠ならざる類とならざらん爲なり
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 エフライムのこらは武具ととのへ弓をたづさへしに戰ひの日にうしろをそむけたり
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 かれら神のちかひをまもらず そのおきてを履ことをいなみ
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 ヱホバのなしたまへることとかれらに示したまへる奇しき事跡とをわすれたり
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 神はエジプトの國にてゾアンの野にて妙なる事をかれらの列祖のまへになしたまへり
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 すなはち海をさきてかれらを過ぎしめ水をつみて堆かくしたまへり
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 ひるは雲をもてかれらをみちびき夜はよもすがら火の光をもてこれを導きたまへり
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 神はあれのにて磐をさき大なる淵より汲がごとくにかれらに飮しめ
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 また磐より流をひきて河のごとくに水をながれしめたまへり
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 然るにかれら尚たえまなく罪ををかして神にさからひ荒野にて至上者にそむき
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 またおのが慾のために食をもとめてその心のうちに神をこころみたり
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 然のみならずかれらは神にさからひていへり 神は荒野にて筵をまうけたまふを得んや
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 みよ神いはを撃たまへば水ほどばしりいで流あぶれたり 糧をもあたへたまふを得んや神はその民のために肉をそなへたまはんやと
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 この故にヱホバこれを聞ていきどほりたまひき 火はヤコブにむかひてもえあがり怒はイスラエルにむかひて立騰れり
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 こはかれら神を信ぜずその救にたのまざりし故なり
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 されどなほ神はうへなる雲に命じて天の戸をひらき
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 彼等のうへにマナをふらせて食はしめ天の穀物をあたへたまへり
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 人みな勇士の糧をくらへり 神はかれらに食物をおくりて飽足らしめたまふ
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 神は天に東風をふかせ大能もて南の風をみちびきたまへり
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 神はかれらのうへに塵のごとく肉をふらせ海の沙のごとく翼ある鳥をふらせて
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 その營のなかその住所のまはりに落したまへり
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 斯てかれらは食ひて飽たりぬ 神はこれにその欲みしものを與へたまへり
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 かれらが未だその慾をはなれず食物のなほ口のうちにあるほどに
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 神のいかり旣にかれらに對ひてたちのぼり彼等のうちにて最もこえたる者をころしイスラエルのわかき男をうちたふしたまへり
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 これらの事ありしかど彼等はなほ罪ををかしてその奇しきみわざを信ぜざりしかば
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 神はかれらの日を空しくすぐさせ その年をおそれつつ過させたまへり
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 神かれらを殺したまへる時かれら神をたづね歸りきたりて懇ろに神をもとめたり
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 かくて神はおのれの磐いとたかき神はおのれの贖主なることをおもひいでたり
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 然はあれど彼等はただその口をもて神にへつらひその舌をもて神にいつはりをいひたりしのみ
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 そはかれらのこころは神にむかひて堅からず その契約をまもるに忠信ならざりき
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 されど神はあはれみに充たまへばかれらの不義をゆるして亡したまはず屡ばそのみいかりを轉してことごとくは忿恚をふりおこし給はざりき
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 又かれがただ肉にして過去ばふたたび歸りこぬ風なるをおもひいで給へり
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 かれらは野にて神にそむき荒野にて神をうれへしめしこと幾次ぞや
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 かれらかへすがへす神をこころみイスラエルの聖者をはづかしめたり
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 かれらは神の手をも敵より贖ひたまひし日をもおもひいでざりき
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 神はそのもろもろの豫兆をエジプトにあらはしその奇しき事をゾアンの野にあらはし
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 かれらの河を血にかはらせてその流を飮あたはざらしめ
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 また蝿の群をおくりてかれらをくはしめ蛙をおくりてかれらを亡させたまへり
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 神はかれらの田產を蟊賊にわたし かれらの勤勞を蝗にあたへたまへり
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 神は雹をもてかれらの葡萄の樹をからし霜をもてかれらの桑の樹をからし
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 その家畜をへうにわたしその群をもゆる閃電にわたし
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 かれらの上にはげしき怒といきどほりと怨恨となやみと禍害のつかひの群とをなげいだし給へり
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 神はその怒をもらす道をまうけ かれらのたましひを死よりまぬかれしめず そのいのちを疫癘にわたし
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 エジプトにてすべての初子をうちハムの幕屋にてかれらの力の始をうちたまへり
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 されどおのれの民を羊のごとくに引いだし かれらを曠野にてけだものの群のごとくにみちびき
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 かれらをともなひておそれなく安けからしめ給へり されど海はかれらの仇をおほへり
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 神はその聖所のさかひ その右の手にて購たまへるこの山に彼らを携へたまへり
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 又かれらの前にてもろもろの國人をおもひいだし準縄をもちゐ その地をわかちて嗣業となし イスラエルの族をかれらの幕屋にすまはせたまへり
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 然はあれど彼等はいとたかき神をこころみ之にそむきてそのもろもろの證詞をまもらず
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 叛きしりぞきてその列祖の如く眞實をうしなひ くるへる弓のごとくひるがへりて逸ゆけり
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 高處をまうけて神のいきどほりをひき刻める像にて神の嫉妬をおこしたり
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 神ききたまひて甚だしくいかり大にイスラエルを憎みたまひしかば
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 人々の間におきたまひし幕屋なるシロのあげばりを棄さり
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 その力をとりことならしめ その榮光を敵の手にわたし
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 その民を劍にあたへ その嗣業にむかひて甚だしく怒りたまへり
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 火はかれらのわかき男をやきつくし かれらの處女はその婚姻の歌によりて譽らるることなく
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 かれらの祭司はつるぎにて仆れ かれらの寡婦は喪のなげきだにせざりき
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 斯るときに主はねぶりし者のさめしごとく勇士の酒によりてさけぶがごとく目さめたまひて
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 その敵をうちしりぞけ とこしへの辱をかれらに負せたまへり
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 またヨセフの幕屋をいなみエフライムの族をえらばず
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 ユダの族そのいつくしみたまふシオンの山をえらびたまへり
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 その聖所を山のごとく永遠にさだめたまへる地のごとくに立たまへり
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 またその僕ダビデをえらびて羊の牢のなかよりとり
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 乳をあたふる牝羊にしたがひゆく勤のうちより携へきたりてその民ヤコブその嗣業イスラエルを牧はせたまへり
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 斯てダビデはそのこころの完全にしたがひてかれらを牧ひ その手のたくみをもて之をみちびけり
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
