< 詩篇 46 >

1 神はわれらの避所また力なり なやめるときの最ちかき助なり
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
2 さればたとひ地はかはり山はうみの中央にうつるとも我儕はおそれじ
Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
3 よしその水はなりとどろきてさわぐとも その溢れきたるによりて山はゆるぐとも何かあらん (セラ)
Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. (Szela)
4 河ありそのながれは神のみやこをよろこばしめ至上者のすみたまふ聖所をよろこばしむ
Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
5 神そのなかにいませば都はうごかじ 神は朝つとにこれを助けたまはん
Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
6 もろもろの民はさわぎたち もろもろの國はうごきたり 神その聲をいだしたまへば地はやがてとけぬ
Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
7 萬軍のヱホバはわれらとともなり ヤコブの神はわれらのたかき櫓なり (セラ)
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela)
8 きたりてヱホバの事跡をみよ ヱホバはおほくの懼るべきことを地になしたまへり
Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
9 ヱホバは地のはてまでも戰闘をやめしめ弓ををり戈をたち戰車を火にてやきたまふ
Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
10 汝等しづまりて我の神たるをしれ われはもろもろの國のうちに崇められ全地にあがめらるべし
Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
11 萬軍のヱホバはわれらと偕なり ヤコブの神はわれらの高きやぐらなり (セラ)
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! (Szela)

< 詩篇 46 >