詩篇 37
1 惡をなすものの故をもて心をなやめ 不義をおこなふ者にむかひて嫉をおこすなかれ
Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre.
2 かれらはやがて草のごとくかりとられ靑菜のごとく打萎るべければなり
Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
3 ヱホバによりたのみて善をおこなへ この國にとどまり眞實をもて糧とせよ
Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
4 ヱホバによりて歓喜をなせ ヱホバはなんぢが心のねがひを汝にあたへたまはん
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
5 なんぢの途をヱホバにゆだねよ 彼によりたのまば之をなしとげ
Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
6 光のごとくなんぢの義をあきらかにし午日のごとくなんぢの訟をあきらかにしたまはん
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
7 なんぢヱホバのまへに口をつぐみ忍びてこれを俟望め おのが途をあゆみて榮るものの故をもて あしき謀略をとぐる人の故をもて心をなやむるなかれ
Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.
8 怒をやめ忿恚をすてよ 心をなやむるなかれ これ惡をおこなふ方にうつらん
Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
9 そは惡をおこなふものは斷滅され ヱホバを俟望むものは國をつぐべければなり
Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
10 あしきものは久しからずしてうせん なんぢ細密にその處をおもひみるともあることなからん
Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
11 されど謙だるものは國をつぎ また平安のゆたかなるを樂まん
A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
12 惡きものは義きものにさからはんとて謀略をめぐらし之にむかひて切歯す
Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
13 主はあしきものを笑ひたまはん かれが日のきたるを見たまへばなり
Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
14 あしきものは劍をぬき弓をはりて苦しむものと貧しきものとをたふし行ひなほきものを殺さんとせり
Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
15 されどその劍はおのが胸をさしその弓はをらるべし
De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
16 義人のもてるもののすくなきは多くの惡きものの豊かなるにまされり
Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
17 そは惡きものの臂はをらるれどヱホバは義きものを扶持たまへばなり
Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr.
18 ヱホバは完全もののもろもろの日をしりたまふ かれらの嗣業はかぎりなく久しからん
Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
19 かれらは禍害にあふとき愧をおはず饑饉の日にもあくことを得ん
Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban.
20 あしき者ははろびヱホバのあたは牧場のさかえの枯るがごとくうせ烟のごとく消ゆかん
De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
21 あしき者はものかりて償はず 義きものは惠ありて施しあたふ
Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó.
22 神のことほぎたまふ人は國をつぎ 神ののろひたまふ人は斷滅さるべし
Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
23 人のあゆみはヱホバによりて定めらる そのゆく途をヱホバよろこびたまへり
Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.
24 縦ひその人たふるることありとも全くうちふせらるることなし ヱホバかれが手をたすけ支へたまへばなり
Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
25 われむかし年わかくして今おいたれど 義者のすてられ或はその裔の糧こひありくを見しことなし
Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
26 ただしきものは終日めぐみありて貸あたふ その裔はさいはひなり
Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
27 惡をはなれて善をなせ 然ばなんぢの住居とこしへならん
Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké.
28 ヱホバは公平をこのみ その聖徒をすてたまはざればなり かれらは永遠にまもりたすけらるれど惡きもののすゑは斷滅さるべし
Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.
29 ただしきものは國をつぎ その中にすまひてとこしへに及ばん
Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
30 ただしきものの口は智慧をかたり その舌は公平をのぶ
Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
31 かれが神の法はそのこころにあり そのあゆみは一歩だにすべることあらじ
Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
32 あしきものは義者をひそみうかがひて之をころさんとはかる
Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
33 ヱホバは義者をあしきものの手にのこしおきたまはず 審判のときに罰ひたまふことなし
De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
34 ヱホバを俟望みてその途をまもれ さらば汝をあげて國をつがせたまはん なんぢ惡者のたちほろぼさるる時にこれをみん
Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
35 我あしきものの猛くしてはびこれるを見るに生立たる地にさかえしげれる樹のごとし
Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
36 然れどもかれは逝ゆけり 視よたちまちに無なりぬ われ之をたづねしかど邁ことをえざりき
De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
37 完人に目をそそぎ直人をみよ 和平なる人には後あれど
Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.
38 罪ををかすものらは共にほろぼされ惡きものの後はかならず斷るべければなり
De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás.
39 ただしきものの救はヱホバよりいづ ヱホバはかれらが辛苦のときの保砦なり
Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején.
40 ヱホバはかれらを助け かれらを解脱ちたまふ ヱホバはかれらを惡者よりときはなちて救ひたまふ かれらはヱホバをその避所とすればなり
Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.
