< 箴言 知恵の泉 1 >
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 拙者にさとりを與へ少者に知識と謹愼とを得させん爲なり
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 智慧ある者は之を聞て學にすすみ 哲者は智略をうべし
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 人これによりて箴言と譬喩と智慧ある者の言とその隠語とを悟らん
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 ヱホバを畏るるは知識の本なり 愚なる者は智慧と訓誨とを軽んず
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 我が子よ汝の父の敎をきけ 汝の母の法を棄ることなかれ
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 これ汝の首の美しき冠となり 汝の項の妝飾とならん
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 彼等なんぢにむかひて請ふ われらと偕にきたれ 我儕まちぶせして人の血を流し 無辜ものを故なきに伏てねらひ
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 陰府のごとく彼等を活たるままにて呑み 壯健なる者を墳に下る者のごとくになさん (Sheol )
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol )
13 われら各樣のたふとき財貨をえ 奪ひ取たる物をもて我儕の家に盈さん
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 汝われらと偕に籤をひけ 我儕とともに一の金嚢を持べしと云とも
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 我が子よ彼等とともに途を歩むことなかれ 汝の足を禁めてその路にゆくこと勿れ
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 そは彼らの足は惡に趨り 血を流さんとて急げばなり
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 彼等はおのれの血のために埋伏し おのれの命をふしてねらふ
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 凡て利を貧る者の途はかくの如し 是その持主をして生命をうしなはしむるなり
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 熱閙しき所にさけび 城市の門の口邑の中にその言をのべていふ
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 なんぢら拙者のつたなきを愛し 嘲笑者のあざけりを樂しみ 愚なる者の知識を惡むは幾時までぞや
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 わが督斥にしたがひて心を改めよ 視よわれ我が霊を汝らにそそぎ 我が言をなんぢらに示さん
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 われ呼たれども汝らこたへず 手を伸たれども顧る者なく
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 かへつて我がすべての勸告をすて我が督斥を受ざりしに由り
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 われ汝らが禍災にあふとき之を笑ひ 汝らの恐懼きたらんとき嘲るべし
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 これは汝らのおそれ颶風の如くきたり 汝らのほろび颺風の如くきたり 艱難とかなしみと汝らにきたらん時なり
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 そのとき彼等われを呼ばん 然れどわれ應へじ 只管に我を求めん されど我に遇じ
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 かれら知識を憎み又ヱホバを畏るることを悦ばず
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 わが勸に從はず凡て我督斥をいやしめたるによりて
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 拙者の違逆はおのれを殺し 愚なる者の幸福はおのれを滅さん
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 されど我に聞ものは平穩に住ひかつ禍害にあふ恐怖なくして安然ならん
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.