< 箴言 知恵の泉 30 >

1 ヤケの子アグルの語なる箴言 かれイテエルにむかひて之をいへり 即ちイテエルとウカルとにいへる所のものなり
Pa inge kas in palu lal Agur, wen natul Jakeh. El fahk, “God El tia wiyu, God El tia wiyu, Nga munas ac wangin ku luk.
2 我は人よりも愚なり 我には人の聰明あらず
Nga lalfon oana soko kosro, Ac wangin etauk lun mwet in nga.
3 我いまた智慧をならひ得ず またいまだ至聖きものを暁ることをえず
Nga soenna lutlut ke lalmwetmet, Ac wanginna etu luk ke God.
4 天に昇りまた降りし者は誰か 風をその掌中に聚めし者は誰か 水を衣につつみし者は誰か 地のすべての限界を定めし者は誰か その名は何ぞ その子の名は何ぞ 汝これを知るや
Su nu sowak nu inkusrao ac sifilpa oatui? Su nu sruokani eng uh inpaol? Ku nokomla kof uh in sie ipin nuknuk? Ku oakiya masrol lun faclu? Kom fin etu, fahkak lah su el an, ac su wen natul.
5 神の言はみな潔よし 神は彼を賴むものの盾なり
“God El akpwayei wuleang nukewa lal. El oana sie mwe loeyuk nu selos nukewa su suk in moulla yorol.
6 汝その言に加ふること勿れ 恐くは彼なんぢをせめ 又なんぢを謊る者となしたまはん
Kom fin laesla kas lal ke kutena kas ma El tia fahk, El ac fah kai kom, ac akkalemye lah kom sie mwet kikiap.”
7 われ二の事をなんぢに求めたり 我が死ざる先にこれをたまへ
O God, nga siyuk sum, ase nu sik ma luo inge meet liki nga misa:
8 即ち虚假と謊言とを我より離れしめ 我をして貧からしめずまた富しめず 惟なくてならぬ糧をあたへ給へ
kasreyu ngan tia kikiap, ac oru tuh ngan tia arulana kasrup ku tia pac arulana sukasrup. Ke ma inge ase nu sik lupan mwe mongo ma ac fal nu ke enenu luk.
9 そは我あきて神を知ずといひヱホバは誰なりやといはんことを恐れ また貧くして窃盗をなし我が神の名を汚さんことを恐るればなり
Fin yokla ma oan yuruk, sahp nga ac fahk mu nga tia enenekom. A nga fin arulana sukasrup, sahp nga ac ku in pisrapasr ac akkolukye Inen God luk.
10 なんぢ僕をその主に讒ることなかれ 恐くは彼なんぢを詛ひてなんぢ罪せられん
Nimet akkolukye sie mwet kulansap nu sin mwet kacto lal. Sahp el ac selngawi kom ac kom ac eis mwata kac.
11 その父を詛ひその母を祝せざる世類あり
Oasr mwet su selngawi papa tumalos, ac tia akkalemye srui lalos ke nina kialos.
12 おのれの目に自らを潔者となして尚その汚穢を滌はれざる世類あり
Oasr mwet nunku mu nasnas na moul lalos, a pwayeiya uh yohk fohkfok lalos.
13 また一の世類あり 嗚呼その眼はいかに高きぞや その瞼は昂れり
Oasr mwet nunku mu elos arulana wo — oru elos arulana inse fulat!
14 その歯は劍のごとく その牙は刃のごとき世類あり 彼等は貧き者を地より呑み 窮乏者を人の中より食ふ
Oasr mwet su eis kasrpalos ke elos aklalfonye ac pisre ma lun mwet sukasrup ac mwet kwaco.
15 蛭に二人の女あり 與ヘよ與へよと呼はる 飽ことを知ざるもの三あり 否な四あり皆たれりといはず
Oasr fak mutan se nutin wet nim srah soko, ac ineltal kewa pa, “Use!” Oasr ma akosr ma wangin saflaiyen enenu la:
16 即ち陰府姙まざる胎水に滿されざる地 足りといはざる火これなり (Sheol h7585)
facl sin mwet misa, sie mutan talap, sie acn pao ma enenu af, ac sie e firir ma tia ku in kuniyukla. (Sheol h7585)
17 おのれの父を嘲り母に從ふことをいやしとする眼は 谷の鴉これを抜いだし鷲の雛これを食はん
Sie mwet su aksruksrukkin papa tumal, ku pilesru nina kial ke el matuoh, fal in mongola sin won vulture, ku tupla atronmutal sin won raven.
18 わが奇とするもの三あり否な四あり共にわが識ざる者なり
Oasr ma akosr ma nga tiana ku in kalem kac:
19 即ち空にとぷ鷲の路 磐の上にはふ蛇の路 海にはしる舟の路 男の女にあふの路これなり
ouiyen sohksok lun sie eagle yen engyeng uh, ouiyen orakrak lun soko wet fin sie eot, ouiyen soko oak ma konauk inkanek la fin meoa, ac ouiyen sie mukul ac mutan se el lungse.
20 淫婦の途も亦しかり 彼は食ひてその口を拭ひ われ惡きことを爲ざりきといふ
Pa inge luman sie mutan payuk su tia pwaye nu sin mukul tumal: el orek kosro, toko el yihla ac fahk, “Wanginna ma koluk nga oru!”
21 地は三の者によりて震ふ否な四の者によりて耐ることあたはざるなり
Oasr ma akosr faclu tia ku in mutangla:
22 即ち僕たるもの王となるに因り愚なるもの糧に飽るにより
Sie mwet kohs su sun wal lun tokosra, sie mwet lalfon su arulana kihp,
23 厭忌はれたる婦の嫁ぐにより婢女その主母に續に因りてなり
sie mutan kwaseyuk su payukyak, ac sie mutan kulansap su eisla acn sin mutan kacto lal.
24 地に四の物あり微小といへども最智し
Oasr ma akosr fin faclu su srik ac arulana lalmwetmet:
25 蟻は力なき者なれどもその糧を夏のうちに備ふ
Mak — elos ne munas a elos elosak mongo nalos ke pacl fol;
26 山鼠ば強からざれどもその室を磐につくる
Kosro badger — elos tia pac ku, tuh elos orala nien muta lalos inmasrlon eot uh.
27 蝗は王なけれどもみな隊を立ていづ
Locust — wangin tokosra lalos, tuh elos ueni sohk.
28 守宮は手をもてつかまり王の宮にをる
Kinoul — kom ku in sruokya soko inpoum, ac kom ku pac in konauk ke inkul fulat sin tokosra.
29 善あゆむもの三あり否な四あり皆よく歩く
Oasr ma akosr arulana kato luman fahsr la uh:
30 獣の中にて最も強くもろもろのものの前より退かざる獅子
lion — kosro soko ma ku emeet ac wangin sangeng lal sin kutena kosro;
31 肚帶せし戰馬 牡野羊 および當ること能はざる王これなり
nani, won mukul, ac tokosra uh ke elos tu ye mutun mwet lalos.
32 汝もし愚にして自から高ぶり或は惡きことを計らば汝の手を口に當つべし
Kom fin lalfon ac sifacna akfulatye kom in oru pwapa koluk, tui ac nunkala akwoya!
33 それ乳を搾れば乾酪いで鼻を搾れば血いで 怒を激ふれば爭端おこる
Kom fin arukak milk, na ac ekla butter. Kom fin fiskiya infwen sie mwet, ac srahsra. Kom fin akkasrkusrakyauk mwet, kom ac ongoiya.

< 箴言 知恵の泉 30 >