< 箴言 知恵の泉 30 >

1 ヤケの子アグルの語なる箴言 かれイテエルにむかひて之をいへり 即ちイテエルとウカルとにいへる所のものなり
Ama'na nanekea, Jake nemofo, Aguri Itielintegane Ukalintega huama huno kre zanami'nea naneke.
2 我は人よりも愚なり 我には人の聰明あらず
Tamage nagra mago'a vahe'mo'zama nehaza havizana agatere'na havizantfa nehu'na, vahe'mo'zama antahi ama'ma nehazaza hu'na antahiamara nosue.
3 我いまた智慧をならひ得ず またいまだ至聖きものを暁ることをえず
Nagra knare antahi'zana rempi hu'na e'ori'na, Anumzamo'ma Ruotage hu'nemofoma keno antahino'ma hu antahi'zana e'ori'noe.
4 天に昇りまた降りし者は誰か 風をその掌中に聚めし者は誰か 水を衣につつみし者は誰か 地のすべての限界を定めし者は誰か その名は何ぞ その子の名は何ぞ 汝これを知るや
Iza monafinka mareriteno ete erami'ne? Iza zahora aza agu'safina azeri'ne? Iza tavarave'afina tina anakino ante'ne? Iza mopa ometre emetretera mika'zana antegeno fore huno me'ne? Agri agi'a iza'e, nemofo agi'a iza'e? Antahinesunka nasamio!
5 神の言はみな潔よし 神は彼を賴むものの盾なり
Anumzamofo kema maka ke'za antahi'zama hu'nazana tamage ke me'ne. Agra mika zamagu vazinogu'ma Agrite'ma neaza vahe'mokizmia hankogna hu'neno zamagu nevazie.
6 汝その言に加ふること勿れ 恐くは彼なんぢをせめ 又なんぢを謊る者となしたまはん
Anumzamofo nanekerera kagra'a kagesafintira amerasenka ruokamaro, ru kazeri korino havige vahe maninane huno kazeri ama hugahie.
7 われ二の事をなんぢに求めたり 我が死ざる先にこれをたまへ
Anumzamoka tare zantfanku kantahige'za huanki kavresra huonanto, ama mopafi ofri'na kasefa hu'na mani'nesurera,
8 即ち虚假と謊言とを我より離れしめ 我をして貧からしめずまた富しめず 惟なくてならぬ糧をあたへ給へ
ese' zanku'ma kantahigesuana, nazahuge'na vahe'ma revatgahu avu'ava'zane havigea osaneno. Anante zana natrege'na rama'a feno vahera omanige, namunte omane vahera omanisuanki magoke magoke knama nesugeno namuma hania avamente namio.
9 そは我あきて神を知ずといひヱホバは誰なりやといはんことを恐れ また貧くして窃盗をなし我が神の名を汚さんことを恐るればなり
Na'ankure nagrama rama'azama antesuna, namefi hunegamina ru Ra Anumzamoka kage'na antahi'na osu'noe huge, ru namunte omanena musufa nesena, kagi eri haviza huzankura, avamente namio.
10 なんぢ僕をその主に讒ることなかれ 恐くは彼なんぢを詛ひてなんぢ罪せられん
Mago kazokzo eriza nemofona kva'amofontera vunka ome azeri haviza hu kea osuo. Kagrama anama hnankeno'a, ana kazokzo eriza ne'mo'a antahi haviza hugantena, hazenkefi manigahane.
11 その父を詛ひその母を祝せざる世類あり
Mago'a vahe'mo'za nezmafana hu haviza hunezamante'za, nezamrerana musenkea hunozmantaze.
12 おのれの目に自らを潔者となして尚その汚穢を滌はれざる世類あり
Mago'a vahe'mo'zama antahizana kumitia omne'ne nehazanagi, Anumzamofo avurera agrua osu'naze.
13 また一の世類あり 嗚呼その眼はいかに高きぞや その瞼は昂れり
Mago'a vahe'mo'za knare hu'none huza zamavufaga ra nehu'za, mago'a vahe'mokizmia zmage fenkami netraze.
14 その歯は劍のごとく その牙は刃のごとき世類あり 彼等は貧き者を地より呑み 窮乏者を人の中より食ふ
Mago'a vahe'mokizmi zamavemo'a, vahe'ma zamahe bainati kazinkna higeno, tuke zamavemo'a kazinkna huno asaneneankino zamunte omane vahe ene, mago'a zanku'ma atupa'ma hu'nesnaza vahera, ama mopafintira zamasga huvazigahaze.
15 蛭に二人の女あり 與ヘよ與へよと呼はる 飽ことを知ざるもの三あり 否な四あり皆たれりといはず
Kukufamo'a taremofatre zanante'ne. Zanagi'a, Namio, Namioke! Zmavesizama eriknarema nosia zana 3'a za me'ne. Zmamuma nosia zana 4'a za me'neankino,
16 即ち陰府姙まざる胎水に滿されざる地 足りといはざる火これなり (Sheol h7585)
e'i ana zantamina, fri vahe kumaki, vene'ma mase a'mo'ma mofavrema nontea naravo aki, tima anihuma nehia hagege mopagi, ke'onke zama tefananema nehia tevemofonena zamura nosie. (Sheol h7585)
17 おのれの父を嘲り母に從ふことをいやしとする眼は 谷の鴉これを抜いだし鷲の雛これを食はん
Nefama negeno azanava kema hunenteno, nererama kefenkami atresnia vahe'mofo avurga, kotkoti nama zaga'mo'za ana avurga ani kasonepesageno, tumpa namamo'za avufga nevagaregahaze.
18 わが奇とするもの三あり否な四あり共にわが識ざる者なり
Nagritera 3'a zamo ruzahukna zana megeno, antahi ama'ma nosua zana 4'a za me'ne.
19 即ち空にとぷ鷲の路 磐の上にはふ蛇の路 海にはしる舟の路 男の女にあふの路これなり
E'i ana zana ina kante tumpamo'a monafina hareno nevie, ina kante osifavemo'a have agofetura regraroheno vanoa nehie. Ina kante ventemo'a tusi'a hagerimpina vano nehie. Hagi na'a hu'nea zanku vene'nemo'za, vene omase akura zamave'nesie.
20 淫婦の途も亦しかり 彼は食ひてその口を拭ひ われ惡きことを爲ざりきといふ
Savri a'mofo avu'avamo'a amanahu hu'ne, venema maseteno'a, ne'za neteno agiteti eri ho'mu hiankna nehuno, kefo zana osu'noe nehie.
21 地は三の者によりて震ふ否な四の者によりて耐ることあたはざるなり
3'a zamo ama mopamofona azeri tore nehanigeno, 4'a zamo raga oregosie.
22 即ち僕たるもの王となるに因り愚なるもの糧に飽るにより
E'i kazokzo eri'za ne'mo'ma kini mani'zane, neginagi antahi'zane vahe'mo'za nezama nezamuma hu'zane,
23 厭忌はれたる婦の嫁ぐにより婢女その主母に續に因りてなり
ave'sinontaza a'mo'ma ve'ma eri'zane, kazokzo eri'za a'mo'ma kva'ama maninesia a'mofo ve'ama rehanareno manizamo'a, ama mopa azeri tore nehie.
24 地に四の物あり微小といへども最智し
Ama'na mopafina 4'a onensa zagaramina mani'nazanagi, knare antintahimo'a zamagripina avite'ne.
25 蟻は力なき者なれどもその糧を夏のうちに備ふ
Kipzuvemofona hanave zmimo'a osi hu'neanagi, ko knafima nesagura ne'zana zagegnafi eritru nehaze.
26 山鼠ば強からざれどもその室を磐につくる
Krofamofona hanavezmia omne'neanagi, havefi nozmia negize.
27 蝗は王なけれどもみな隊を立ていづ
Kenumofona kini vahe'zamia omani'neanagi, sondia vahe'mo'zama nehazaza hu'za, vugota hu'za nevazageno, ana amage amage hu'za nevaze.
28 守宮は手をもてつかまり王の宮にをる
Tagovira kazanteti amne fru hunka azeriga zagamo'agi, kini vahe'mokizmi marerisa nompina ufregahaze.
29 善あゆむもの三あり否な四あり皆よく歩く
3'a zagamo'za knare huza kana nevazagena kenasane nehuanagi, 4'a zagamoza fatgo hu'za nevazagena negoe.
30 獣の中にて最も強くもろもろのものの前より退かざる獅子
E'i ana zaga laionigino mika zagamofona hanave'amo'a zamagatere'neankino, mago zagagura korora huno manigane ozamantegahie.
31 肚帶せし戰馬 牡野羊 および當ること能はざる王これなり
Ve kokoremoza zamahihiza eri antesga hu'za vazageno, ve memeki afumo'za zamasenia eri antesga hu'za vazankna huno, kini ne'mo'ma sondia vahe'anema nevuno'a, ana nehie.
32 汝もし愚にして自から高ぶり或は惡きことを計らば汝の手を口に當つべし
Kagrama neginagi kavukava'ma hunka kavufa ra nehunka, kefo avu'ava'ma hu antahi'zama retro'ma nehanunka, kazanu kagite refintenka kea osuo.
33 それ乳を搾れば乾酪いで鼻を搾れば血いで 怒を激ふれば爭端おこる
Mememofo amirima tatizana bata tronehaze. Hagi kagona ru hapati'sazana, kora hugahie. E'ina hu'negu arimpama ahe'zamo'a, ha' eri fore nehie.

< 箴言 知恵の泉 30 >